Ügynevek és hivatkozások

Az Európai Unió Bírósága sajátos módszert alkalmaz az ítélkezési gyakorlatára történő hivatkozás során. Ez a módszer a hivatkozások hozzáférhetőségének, semlegességének és pontosságának biztosítását célozza. Két fő rendszert használ: egyedi azonosítókat a jogi határozatok megkülönböztetésére, és fiktív neveket az anonimizált ügyek esetében.

Az ügy megjelölése

Ügyszám

Az ügyek mindegyike egyedi számmal rendelkezik.

Ez a következőkből áll

  • az ügyben eljáró igazságszolgáltatási fórumot jelölő betű:
    • „C” mint Bíróság (a Cour francia elnevezésből)
    • „T” mint Törvényszék (a Tribunal francia elnevezésből)
    • „F” mint – a 2005 és 2016 között működő – Közszolgálati Törvényszék (a francia Fonction publique, azaz közszolgálat kifejezésből).
  • kötőjel
  • egy szám, amely az adott évben az adott igazságszolgáltatási fórum előtt folyó ügy sorszámát jelöli
  • ferde vonal
  • két szám, amely az ügy évét jelöli

A C‑250/25. sz. ügy tehát az az ügy, amely 2025‑ben a 250. ügyként érkezett a Bírósághoz.

Különleges eljárásokat jelölő utótagok

Egyes különleges eljárásokat közvetlenül a szám után egy vagy több betű jelöl. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

  • P – fellebbezés (a francia pourvoi szóból)
  • PPU – sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás (ezen eljárás francia elnevezéséből: procédure préjudicielle d’urgence)
  • AJ – költségmentesség iránti kérelem (a francia aide juridictionnelle‑ből)
  • R – ideiglenes intézkedés iránti kérelem (a francia procédure de référé‑ből)
  • DEP – költségek megállapítása iránti eljárás (a francia dépens szóból)

E megjelölések teljes listája a Törvényszék eljárási szabályzatának gyakorlati végrehajtási rendelkezései I. mellékletében található.

Az ügy neve

A számot az ügy neve követi. Közvetlen keresetek és fellebbezések esetében ez megegyezik a felek nevével, kivéve, ha az ügyben névtelenség biztosítása vagy személyes adatok kihagyása iránti kérelmet nyújtottak be.

A Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásokban immár a fiktív nevek rendszerét alkalmazza magánszemélyeket érintő ügyekben. Ezt a rendszert 2023 januárjában vezették be.

E kezdeményezés célja az, hogy megkönnyítse az anonimizált ügyek azonosítását, az ügynevek megjegyzését, valamint azoknak az ítélkezési gyakorlatban és más hivatkozásokban való feltüntetését.

Fiktív névvel látnak el minden olyan ügyet amely:

  • természetes személyek (akik nevét 2018. július 1-jétől a személyes adatok védelmével kapcsolatos okokból kezdőbetűkkel helyettesítik) között van folyamatban
  • természetes személyek és olyan jogi személyek között van folyamatban, amelyek neve nem megkülönböztető jellegű.

Nem látják el fiktív névvel az olyan előzetes döntéshozatali ügyeket, amelyekben a jogi személy neve kellően megkülönböztető jellegű. Ebben az esetben a jogi személy neve szolgál az ügy megnevezéséül.

A fiktív nevek nem létező nevek. Nem egyeznek meg a felek valódi nevével. E neveket egy számítógépes automatikus névgenerátor javasolja, amely a szavakat szótagokra bontja és véletlenszerűen kombinálja.

A Bíróság ítélkezési gyakorlatára való hivatkozás

A Bíróság ítélkezési gyakorlatára való hivatkozásban az alábbi elemek szerepelnek:

  • a határozat dátuma,
  • az ügynév
  • a Bíróság által az ügyhöz rendelt ügyszám
  •  
  • az ECLI (lásd lentebb)

Ez a módszer

  • megkönnyíti a bírósági határozatok áttekinthetőségét: minden egyes hivatkozás tartalmazza a határozat azonosításához szükséges valamennyi információt
  • nagyobb nyelvi semlegességet biztosít: a hivatkozás formája minden nyelven megegyezik, ami azt jelenti, hogy kevesebb lefordítandó elemet tartalmaz
  • lehetővé teszi hiperlinkek automatikus beillesztését mind a hivatkozott határozat ECLI-jére, mind pedig e határozat érintett pontjára

ECLI

A Bíróság az európai esetjogi azonosítót (ECLI) használja az ítéleteire való hivatkozás során. A Bíróság az uniós igazságszolgáltatási fórumok által 1954 óta hozott valamennyi határozatot – beleértve a főtanácsnoki indítványokat is – ECLI azonosítóval látta el.

Az ECLI‑rendszer egyértelmű és következetes hivatkozást tesz lehetővé mind a nemzeti, mind az európai ítélkezési gyakorlat tekintetében. Megkönnyíti az EU‑n belüli jogi határozatokba való betekintést és az azokra való hivatkozást.

Az ECLI azonosító az „ECLI” előtagot és négy kötelező elemet tartalmaz:

  1. A joghatóságot jelölő kód: az érintett bíróság tagállama, vagy az EU, ha uniós bíróságról van szó.
  2. Az igazságszolgáltatási fórum rövidítése: a határozatot hozó bíróság.
  3. Évszám: a határozat meghozatalának éve.
  4. Sorszám: egy legfeljebb 25 alfanumerikus karakterből álló, az egyes tagállamok vagy uniós bíróságok által meghatározott formában képzett egyedi azonosító.

Az ECLI-t alkotó egyes elemeket kettőspont (:) választja el egymástól.

Vegyük például a Bíróság 2005. július 12‑i, Schempp ügyben hozott ítéletét (C‑403/03). ECLI azonosítója EU:C:2005:446. Lebontva:

  1. „EU” = az EU egyik igazságszolgáltatási fóruma által hozott határozat
  2. „C” = a Bíróság által hozott határozat
  3. „2005” = 2005‑ben hozott határozat
  4. „446” = ez az adott évben az ügyekhez rendelt 446. ECLI azonosító

A Bíróság, a Törvényszék vagy a Közszolgálati Törvényszék határozataira való hivatkozás esetén e 4 elem előtt elhagyható az ECLI előtag.