Törvényszék igazságügyi statisztikái - 2025

Egy eseménydús és eredményes év

2025 számos tekintetben eseménydús év volt a Törvényszék számára.

Először is, olyan évről volt szó, amelynek során megújítás történt: júniusban két új bíró csatlakozott a Törvényszékhez olyan álláshelyekre, amelyek 2024 októberében üresedtek meg, majd szeptemberben négy bíró távozott a Törvényszékről, és három új bíró érkezett hat évre szóló megbízatással. Így újabb betöltetlen álláshely keletkezett azon álláshely mellett, amely 2024 októbere óta betöltésre vár. Az elméletileg 54 bíróból álló igazságszolgáltatási fórum létszáma soha nem volt teljes, amennyiben júniusig 51 bíróból, júniustól szeptemberig 53 bíróból, szeptember óta pedig 52 bíróból álló csökkent létszám mellett működött.

Továbbá e csökkent létszám ellenére a Törvényszék annyi ügyet fejezett be egyetlen naptári év során, amely a történetében a legnagyobb számot teszi ki. A rekordszámú érkezett ügy ellenére a folyamatban maradt ügyek állományát az elmúlt 18 év legalacsonyabb szintjére csökkentette. Egy statisztikai korrekcióval, amely azt veszi figyelembe, hogy 404 egyesített ügyben egyetlen ítélet született, az eljárások átlagos időtartama nagyon jelentősen csökkent.

Végül, ami az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket illeti, amelyek elbírálására a Törvényszék 2024 októbere óta rendelkezik hatáskörrel, 2025-ben a Törvényszék meghozta első ítéleteit, a főtanácsnokok pedig ismertették első indítványaikat. A Törvényszék jelentős számú új előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kapott, ennek megfelelően pedig átalakította szervezeti felépítését, létrehozva két szakosodott tanácsot, amelyek a 2025 szeptemberéig átmenetileg létrehozott előzetes döntéshozatali tanácsot váltják fel.

Vizsgáljuk meg együtt részletesebben e rekordokat döntögető évet.

Érkezett ügyek: erőteljes növekedés

A 2025. évi adatok azt mutatják, hogy a 2024-ben érkezett ügyek számának történelmi léptékű csökkenése (786 új ügy) valójában a körülmények együttállásával függött össze.

A Törvényszék 989 érkezett üggyel és az előző évhez képest tapasztalt 26%-os növekedéssel történetének legmagasabb számát érte el az új ügyek terén. Még ha figyelmen kívül is hagyjuk azt a 65 előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, amelyeket a Törvényszékre átruházott területeken nyújtottak be, a 924 közvetlen kereset és különleges eljárás száma meghaladja az elmúlt öt év számait.[1]

A 2025-ös év az első teljes évet jelenti az Európai Unió Bírósága alapokmányának azon reformja óta, amelynek eredményeként a Bíróság előzetes döntéshozatali hatásköre bizonyos konkrét ügycsoportokban átruházásra került a Törvényszékre.

A Törvényszékhez a hatáskörébe tartozó területeken 65 előzetes döntéshozatal iránti kérelmet intéztek: ezek közül 24 a közös hozzáadottértékadó-rendszerre, 18 a visszautasított beszállás vagy közlekedési szolgáltatások késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanításra és segítségre, nyolc a Vámkódexre, hét a jövedéki adóra, hét az áruknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális besorolására, egy pedig az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerére vonatkozik. Ez a szám kisebb, mint a jogalkotási kérelem benyújtásakor végzett becslések, holott az e konkrét ügycsoportokba tartozó ügyeken belül kevés olyan volt, amelyeket a Bíróság végül magánál tartott azon az alapon, hogy azok az alapokmány 50b. cikkének első bekezdésében említetteken kívül egy vagy több egyéb területre is kiterjedtek, vagy önálló kérdéseket vetettek fel az elsődleges jog, a nemzetközi közjog, az uniós jog általános elvei vagy az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmezésével kapcsolatban. Emlékeztetni kell arra, hogy 2025-ben az „egyablakos” mechanizmus alá tartozó 76 ügyből csak kilenc maradt a Bíróság előtt, kettőt pedig „további intézkedés nélkül” zártak le.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek 17 különböző tagállamból érkeztek, még ha Németország 21 kérelemmel erősen ki is vette részét a kérelmek összességéből; őt követte Ausztria és Lengyelország hét-hét, Bulgária pedig hat kérelemmel. Fontos megjegyezni, hogy nem kevesebb mint 13 legfelsőbb szintű igazságszolgáltatási fórum terjesztett elő – tizenhárom különböző tagállamból – a Törvényszék hatáskörébe tartozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmet.

