A Törvényszék – az eljárás menete

Az alapokmány, az eljárási szabályzat és a hivatalos dokumentumok

A Törvényszéki eljárásra irányadó főbb elveket az Európai Unió Bíróságának alapokmánya tartalmazza. A részletes szabályok az eljárási szabályzatban és a gyakorlati végrehajtási rendelkezésekben találhatók. E szabályokat egyéb hivatalos határozatok és dokumentumok egészítik ki.

Valamennyi ilyen dokumentum megtalálható az Az eljárást szabályozó dokumentumok című oldalunkon.

Az alábbiakban röviden ismertetjük az eljárás menetét. Mielőtt a Törvényszékhez fordul, kérjük, olvassa el a teljes eljárási szabályzatot.

Az eljárás megindítása

Az eljárások a Törvényszék Hivatala előtt indulnak. Ezen egység tartja a kapcsolatot az ügyekben részt vevő felekkel és a nemzeti bíróságokkal, és egyben felelős ügyek eljárási szempontból történő kezeléséért.

Az eljárást a felperes, azaz az eljárást indítani kívánó fél nevében eljáró ügyvédeknek kell megindítani. Az eljárást indító ügyvédnek jogosultnak kell lennie valamely EU- vagy EGT-tagállam bírósága előtt eljárni.

A Törvényszék hatáskörébe tartozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket a Bíróság átteszi a Törvényszékhez. Minden előzetes döntéshozatal iránti kérelmet először a Bírósághoz kell benyújtani.

Az eljárás nyelve

Az eljárás egyik fontos jellemzője az eljárás nyelve.

A demokrácia és a jogállamiság alapvető eleme, hogy mindenki olyan nyelven indíthasson bírósági eljárást, amelyet megért, és hogy el tudja olvasni a bírósági ítéleteket.

A Törvényszék ezért mind a 24 hivatalos uniós nyelven dolgozik. Az eljárás ezen nyelvek bármelyikén indítható, és a felekkel folytatott valamennyi kommunikáció az eljárás nyelvén történik.

E nyelv meghatározására az ügy Törvényszék elé kerülésekor kerül sor.

A közvetlen keresetek esetén az eljárás nyelvét a felperes választja meg. Amennyiben az alperes tagállam, az adott állam egyik hivatalos nyelvén kell eljárni.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben a felperes megválaszthatja az eljárás nyelvét. Amennyiben e nyelv eltér az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának fellebbezési tanácsa előtt használt nyelvtől, a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek kifogást emelhetnek. Majd kérhetik a nyelv fellebbezési tanács előtt használt nyelvre változtatását.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság nyelve lesz az eljárás nyelve.

Az Európai Unió Bírósága az egyetlen olyan bíróság a világon, amely ennyi munkanyelvet használ.

Az első lépések és az írásbeli eljárás

Közvetlen keresetek

Az ügy beérkezésekor a Hivatal rövid összefoglalást készít a felperes kereseti kérelmeiről és érveiről. Ezeket lefordítják az EU többi 23 hivatalos nyelvére, és közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint a Bíróság honlapján található esetjogi adatbázisban.

A kereset egészét kézbesítik az alperes(ek) részére. Az alpereseknek két hónap áll rendelkezésükre az ellenkérelem benyújtására.

Beavatkozhat bármely személy, aki bizonyítja a jogvita kimeneteléhez fűződő jogi érdekét. A beavatkozásnak a felek valamelyikének támogatására kell irányulnia. Általános észrevételek benyújtására nincs lehetőség. A beavatkozás egy beavatkozási beadvány benyújtásával történik. Az ügyben részt vevő felek válaszolhatnak erre.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben csupán egyszeri írásbeli érvelésváltásra van lehetőség. Más ügyekben ezt követően sor kerülhet az írásbeli érvelésváltás második fordulójára, tudniillik a válaszra és viszonválaszra. A válasz lehetőséget nyújt a felperesnek arra, hogy feleljen az alperes érveire. A viszonválasz az alperesnek biztosít lehetőséget, hogy a válaszra reagáljon.

Ezek az iratok főszabály szerint nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára.

Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek

A Bíróság fordítószolgálata lefordítja a nemzeti bíróság kérelmét. A Hivatal ezt követően hivatalosan kézbesíti azt a nemzeti jogvitában érintett feleknek. A Hivatal a tagállamoknak és az uniós intézményeknek is megküldi a kérelem egy példányát.

A nemzeti bíróság kérelmét a Bíróság honlapján található esetjogi adatbázisban teszik közzé.

Az ügyre vonatkozó közlemény megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A nemzeti ügyben részt vevő felek, a tagállamok, a Bizottság és más uniós intézmények, amelyek úgy ítélik meg, hogy az ügyhöz különös érdekük fűződik, ezt követően észrevételeket nyújthatnak be a Törvényszékhez. Ezen észrevételek nem nyilvános dokumentumok ebben a szakaszban. Az ügy lezárását követően, kifogásemelés hiányában, ezeket az észrevételeket közzéteszik az esetjogi adatbázisban.

A tanács és az előadó bíró kijelölése

Az elnök ezzel egyidőben számos ismérv figyelembevételével az ügyet valamelyik tanácsra osztja ki. A szellemi tulajdonnal és a személyzettel kapcsolatos ügyekben az elnök figyelembe veszi a tanácsok különböző szakterületeit. Az elnök kinevezi az előadó bírót. E bíró követi a legközelebbről az ügyet, és ő szövegezi meg az ítéletet.

A Törvényszékhez áttett előzetes döntéshozatali kérelmeket a két szakosodott tanács egyikéhez utalják. Ezeket az ügyeket öt bíró tárgyalja. Az indítványt a másik szakosodott tanács főtanácsnoka készíti.

Előzetes jelentés

Az írásbeli szakasz befejezését követően a felek tárgyalás tartását kérhetik.

Az előadó bíró előzetes jelentést készít, amely a tényállást, valamennyi érintett fél érveit, valamint a felmerült kérdések első elemzését tartalmazza. E dokumentum nem nyilvános.

E jelentés alapján az ügyet tárgyaló tanács dönt arról, hogy az ügyet 3 bíróból álló tanácsként bírálja-e el a továbbiakban. Ha a tanács a bírák számának növelését javasolja, a Törvényszék dönt e kérdésben. A tanács dönt a tárgyalás szükségességéről is.

Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy tárgyalást tart, a tanács elnöke kitűzi a tárgyalás határnapját, és erről tájékoztatja a feleket.

Pervezető intézkedések és bizonyításfelvétel

A Törvényszék arról is határoz, hogy az ügy folytatása előtt szükség van-e további információkra. Ezeket nevezik „pervezető intézkedéseknek és bizonyításfelvételnek”. Ezek közül a leggyakoribb, hogy felkérik a feleket, hogy válaszoljanak írásbeli kérdésekre a tárgyalás előtt vagy annak során, illetve nyújtsanak be bizonyos dokumentumokat.

A tárgyalás

Amennyiben a Törvényszék úgy határoz, hogy egy közvetlen kereset esetében tárgyalást tart, a tárgyalás előtt az előadó bíró készíthet egy „tárgyalásra készített jelentés” elnevezésű dokumentumot. E dokumentum ismerteti az ügy tényállását, valamint a felek és a beavatkozók érveit. Ez a tárgyalás napján, az eljárás nyelvén hozzáférhető a nyilvánosság számára.

A tárgyalásra a Bíróság luxembourgi tárgyalótermeiben kerül sor. Kivételes körülmények között videokonferencia útján is tartható tárgyalás. Az ügyvédek és a felek képviselői személyesen vesznek részt, és a bírák előtt előadják érveiket. A bírák, ha úgy kívánják, kérdéseket tehetnek fel.

E tárgyalás nyilvános.

A főtanácsnok indítványa

Amennyiben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem esetében főtanácsnoki indítvány készül, azt a tárgyalást követően ismertetik. A főtanácsnok elkészíti indítványát, és azt nyilvános ülésen ismerteti. Bizonyos indítványismertetéseket élőben közvetítenek a Bíróság honlapján. Az indítvány a Törvényszék munkájának segítése érdekében elemzi az ügyet, és javaslatot tesz a felmerült problémák megoldására. Ezen indítványok azonban nem kötik a Törvényszéket. 

Az indítványt a Bíróság honlapján található esetjogi adatbázisban teszik közzé.

Ezzel lezárul az eljárás szóbeli szakasza.

