Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezései és a Kúria áfa-visszafizetés tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy azok az adóalanyok, akik uniós jogba ütköző módon nem részesültek áfa-különbözetük visszatérítésében, közösségi jog alapján késedelmi kamatra jogosultak. Az indítványozó erre hivatkozással késedelmi kamat kiutalása iránt terjesztett elő kérelmet az adóhatósághoz. Az adóhatóság megállapította a kamatszámítás alapját képező, az uniós jogba ütköző módon vissza nem igényelhető és a bevallásokban feltüntetett pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa összegét. Az elsőfokú adóhatóság részben helyt adott az indítványozó kérelmének, és részére késedelmi kamatot állapított meg. A kamat elkésett kiutalása miatt járó kamat fizetését az elsőfokú adóhatóság elutasította. A bíróság a közigazgatási döntés felülvizsgálata során az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el, a Kúria e döntést hatályában fenntartotta, de az új eljárás eredményére kiható módon módosította az indokolást. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel az álláspontja szerint sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria érdemben nem reagált a felülvizsgálati ellenkérelemben foglalt adójogi, illetve alkotmányossági kifogásokra, sem az előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelemre. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria az adójog és a jog általános ismérvei alapján döntésében részletesen kifejtette, hogy a késedelmi kamat mely esetekben és milyen eljárási szabályok alapján jár. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a késedelmi kamat érvényesíthetőségére vonatkozó kúriai gyakorlat, különösen az, hogy az uniós jog megsértésén alapuló késedelmi kamat igény hivatalból nem, csak kérelemre érvényesíthető, nem sérti sem a jogegyenlőség, sem a tisztességes eljáráshoz való jog elvét. A Kúria ítéletében részletesen kifejtette álláspontját a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez kapcsolódó általános forgalmi adó után igényelt kamat jogalapja és mértéke, valamint a kamat ki nem utalása vagy késedelmes kiutalása miatt járó késedelmi kamat jogalapja és mértéke tekintetében. Az Alkotmánybíróság így az érdemi vizsgálatot követően arra az álláspontra jutott, hogy a Kúria a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó követelményeknek megfelelően indokolta meg ítéletét, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kártérítés tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó bírósági jogkörben okozott kártérítés jogcímen indított pert a Fővárosi Törvényszék ellen, uniós jogszabályokba ütköző ítéletre hivatkozással. Keresetét és felülvizsgálati kérelmét az eljáró bíróságok elutasították, az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát azzal, hogy kérelme ellenére nem kezdeményezték ügyében az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott kúriai ítélet részletes érvelést tartalmaz arra nézve, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban feltenni kívánt kérdés - a CILFIT-ügyben alkalmazott kritériumoknak megfelelően - a jogvita szempontjából irreleváns volt; továbbá a Kúria az uniós jogszabályok mellett az Európai Unió Bíróságának döntéseit is az ügyre vetítve részletesen elemezte. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította. Mindemellett az Alkotmánybíróság elvi szinten megállapította, hogy ha az eljáró bíróság előzetes döntéshozatalt kezdeményez, akkor ennek elbírálása során az Európai Unió Bírósága törvényes bírónak minősül; megjegyezte továbbá azt is, hogy az Alaptörvény értelmezéséből levezethető az Alkotmánybíróság előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezési jogosultsága.