Ami a közvetlen kereseteket illeti, az érkezett ügyek számának enyhe csökkenése figyelhető meg a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogviták területén (257 ügy, szemben a 2024. évi 268 üggyel, vagyis -4%). Megjegyzendő, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) fellebbezési tanácsaihoz benyújtott fellebbezések száma nőtt (+4,6 %), ezt a növekedést azonban gyakorlatilag semlegesítette az e tanácsok által hozott határozatok számának csökkenése (-4,9 %). Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) fellebbezési tanácsai által hozott határozatok ellen a Törvényszék előtt indított keresetek aránya hozzávetőleg 10%, ami az előző évekhez képest stabilnak tekinthető. Meg kell jegyezni, hogy ez a terület, amellyel 2025. szeptember 22. óta a Törvényszék hét konkrét tanácsa foglalkozik, a 2025-ben érkezett ügyek közel 26%-át teszi ki. Ezen ügyek közül 236 vonatkozott a védjegyek, 19 pedig a formatervezési minták területére. Két ügy érkezett az új növényfajták oltalma területén a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által hozott határozatok tárgyában. Ezen ügyek legnagyobb része (82%) olyan felek között zajlik, akik a fellebbezési tanácsok előtti eljárásban álltak szemben egymással (inter partes ügyek).

Az EUMSZ 270. cikk alapján 2025-ben érkezett közszolgálati ügyek száma jelentősen növekedett (109 ügy, szemben a 2024. évi 76 üggyel, vagyis + 43%). Ez a terület, amellyel 2025. szeptember 22. óta a Törvényszék három konkrét tanácsa foglalkozik, a 2025-ben érkezett összes ügy 11%-át teszi ki. E 109 keresethez hozzá kell adni azt tizenöt keresetet, amelyek az említett három tanácsnak való kiosztásuk szempontjából a közszolgálati ügyek új meghatározása értelmében vett „Közszolgálat+” területre tartoznak,[2] amely nem korlátozódik az egyedül az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott keresetekre.

Az állami támogatások területén a 2025-ben érkezett ügyek száma 2024-hez képest négy üggyel emelkedett (27 ügy), de továbbra is jóval alatta marad a Törvényszék által a múltban tapasztalt magas szinteknek. Végül a versenyjogi ügyek száma a 2023. és 2024. évhez hasonlóan nagyon alacsony, amennyiben 2025-ben tizenkét új ügy érkezett.

A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos jogviták továbbra is ellátták feladatokkal a Törvényszéket, amennyiben 2025-ben 105 új ügy érkezett (szemben a 2024. évi 63 üggyel). E peres ügyek részaránya még jelentősebb, ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos esetekben ahelyett, hogy újabb keresetet nyújtanának be, a felperesek a folyamatban lévő keresetek keretében támadják az újabb korlátozó intézkedéseket, a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének megfelelően a keresetlevél kiigazítását benyújtva. Az e területre tartozó új ügyek túlnyomó többsége (105 ügyből 84) az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborújával összefüggésben az Unió által elfogadott korlátozó intézkedések sorozatával kapcsolatos, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyeket Belarusz részvétele, a Moldovai Köztársaságban fennálló helyzet, az Irán által Oroszországnak nyújtott katonai támogatás, illetve Oroszországnak az Európai Uniót vagy annak tagállamait destabilizáló tevékenységei miatt fogadtak el. Az e peres ügyek területére tartozó többi ügy a Szíriai Arab Köztársaságban (tizenkét kereset), a Tunéziai Köztársaságban (két kereset), a Kongói Demokratikus Köztársaságban (hat kereset) és a Líbiában (egy kereset) fennálló helyzethez kapcsolódik. E keresetek többségét angol nyelven (57 kereset) és francia nyelven (37 kereset) nyújtották be.

A gazdaság‑ és monetáris politikával kapcsolatos ügyek száma – amely terület magában foglalja többek között a bankjogot – továbbra is jelentősen csökken (2025-ben 12 érkezett ügy és egy visszautalt ügy, szemben a 2024-ben érkezett 33 üggyel és a 2023-ban érkezett 56 üggyel). Négy ügy az Egységes Szanálási Alap 2021. évi előzetes hozzájárulásaira vonatkozó határozat újbóli elfogadására, három új ügy és a visszautalt ügy prudenciális felügyeleti határozatok elfogadására, két ügy az Egységes Szanálási Testület szanálási eljárást megindító határozataira, egy ügy pedig a Bizottság azon kötelezettségének állítólagos elmulasztására vonatkozik, hogy gondoskodjon a nemzeti jogszabályoknak az Európai Unió monetáris jogával való összeegyeztethetőségéről. Végül két keresetet nyújtottak be az euró Bulgária általi, 2026. január 1-jén történő bevezetéséről szóló tanácsi határozattal és az erre vonatkozó rendeletekkel szemben, ideértve többek között az euró és a bolgár leva közötti átváltási árfolyamról szóló rendeletet is.