Tanácskozások és az ítélet megszövegezése

Az előadó bíró az eljárás során elhangzottakat figyelembe véve elkészíti az ítélet tervezetét.

Ez az ítélettervezet a bírák közötti vita, az úgynevezett tanácskozás kiindulópontja. A főtanácsnokok nem vesznek részt a tanácskozáson.

A tanácskozás bizalmas, és asszisztensek vagy tolmácsok nélkül zajlik. Emiatt a bíráknak közös nyelven kell tanácskozniuk. E nyelv hagyományosan a francia.

E viták alapján a bírák megállapodnak az ítélet egységes szövegében. Szükség esetén a határozatokat többséggel hozzák meg. Nincs különvélemény vagy a bírák kisebbsége által hozott ítélet. A szavazás eredményét nem hozzák nyilvánosságra.

Ítélet

Az ítéleteket ezt követően lefordítják. További információkért arról, hogy mely ítéleteket mely nyelvekre fordítanak le, lásd a többnyelvűségre vonatkozó politikánkat. Minden ítélet elérhető legalább az ügy nyelvén, valamint az ítélet megszövegezésének nyelvén, azaz franciául.

Az ítéleteket nyilvános ülésen hirdetik ki. Bizonyos ítélethirdetéseket élőben közvetítenek a Bíróság honlapján.

Az ítéletek a kihirdetés napján elérhetők a Bíróság honlapján található esetjogi adatbázisban.

A legtöbb ítéletet ezt követően közzéteszik a Bíróság Határozatainak Tárában, a Bíróság ítéleteinek hivatalos nyilvántartásában. További információkat az Európai Bírósági Határozatok Tárára vonatkozó oldalon találhat.

Különleges eljárástípusok

A Törvényszéken van néhány különleges eljárás is, amelyek segítik a különböző helyzetek hatékony kezelését.

Gyorsított eljárás

A gyorsított eljárás lehetővé teszi a Törvényszék számára, hogy a rendkívül sürgős ügyekben gyorsan hozzon ítéletet. Ennek érdekében az eljárás egyes részeire vonatkozó határidőket a lehető legnagyobb mértékben lerövidítik. Ezek az ügyek elsőbbséget is élveznek.

Ilyen eljárást a felek vagy a nemzeti bíróság kérhet. A Törvényszék dönt arról, hogy helyt ad-e a kérelemnek.

A Törvényszék a felek ilyen irányú kérelme nélkül is határozhat úgy, hogy gyorsított eljárást alkalmaz.

Ideiglenes intézkedés iránti kérelmek

A Törvényszékhez fordulás nem függeszti fel a megtámadott határozat joghatásait.

A felek bármelyike kérheti azonban külön eljárás keretében, hogy a Törvényszék a megtámadott jogi aktus végrehajtását az ügy lezárásáig függessze fel.

Az ilyen felfüggesztés iránti kérelem elfogadása három feltételhez kötött.

• Első látásra úgy kell tűnjön, hogy a kérelmező rendelkezik legalább olyan észszerű érvvel, amely alkalmas a szóban forgó jogi aktus megtámadására.
• Ha a határozatot nem függesztenék fel sürgősen, a kérelmező súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne.
• A felfüggesztés valamennyi érintett fél érdekeinek egyensúlyát és a közérdeket kell szolgálja.

E határozatokat a Törvényszék elnöke vagy elnökhelyettese hozza végzés formájában. Ezek semmiképpen sem az ügy érdemére vonatkozó határozatok. Erről a Törvényszék a későbbiekben dönt.

E végzések ellen a Bírósághoz lehet fellebbezni.

Mennyibe kerül mindez?

A Törvényszék előtti eljárás ingyenes.

A felek által megbízott ügyvédek költségei ellenben nem a Törvényszéket terhelik. Főszabály szerint a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a pernyertes fél költségei egészének vagy egy részének viselésére. Amennyiben a megtérítendő költségek pontos összegét illetően vita merül fel, a Törvényszék dönt. A beavatkozók maguk viselik saját költségeiket.

Amennyiben valamelyik félnek nem áll módjában viselni az ügyvédi költségeket, lehetősége van költségmentesség igénylésére. További információkért látogasson el a költségmentességről szóló oldalunkra.