Miért van szükség többnyelvűségre ?
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Uniónak az Európai Unió hivatalos nyelveinek kijelölt 24 nyelven – ezek egy vagy több tagállam hivatalos nyelvei vagy hivatalos nyelveinek egyike ‑ kell megértenie a polgárt és kifejeznie saját magát. Az új tagállamok csatlakozása folyamán mára a hivatalos nyelvek száma 4-ről (német, francia, olasz, holland) 24-re emelkedett. Az Unió azzal, hogy e nyelvek mindegyikét ismeri, valamennyi tagállam polgáraival képes kommunikálni. A többnyelvűség tehát olyan demokratikus igényként jelenik meg, amely biztosítja a nyelvek egyenlőségét és az európai intézményekhez való hozzáférést az Unió minden polgára számára: az Európai Unió intézményeiben fordítást és tolmácsolást végző szakembereknek köszönhetően az európai polgárok saját nyelvükön fordulhatnak az Unió intézményeihez, és az intézményektől ugyanezen a nyelven kapnak választ.
Ez az igény képezte tárgyát az EGK által elfogadott legelső rendeletnek: „az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló” 1/58 rendeletnek.
Az Unió egy, a jogon alapuló unió. E jognak mindenki számára egyenlőnek kell lennie, tehát ‑ a nyelvek nagy száma és a jogrendek sokfélesége ellenére ‑ mindenki számára érthető joghatásokat kell kiváltania. Ez annak szükségességét vonja maga után, hogy az uniós szabályozást és ítélkezési gyakorlatot, amelyek hatással vannak a polgárok mindennapi életére, szövegezésük nyelvétől függetlenül ugyanúgy lehessen érteni minden hivatalos nyelven és minden nemzeti jogrendben.
Az Európai Unió Bírósága számára a Szerződések a közös jog tiszteletben tartásának biztosítását írják elő, amely jog értelmezése és alkalmazása viszont eleve többnyelvű. Az eljárások többnyelvűsége tehát elengedhetetlen követelmény, amely garantálja az eljárás tisztességes jellegét, valamint az európai polgároknak az igazságszolgáltatáshoz és az ítélkezési gyakorlathoz mint jogforráshoz való hozzáférését. A Bíróság működése is olyan módon lett kialakítva, hogy lehetővé tegye feladatainak ellátását, bármely nyelven is fordulnak hozzá. Tehát minden európai polgár anyanyelvén férhet hozzá az uniós igazságszolgáltatáshoz és az ítélkezési gyakorlathoz.
