Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kártérítés tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó bírósági jogkörben okozott kártérítés jogcímen indított pert a Fővárosi Törvényszék ellen, uniós jogszabályokba ütköző ítéletre hivatkozással. Keresetét és felülvizsgálati kérelmét az eljáró bíróságok elutasították, az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát azzal, hogy kérelme ellenére nem kezdeményezték ügyében az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott kúriai ítélet részletes érvelést tartalmaz arra nézve, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban feltenni kívánt kérdés - a CILFIT-ügyben alkalmazott kritériumoknak megfelelően - a jogvita szempontjából irreleváns volt; továbbá a Kúria az uniós jogszabályok mellett az Európai Unió Bíróságának döntéseit is az ügyre vetítve részletesen elemezte. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította. Mindemellett az Alkotmánybíróság elvi szinten megállapította, hogy ha az eljáró bíróság előzetes döntéshozatalt kezdeményez, akkor ennek elbírálása során az Európai Unió Bírósága törvényes bírónak minősül; megjegyezte továbbá azt is, hogy az Alaptörvény értelmezéséből levezethető az Alkotmánybíróság előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezési jogosultsága.