On the merits, the Constitutional Court held that Section 108 (5) a) of the Act CCXII of 2013 on certain measures and transitional regulations related to the Act CXXII of 2013 on the Agricultural and Forestry Land Trade did not directly terminate any certain rights and thus it neither infringed the right to property [Article XIII of the Fundamental Law of Hungary], nor violated the prohibition of retroactive effect [Article B) of the Fundamental Law of Hungary]. Nevertheless, the Constitutional Court decided that there was necessary to declare a constitutional requirement in line with Article 46 of the Act on the Constitutional Court. The reason was that the Curia of Hungary (Kúria), based on the SERGO Kft. judgment of the CJEU, accepted two principled decisions. Accordingly, the Curia declared the non-application of Section 108 (1) of the Act (that terminated the contracts of beneficial interest and uses on the 1st of May, 2014) since it violated the law of the European Union. Additionally, the Curia extended this interpretation to cases where the law of the European Union was not involved, claiming that otherwise it would have constituted reverse discrimination. The Constitutional Court declared that apart from the act of the law-maker, only an annulment decision adopted by the Constitutional Court might terminate, with universal effect, the applicability of the Hungarian law in force. According to the Constitutional Court, in the absence of a specific legal act uniformly applicable in the Member States of the European Union, a court cannot ignore a law in force by way of the broad interpretation of the judgment of the CJEU. On the contrary: the Fundamental Law obliges all state bodies, including the courts to defend the constitutional identity of Hungary. An unjustified failure to apply the existing domestic law violates the principle of the rule of law [Article B of the Fundamental Law]; therefore, the arbitrary non-application of a domestic law in force was in conflict with the Fundamental Law. As a result, the Constitutional Court established as a constitutional requirement that ordinary courts might not dispense with the application of a Hungarian law, provided that the law of the European Union was not affected.

Subject of the case: Interpretation Article E) (2), Article R) (4), Article XIV (4) and Article 24 (1) of the Fundamental Law (transfer of competence to the European Union, group expulsion)

Aufhebungsvertrag - Widerruf - Gebot fairen Verhandelns

Anrechnung Nachteilsausgleich auf Sozialplanabfindung - Massenentlassung

Interantional protection; disagreement with practises of a political party; political opinion; fear of being persecuted

Detention; compliance with the EU law

Public acces to environmental information; public interes

Agriculture; direct payments to farmers; common agricultural policy

Inadmissibility of an application for international protection

Right to equal treatment in social security matters in relation to family members of third-country workers

Patentfähigkeit eines Mittels zur Anwendung bei Fructoseintoleranz - Fructoseintoleranz - Fructoseintoleranz 1. In einem Einspruchs- oder Nichtigkeitsverfahren darf die Ausführbarkeit der Erfindung nicht allein deshalb verneint werden, weil es an entsprechenden Beweismitteln fehlt. 2. Bei einem Patent, das zweckgebundenen Stoffschutz im Sinne von § 3 Abs. 3 oder 4 PatG beansprucht, muss sich aus den in der Anmeldung enthaltenen Informationen zumindest eine hinreichende Erwartung dafür ergeben, dass der Stoff die beanspruchte Eigenschaft aufweist.

Anforderungen an eine starke Kundenauthentifizierung im manuellen chipTAN-Verfahren - Eine starke Kundenauthentifizierung im Sinne von § 675v Abs. 4 Satz 1 Nr. 1 BGB erfordert im manuellen chipTAN-Verfahren nicht die Angabe des Namens des Zahlungsempfängers im Display des TAN-Generators.

IVA | PRESTAÇÃO DE SERVIÇOS | SEGURO | RESSEGURO | REGISTO | ISENÇÃO DE IVA

Staffelung des Urlaubsanspruchs nach dem Lebensalter - Diskriminierung jüngerer Arbeitnehmer - Verzug des Arbeitgebers mit der Urlaubsgewährung - Entbehrlichkeit einer Mahnung

Betriebsübergang - Verzicht auf das Widerspruchsrecht - Begriff "Betriebs(teil)übergang"

Gesetzlicher Übergang eines Arbeitsverhältnisses nach § 6c Abs 1 SGB II - Vereinbarkeit von § 6c Abs 1 SGB II mit Unionsrecht

Gesetzlicher Übergang eines Arbeitsverhältnisses nach § 6c Abs 1 SGB II - Vereinbarkeit von § 6c Abs 1 SGB II mit Unionsrecht

PUBLIC HEALTH - IN GENERAL - Rejection - Notion - Needs - Incidence of evaluations related to the lack of utility, for the agent, of what is discarded - Exclusion - Case law of the European Court of Justice.

SOURCES OF LAW - LAWS - CRIMINAL LAW - SUCCESSION OF LAWS - Non-criminal laws - Modifications - Applicability of Article 2 para 2 of the criminal code – Conditions – Case at issue.

