Bíróság – az eljárás menete

A Bíróság alapokmánya, az eljárási szabályzat és a hivatalos dokumentumok

A Bíróság eljárására irányadó főbb elveket a Bíróság alapokmánya tartalmazza. A részletes szabályok az eljárási szabályzatban találhatók. E szabályokat az egyéb hivatalos dokumentumok és határozatok egészítik ki.

Az említett összes dokumentumot megtalálja Az eljárást szabályozó dokumentumok című oldalunkon.

Az alábbiakban rövid ismertetőt olvashat az eljárás menetéről. Amennyiben Ön érintett valamely, a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben, kérjük, olvassa el a teljes eljárási szabályzatot.

Az eljárás megindítása

Az eljárások a Bíróság Hivatala előtt indulnak. Ez a részleg kapcsolattartóként működik az ügyekben részt vevő felek és a nemzeti bíróságok számára, és felel az ügyek eljárási szempontból történő kezeléséért.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek közvetlenül az ügyben eljáró nemzeti bíróságtól érkeznek. Minden más eljárást a felperes, azaz az eljárást kezdeményező fél nevében eljáró ügyvédek indítanak meg.

Az eljárás nyelve

Az eljárás fontos jellemzője az eljárás nyelve.

A demokrácia és a jogállamiság alapvető eleme, hogy mindenki olyan nyelven indíthasson bírósági eljárást, amelyet megért, és hogy el tudja olvasni a bírósági ítéleteket.

A Bíróság ezért mind a 24 hivatalos uniós nyelven dolgozik. Eljárás ezen nyelvek bármelyikén indítható. A hatékonyság érdekében a Bíróságon belül csak néhány munkanyelvet használnak, elsősorban a franciát. A felekkel való kommunikáció azonban az eljárás nyelvén történik.

Ez a nyelv akkor kerül meghatározásra, amikor az eljárás a Bíróságon kezdetét veszi.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében az eljárás nyelve a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság nyelve.

A közvetlen keresetek esetében az eljárás nyelve a felperes által választott nyelv. Ha az alperes uniós tagállam, akkor annak az államnak az egyik hivatalos nyelvén kell eljárni.

A fellebbezések esetében az eljárás nyelve a Törvényszék azon ítéletének nyelve, amely a fellebbezés tárgyát képezi.

Az Európai Unió Bírósága az egyetlen olyan bíróság a világon, amely ennyi munkanyelvet használ.

Az első lépések és az írásbeli eljárás

Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek

A Bíróság fordítószolgálata lefordítja a nemzeti bíróság kérelmét. Ezt követően a Hivatal hivatalosan kézbesíti azt a nemzeti eljárásban érintett feleknek, az uniós tagállamoknak és intézményeknek.

A nemzeti bíróság kérelme az Unió valamennyi hivatalos nyelvén megjelenik a Bíróság honlapján található esetjogi adatbázisban.

A nemzeti eljárásban érintett felek, a tagállamok, a Bizottság és más uniós intézmények, amelyek úgy ítélik meg, hogy különös érdekük fűződik az ügyhöz, ezt követően a kézbesítéstől számított két hónap és tíz napon belül észrevételeket nyújthatnak be a Bírósághoz. Ezek az észrevételek ebben a szakaszban nem nyilvános dokumentumok. Az ügy lezárását követően, hacsak a szerző nem emel kifogást, ezeket az észrevételeket közzéteszik a Bíróság honlapján.

Közvetlen keresetek és fellebbezések

Amikor egy eljárás kezdetét veszi, a Hivatal azt ügyszámmal látja el, és bejegyzi a nyilvántartásba. A teljes keresetlevelet kézbesítik az alperes(ek)nek. Két hónap és tíz nap áll rendelkezésükre az ellenkérelem vagy a válaszbeadvány benyújtására.

A Hivatal összefoglaló közleményt is készít a felperes kereseti kérelmeiről és érveiről. Ezt a közleményt lefordítják az EU valamennyi hivatalos nyelvére, és közzéteszik a Hivatalos Lapban, valamint a Bíróság esetjogi adatbázisában.

Ekkor kerülhet sor az írásbeli érvek második fordulójára, az úgynevezett válaszra és viszonválaszra. Fellebbezés esetén ezekhez az elnök engedélye szükséges. A válasz lehetőséget nyújt a felperesnek arra, hogy feleljen az alperes érveire. A viszonválasz pedig az alperesnek biztosít lehetőséget, hogy a válaszra reagáljon.

Ezek a dokumentumok nem hozzáférhetőek a nyilvánosság számára.

A bíró és a főtanácsnok kijelölése

Az elnök ezzel egyidőben kiosztja az ügyet egy bírónak, az úgynevezett előadó bírónak. Ez a bíró az, aki a legközelebbről követi majd az ügyet, és aki az ítélettervezetet elkészíti.

Az első főtanácsnok az ügyet kiosztja egy főtanácsnoknak, aki szintén figyelemmel kíséri az ügyet.

Előzetes jelentés és az ügy tanács elé utalása

Az írásbeli eljárás lezárását követően a Bíróság felhívja a feleket, hogy nyilatkozzanak, kérik‑e tárgyalás tartását.

Az előadó bíró előzetes jelentést készít, amely tartalmazza a tényállási elemeket és valamennyi érintett érveit. Ez nem nyilvános dokumentum.

E jelentés és a főtanácsnok véleménye alapján a Bíróság határoz arról, hogy hány bíró tárgyalja az ügyet, és hogy szükséges van‑e tárgyalásra és/vagy főtanácsnoki indítványra.

Ha a Bíróság úgy dönt, hogy tárgyalást tart, annak a tanácsnak az elnöke, amely elé az ügyet utalták, kitűzi a tárgyalás határnapját.