A digitális piacok és szolgáltatások szabályozásával kapcsolatos peres eljárások területén 2025‑ben hét ügy érkezett. Három ügy a digitális szolgáltatásokról szóló (EU) 2022/2065 rendelettel (angol nyelven: Digital Services Act, DSA) kapcsolatos, és a felügyeleti díj összegére vonatkozik. Négy ügy a digitális piacokról szóló (EU) 2022/1925 rendelettel (angol nyelven: Digital Markets Act, DMA) kapcsolatos. Közülük kettő a Bizottság azon határozatainak megsemmisítésére irányul, amelyek a gazdasági szereplő mint kapuőr által végrehajtandó intézkedéseket határozzák meg, míg a másik kettő olyan határozatok megsemmisítésére irányul, amelyek megállapítják, hogy nem tartották tiszteletben a kapuőrökre háruló kötelezettségeket.

Végül, ami a sürgős elbírálást igénylő jogvitákat illeti, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmek száma 2025-ben – az elmúlt tíz év átlagos szintje körül – stabil maradt, amennyiben 40 ilyen kérelem érkezett.

Az igazságszolgáltatási fórum tevékenysége: rekordév

A 2025-ben befejezett ügyek bruttó száma 1527, ha azonban a 2023 októberében benyújtott és 2025 decemberében befejezett 404, egymással lényegében megegyező ügyet (T-620/23–T-1023/23) egyetlen egységként vesszük figyelembe, ez a szám még akkor is 1124-nél állapodik meg. Ez a Törvényszék történetében valaha elért legmagasabb szint, jelentősen meghaladva a korábbi, 1009 befejezett üggyel felállított rekordot, amelyet 2018‑ban sikerült elérni. Ennek alapján a 2024-ben befejezett 922 ügyhöz képest a növekedés hozzávetőleg 22%-os.

Az új ügyek példátlan mértékű beáramlása ellenére a Törvényszéknek sikerült a folyamatban maradt ügyek számát 1167-re csökkenteni, ami 2007 óta a legalacsonyabb szint. Az ügymennyiség-változási vagy ügyhátralék-ledolgozási arány („clearance rate”), amely százalékos arányban tükrözi a befejezett ügyek és az érkezett ügyek közötti viszonyt, bruttó számban kifejezve 154, a fent említett 404 ügytől elvonatkoztatva pedig 114. Ugyanezen statisztikai korrekció mellett a folyamatban maradt ügyek száma ledolgozásának elméleti időtartama („disposition time”), amely a folyamatban maradt ügyek és a befejezett ügyek közötti viszonyon alapul, 379 nap, azaz a Törvényszék teljes történetének legalacsonyabb időtartama. Figyelembe véve az írásbeli eljárások időtartamát, sok esetben pedig az eljárási iratok fordításának elkészítéséhez szükséges időt, mindez azt jelenti, hogy a Törvényszék immár a legtöbb ügyet képes abban az időpontban haladéktalanul elbírálni, amikor a per állása lehetővé teszi a határozathozatalt, anélkül hogy előbb a felhalmozódott ügyhátralékkal kellene foglalkoznia. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ügyek folyamatos beáramlásával jellemezhető munkakörnyezetben nehéz lesz 2026-ban is ennyi ügyet befejezni.

A Törvényszék tagjainak és személyi állományának erőfeszítései – az intézmény személyi állományának támogatásával – lehetővé tették, hogy igen jelentősen csökkenjen az eljárások időtartama. A 18,9 hónapos bruttó adat nem tükrözi e javulást a fent említett 404, egymással lényegében megegyező ügy statisztikai súlya folytán, amelyek időtartama az átlagnál hosszabb volt, ha azonban ezeket az ügyeket egyetlen ügyként számoljuk, akkor az eljárás átlagos időtartama 18,5 hónapról 16,0 hónapra esik vissza.