JURISDICTIONAL RELATIONSHIPS WITH FOREIGN AUTHORITIES - FOREIGN CRIMINAL JUDGMENTS - RECOGNITION - IN GENERAL - Measure of cumulo di pene concorrenti [strict aggregation of concurrent sentences] - Inclusion of a judgement issued by a foreign State - Preconditions - Enforcement in Italy of the foreign judgement - Necessity.

FINANCE AND TAXES - IN GENERAL - Criminal proceedings for offenses relating to value added tax (VAT)– Statute of limitation - Judgment of 8 September 2015 of the Court of Justice of the European Union, Taricco and Others - Application to act committed previously – Exclusion – Case at issue.

JURISDICTIONAL RELATIONS WITH FOREIGN AUTHORITIES - IN GENERAL - Crimes committed in whole or in part on Italian territory - Reason for refusal provided by Article 18, paragraph 1, letter (p) of Legge [Law] No 69 of 2005 - Subsistence - Condition - Criminal proceedings pending for the same act at the basis of the European Arrest Warrant - Necessity.

LEGAL PERSON - COMPANY - CORPORATE OFFENSES Market manipulation - Final imposition of an administrative sanction having a substantially criminal nature - Prohibition of a second judgment - Exclusion - Conditions.

LEGAL PROFESSIONALS (LAWYERS) – SOCIAL SECURITY Pursuit of activity in several EU countries - Applicable social security legislation - Identification - Criteria - Place of residence or substantial pursuit of activity –- Prevalence – Grounds – Case at issue.

PUBLIC ORDER AND SECURITY - SECURITY POLICE - POLICE RESTRICTIONS - FOREIGNERS Immigration - Application for international protection - Submission after the adoption of the expulsion decree - Rejection of the proposed opposition by the justice of the peace – Illegality - Grounds.

EUROPEAN UNION - TREATIES National Law - Implementation of EU Law - Conditions - Consequences.

CIVIL PROCEDURE – SERVICE OF DOCUMENTS – PERSON WITH NO PERMANENT OR TEMPORARY RESIDENCE NOR DOMICILE IN THE REPUBLIC Service in a Member State of the European Union - Translation of notification - Burden of proof – Finding of lack of translation - Consequences.

STOCK EXCHANGE – IN GENERAL Administrative offense provided by Article 187-bis of Decreto Legislativo [Legislative Decree] No 58 of 24/02/1998 – Final and full acquittal of defendant by a criminal court for the same fatti storici [material acts] - of the delitto [crime] provided by Article 184 of Testo Unico della Finanza [Consolidation Law on Finance] - Starting or continuing an administrative sanctioning procedure also in the opposizione [appeal] - Compatibility with the Treaty Law and EU Law principle of "ne bis in idem" - Exclusion.

OBSTACLES TO THE CONSOB ACTIVITY - ARTICLE 187 QUINQUIESDECIES OF THE CONSOLIDATED TEXT ON FINANCE (T.U.F.) QUESTION OF COSTITUTIONALITY - CHARTER OF FUNDAMENTAL RIGHTS OF THE EUROPEAN UNION - ARTICLE 47 - “NEMO TENETUR SE DETEGERE” - CONSISTENCY - QUESTION NON MANIFESTLY UNFOUNDED.

INSURANCE - VEHICLES (CIRCULATION-OBLIGATORY INSURANCE) - OBLIGATION OF INSURANCE - PERSONS (INSURANCE, INSURED, THIRD PARTIES) - Insured transported - Damage to the person - Compensation against the insurer - Expectation - Legal Base - Co-Responsibility in the cause of the damage - Irrelevance.

EUROPEAN UNION - NATIONAL COURTS - PRELIMINARY REFERENCE - Charter of Fundamental Rights of the European Union - Cases in which the applicable domestic law was enacted before the entry into force of the Lisbon Treaty - Duty of national courts to seek a preliminary ruling - Exclusion - Legal basis.

EUROPEAN LAW - NATIONAL JUDGE - REMEDY - Council of State - Failure to refer a question for a preliminary ruling - Examination - Exclusion - Legal basis - Limits.