Pervezető intézkedések és bizonyításfelvétel

A Bíróság arról is dönt, hogy az eljárás folytatását megelőzően szüksége van‑e további információkra. Ezeket nevezik „pervezető intézkedéseknek és bizonyításfelvételnek”. A leggyakoribb intézkedés az, hogy a feleket felkérik, hogy válaszoljanak a tárgyalás során feltett kérdésekre. Ez magában foglalhatja a tanúk vagy szakértők vallomásának felvételét is.

A tárgyalás

A tárgyalásra a Bíróság luxembourgi tárgyalótermeiben kerül sor. Kivételes körülmények között videokonferencia útján is tartható tárgyalás. A felek ügyvédei és képviselői személyesen vesznek részt, és a bírák, valamint és a főtanácsnok jelenlétében vitatják meg az ügyet. A főtanácsnok és a bírák kérdéseket tehetnek fel, ha kívánnak.

Ez a tárgyalás nyilvános. Egyes tárgyalásokat közvetítenek a Bíróság honlapján.

A főtanácsnok indítványa

Ha a Bíróság kért indítványt, annak ismertetésére általában néhány hónappal a tárgyalást követően kerül sor. A főtanácsnok megszövegezi és nyílvános ülésen felolvassa indítványát. Ezt ugyancsak élőben közvetítik a Bíróság honlapján keresztül. Az indítvány elemzi a jogvitát, és megoldást javasol a felmerült kérdésekre.

Az indítványt a Bíróság honlapján található esetjogi adatbázisban teszik közzé.

Ezzel ér véget az eljárás szóbeli szakasza.

A tanácskozások és az ítélet megszövegezése

Az előadó bíró az eljárás során elhangzottakat figyelembe véve ítélettervezetet készít.

Ez az ítélettervezet lesz a kiindulópontja a bírák közötti vitának, az úgynevezett tanácskozásnak. A főtanácsnokok nem vesznek részt a tanácskozáson.

A tanácskozás bizalmas, és asszisztensek vagy tolmácsok nélkül zajlik. Emiatt a bíráknak közös nyelven kell tanácskozniuk. Hagyományosan ez a nyelv a francia.

E viták alapján a bírák egységes szövegben állapodnak meg. Szükség esetén a határozatokat többséggel hozzák meg. Nincs különvélemény vagy a bírák kisebbsége által hozott ítélet. A szavazás eredményét nem hozzák nyilvánosságra.

Ítéletek

Az ítéleteket ezután a legtöbb esetben valamennyi uniós nyelvre lefordítják. További információkért lásd a többnyelvűségre vonatkozó politikánkat.

Az ítéleteket nyilvános ülésen hirdetik ki. Ezt a Bíróság honlapján keresztül élőben közvetítik.

Az ítéletek a kihirdetés napján elérhetők a Bíróság honlapján található esetjogi adatbázisban.

A legtöbb ítéletet ezután az Európai Bírósági Határozatok Tára (EBHT) című kiadványban, a Bíróság ítéleteinek hivatalos nyilvántartásában is közzéteszik. További információkért látogasson el az Európai Bírósági Határozatok Táráról szóló oldalunkra.

Különleges eljárástípusok

A Bíróságon létezik néhány különleges típusú eljárás, amely segíti a különböző helyzetek hatékony kezelését.

Egyszerűsített eljárás

A Bíróság egyszerűsített eljárást alkalmazhat, amennyiben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés azonos olyan kérdéssel, amelyről a Bíróság már korábban határozatot hozott, vagy ha a kérdésre adandó válasz egyértelmű. Az ilyen ügyekben a Bíróság indokolással ellátott végzés útján ad választ, amelyben utal korábbi ítéleteire.

Gyorsított eljárás

A gyorsított eljárás lehetővé teszi, hogy az ügy rendkívüli sürgőssége esetén a Bíróság a lehető leggyorsabban határozzon. Ennek érdekében az eljárás egyes részeire vonatkozó határidőket a lehető legnagyobb mértékben lerövidítik. Ezek az ügyek továbbá elsőbbséget élveznek.

Ezt az eljárást a felek (közvetlen keresetek és fellebbezések esetén) vagy a nemzeti bíróság (előzetes döntéshozatali ügyekben) kérheti. A Bíróság elnöke határoz arról, hogy helyt ad‑e a kérelemnek. Dönthet úgy is, hogy hivatalból alkalmazza ezt az eljárást.

A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás (PPU)

Ezen eljárás alkalmazásával a Bíróság lényegesen rövidebb idő alatt hozhat ítéletet. Csak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térséggel (polgári és büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a vízumok, a menekültügy, a bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) kapcsolatos előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében alkalmazható. Ezt az eljárást leginkább a szülői felügyeletre vagy gyermekelhelyezésre vonatkozó jogvitákban, illetve fogva tartott személy esetében alkalmazzák.

A Bíróság az ilyen ügyek elbírálására öt bíróból álló különleges tanácsokat jelöl ki. Minden határidő jelentősen lerövidül. Az írásbeli eljáráshoz korlátozott a hozzáférés, a legtöbb fél csak a tárgyaláson vesz részt.

Ideiglenes intézkedés iránti kérelmek

Ha valamelyik fél az ügy lezárása előtt súlyos és helyrehozhatatlan sérelmet szenvedne, kérheti az általa keresettel megtámadott jogi aktus alkalmazásának az ügy lezárásáig történő felfüggesztését.

Mennyibe kerül mindez?

A Bíróság előtti eljárás ingyenes.

A felek által megbízott ügyvédek költségei ellenben nem a Bíróságot terhelik.

Ha valamely félnek nem áll módjában viselni az ügyvédi költségeket, kérhet költségmentességet. További információkért látogasson el a költségmentességről szóló oldalunkra.