A következőket kell kiemelni:

• az öt bíróval eljáró ítélkező testületek – köztük az előzetes döntéshozatali tanács – által elbírált ügyek aránya a bruttó adatok szerint 35,6%, viszont a 404, egymással megegyező ügyre vonatkozó statisztikai korrekciót követően 12,5%, ami csökkenést mutat 2024-hez (20,2%) és 2023-hoz (13,6%) képest;

• az ügyek 60,8%-át három bíróval eljáró ítélkező testületek fejezték be, ami a korrigált adatok alapján 82,7%‑ra emelkedik, szemben a 2024. évi 75,4%‑kal;

• két ügyet a tizenöt bíróból álló nagytanács fejezett be, kettőt pedig – amire első alkalommal került sor – a 2024-ben létrehozott köztes létszámú tanács, amely kilenc bíróból áll;

• egyetlen ügyben sem döntött egyesbíró, szemben a 2024. évi négy üggyel és a 2023. év kilenc üggyel;

• a 2025-ben befejezett ideiglenes intézkedés iránti eljárások száma 39 volt, ami a korábbi évekhez hasonló szintet jelent (2024-ben 42, 2023-ban pedig 40);

• a 2025-ben befejezett ügyek 60,4%-át ítélettel fejezték be, amely százalékos arány az egymással lényegében megegyező 404 ügy figyelembevétele érdekében korrigált adatok szerint 46,2%-nál állapodik meg. Az ítélettel befejezett ügyek 78,4%-át tárgyalás útján fejezték be, ezt a százalékos arányt pedig a korrigált adatok szerint 61,7%-ra kell levinni.

A tárgyalások száma 2025-ben 232 (2024‑ben szintén 232 volt, 2023‑ban pedig 286), 689 tárgyalt üggyel (2024-ben 300, 2023‑ban pedig 419 ilyen ügy volt).

2025-ben három esetben került sor videokonferencia útján tartott tárgyalásra (2024-ben két esetben, 2023-ban egyszer sem).

Hasznosnak tűnik kiemelni néhány adatot a Törvényszékhez intézett előzetes döntéshozatal iránti kérelmek feldolgozásával kapcsolatban, amely hatáskör a 2024. október 1. után érkezett ügyekre terjed ki. 2025-ben a Törvényszék tizenhat ügyet fejezett be, tizenegyet végzéssel, ötöt pedig ítélettel, míg az ezen ügyekben főtanácsnoki feladatok ellátására megválasztott két bíró hat indítványt ismertetett. Az eljárás átlagos időtartama 6,2 hónap volt, ami bizonyos olyan eljárások rövid időtartamával magyarázható, amelyekben a kérdést előterjesztő bíróság hamar visszavonta a kérelmét. Az ítélettel elbírált ügyek esetében az eljárás átlagos időtartama 10,9 hónap volt, ami még akkor is nagyon alacsony érték, ha figyelembe vesszük, hogy az öt ítélet meghozatala tárgyalás és indítvány nélkül történt.

A Törvényszék előtt a 2025. december 31‑i állapot szerint folyamatban maradt 1167 ügyből 276 (23,7%) a szellemi tulajdonnal, 125 (10,7%) a korlátozó intézkedésekkel, 164 (14,1%) a „Közszolgálat+” ügycsoporttal, 88 (7,5%) pedig az intézményi joggal kapcsolatos. Ezen ügycsoportok mellett – amelyek a folyamatban maradt peres eljárások mintegy felét teszik ki – a többi ügy nagyon sokféle területet érint, ami ismét arról tanúskodik, hogy a Törvényszék által vizsgált ügycsoportok igen változatosak.

Összegzésként elmondható, hogy a Törvényszék pozitív eredményeket tud felmutatni az azóta eltelt első munkaévet követően, hogy hatályba lépett az a reform, amely ahhoz vezetett, hogy az előzetes döntéshozatali hatáskör bizonyos ügycsoportokban átruházásra került. A végrehajtott szervezeti és intézményi intézkedésekkel, valamint feszített munkatempójával a Törvényszék tanúbizonyságot tesz reakciókészségéről és azon képességéről, hogy előre jelezze a felmerülő szükségleteket annak érdekében, hogy biztosítsa a hatáskörébe tartozó ügyek hatékony feldolgozását.

[1]    A jelen magyarázatok szempontjából az a spanyol nyelvű ügysorozat, amely 404, egymással lényegében megegyező (T-620/23–T-1023/23), 2023-ban benyújtott és 2025-ben befejezett ügyből áll, egyetlen ügyként van figyelembe véve.

[2]    2023. szeptember 23. óta azokról az ügyekről van szó, amelyek az Európai Unió és a személyi állománya közötti foglalkoztatási jogviszonyból erednek, 2025. szeptember 22. óta pedig ezekhez hozzáadódnak azok az ügyek, amelyek egyfelől az Unió intézményei, szervei és hivatalai, másfelől pedig azok tagjai vagy volt tagjai, valamint az Unió említett intézményein, szervein és hivatalain belül megbízatást ellátó vagy korábban ellátó személyek közötti jogviszonyokból erednek.