CIVIL CLAIMS - CASSATION (APPLICATION FOR) - SPECIAL JURISDICTIONS (CLAIM) - COUNCIL OF STATE "Errores in iudicando" or "in procedendo" committed by the COUNCIL of STATE in the application of EU law - Dismissal of jurisdiction - Configurability - Exclusion - Limits.

Council Regulation (EC) No 44/2001 - Article 6(1) - “Actio pauliana” [fraudulent conveyance] or “azione revocatoria” in Italian law - Jurisdiction in respect of the other co-defendant domiciled outside the Member State of the forum - Domicile of one of the co-defendants - Jurisdiction of the court seised with regard to the other defendants - Competence in respect of the judges of the Member State of the forum - Rules provided for by UE Regulation - Violations - Domestic law remedies

À propos des questions préjudicielles formulées en réplique, la Cour de justice de l’Union européenne juge, quant au principe d’effectivité, que les règles de procédure nationales ne doivent pas être de nature à rendre pratiquement impossible ou excessivement difficile l’exercice des droits conférés par l’ordre juridique de l’Union. À cet égard, il convient de tenir compte de la place de ces règles dans l’ensemble de la procédure, du déroulement et des particularités de celle-ci, devant les diverses instances nationales. Dans cette perspective, il convient de prendre en compte, s’il y a lieu, les principes qui sont à la base du système juridictionnel national, tels que la protection des droits de la défense, le principe de sécurité juridique et le bon déroulement de la procédure. Des règles procédurales nationales en vertu desquelles l’objet du litige est déterminé par les moyens du recours soulevés au moment de son introduction sont compatibles avec le principe d’effectivité dès lors qu’elles assurent le bon déroulement de la procédure, notamment, en la préservant des retards inhérents à l’appréciation des moyens nouveaux*. Les questions préjudicielles formulées par la requérante l’ont été pour la première fois dans le mémoire en réplique. Elles portent sur des considérations qui lui étaient connues au jour du dépôt de la requête en annulation. Leur présentation à un stade ultérieur au dépôt des mémoires en réponse et en intervention n’a pas permis aux parties adverse et intervenante de les analyser dans le cadre du déroulement normal de la procédure en annulation, ce qui a été de nature à entraver le bon déroulement de celle-ci. La circonstance que la requérante a intégré les questions préjudicielles précitées dans la demande de suspension, postérieure au mémoire en réplique, n’énerve pas ce constat. En conséquence, elles sont tardives et, partant, irrecevables. Une telle exception d’irrecevabilité est compatible avec le principe d’effectivité à partir du moment où elle poursuit les objectifs visés par la Cour de justice de l’Union européenne. La sanction de l’irrecevabilité d’une question préjudicielle formulée pour la première fois au stade du mémoire en réplique n’est pas de nature à rendre pratiquement impossible ou excessivement difficile l’exercice des droits conférés par l’ordre juridique de l’Union européenne. Il était en effet loisible à la requérante de libeller, dès la requête en annulation, les questions préjudicielles suggérées de manière précise tardivement, soit en réplique. Il s’ensuit qu’il n’y a pas lieu de poser à la Cour de justice de l’Union européenne les questions préjudicielles proposées par la requérante.

Même si le premier juge n’a pas mentionné expressément l’article 16 de la directive 2013/32/UE du Parlement européen et du Conseil du 26 juin 2013 relative à des procédures communes pour l’octroi et le retrait de la protection internationale, la motivation permet de comprendre pourquoi, selon le juge, les garanties prévues pour le bénéficiaire de la protection internationale ont été respectées. Il a ainsi répondu de manière suffisante à l’argumentation de la partie requérante concernant l’obligation pour la partie adverse de lui permettre de s’expliquer au sujet de contradictions dans ses déclarations et sur le déroulement de la procédure devant la partie adverse et devant le Conseil du contentieux des étrangers.

Sprožitev vprašanja glede prava Unije in zagotovitev zadostnih informacij pristojnemu nacionalnemu sodišču, da v zvezi z razlago pravil Unije, ki jih mora upoštevati nacionalno sodišče, obstaja razumen dvom, je primarno naloga strank. Od pritožnika se pričakuje, da bo dokazal, da lahko razumno obveščeno sodišče, ki odloča z običajno skrbnostjo, zadevno določbo prava Unije razlaga na več načinov. Od sodišč ni mogoče pričakovati, da bodo začela postopek pri Sodišču EU na podlagi nejasnih, nedoločnih ali neutemeljenih vprašanj.

Zur Umsatzsteuerpflicht von Bestattungsleistungen

Innergemeinschaftliche Lieferung: Gelangensbestätigung keine Voraussetzung für Vertrauensschutz

Akteneinsicht in Steuerakten

EUROPEAN UNION - NATIONAL COURT - REFUSAL OF ACTS - Reference for a preliminary ruling - Obligation for the national court to refer the question of interpretation of a EU rule to the Court of Justice of the European Union - Conditions.

EUROPEAN UNION - NATIONAL JUDGE - EU law and the law of the European Convention on Human Rights - Violations - Methods of assessment and remedies - Differences - Autonomy of the two regulatory systems - Legal basis - Entry into force of the Lisbon Treaty - Relevance of the rules of the European Convention on Human Rights under Art. 11 of the Italian Constitution - Exclusion.

«In tema di abuso del diritto, per la configurazione di una pratica elusiva, secondo l’ordinamento dell’Unione europea e la giurisprudenza della Corte di Giustizia, è necessaria, oltre alla sussistenza dell’elemento oggettivo del mancato raggiungimento dell’obiettivo perseguito dalla normativa unionale (pur nel formale rispetto delle condizioni da essa previste), quella di un elemento soggettivo, dovendo risultare, da un insieme di circostanze, che lo scopo essenziale delle operazioni controverse è conseguire un risparmio di imposta, il quale è sempre illecito quando rappresenti la parte preponderante e comunque prevalente dell’oggetto del contratto o degli accordi nel loro complesso, in quanto le ragioni economiche dell’operazione negoziale, valutata secondo la sua essenza, appaiano meramente marginali o teoriche e tali, quindi, da considerarsi manifestamente inattendibili o comunque irrilevanti rispetto alla finalità di ottenere un (indebito) vantaggio fiscale»

«In tema di giurisdizione del giudice italiano, quando la domanda abbia per oggetto un illecito extracontrattuale trova applicazione il criterio di individuazione della giurisdizione fissato dall’articolo 7, n. 2, del Regolamento (UE) n. 1215 del 2012, a mente del quale una persona domiciliata in uno Stato membro può essere convenuta in un altro Stato membro, in materia di illeciti civili dolosi o colposi, davanti all’autorità giurisdizionale del luogo in cui l’evento dannoso è avvenuto o può avvenire; alla luce di tale criterio e della chiara e costante interpretazione che ne ha dato la Corte di giustizia dell' Unione europea, la giurisdizione si radica o nel luogo in cui si è concretizzato il danno o, in alternativa, a scelta dell’attore danneggiato, in quello dove si è verificato l’evento generatore di tale danno, coincidendo il primo, quando il danneggiato è persona giuridica, normalmente con la sua sede statutaria, a meno che non sia dimostrato che quivi non si svolge la sua attività prevalente, tanto da escluderne la coincidenza con il centro di interessi della persona giuridica. (Nella specie, la S.C. ha affermato la giurisdizione del giudice italiano in ordine a un’azione proposta da una società italiana di accertamento dell’illegittimità di una condotta, consistente nella diffusione in Germania di valutazioni denigratorie in ordine alla sussistenza delle violazioni di una complessiva autoregolamentazione contrattuale e considerata come tale idonea a causare un pregiudizio professionale, ritenendo irrilevante il luogo di pubblicazione o di materiale immissione in circolazione della notizia lesiva e reputando invece decisivo il fatto che la società danneggiata avesse in Italia la propria sede statutaria, difettando la prova della preminenza dell'attività sociale in luogo diverso)»