Rendszerezett ítélkezési gyakorlat

Mi a Rendszerezett ítélkezési gyakorlat?

A Rendszerezett ítélkezési gyakorlat minden egyes ítélet vagy végzés vonatkozásában kulcsszavakat és kivonatokat tartalmaz. Ezek kiemelik az eldöntött jogkérdések közül a legfontosabbakat. A határozat vonatkozó pontjaira történő hivatkozások is szerepelnek benne. A Rendszerezett ítélkezési gyakorlatot hetente frissítik.

A Rendszerezett ítélkezési gyakorlat tartalma

A gyűjtemény minden egyes bejegyzése tartalmaz egy kulcsszóláncot és kivonatokat, amelyek tömören kiemelik a Bíróság szóban forgó határozatának vagy határozatainak lényegét.

Minden egyes kulcsszóláncban szerepel az adott határozatra mutató link, valamint a határozat azon pontjainak megjelölése, amelyekre az adott kulcsszólánc hivatkozik. Bizonyos kulcsszavak után egy kivonat is található, amely bemutatja az alapvető jogkérdéseket, egyes határozatok esetében pedig az érintett határozat alapjául szolgáló tényállást is.

Az osztályozási rendszer minden egyes szakaszán belül az összes bejegyzés időrendi sorrendben követi egymást aszerint, hogy a vonatkozó határozatot mikor hozták meg. A párhuzamosságok elkerülése érdekében, amennyiben egy új határozat kulcsszólánca vagy kivonata megegyezik egy már létező bejegyzéssel, csak az új határozatra való hivatkozás és az adott határozat releváns pontjai kerülnek beillesztésre.

A Rendszerezett ítélkezési gyakorlat csak francia nyelven érhető el.

Az ítélkezési gyakorlat osztályozási rendszerei

Az 1954 és 2009 közötti ítélkezési gyakorlat tekintetében a gyűjtemény nyolc részre tagolódik. 2010‑ben, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően új osztályozási rendszert vezettek be, amely kilenc részre tagolódik. A régi és az új osztályozási rendszert kereszthivatkozásokkal látták el, hogy megkönnyítsék az egyikről a másikra való átállást.

Minden szakasz számos fejezetre és alfejezetre van felosztva, így a rendszer összesen több mint 1500 osztályozási szakaszt tartalmaz.

A Lisszaboni Szerződés utáni osztályozás
(a 2010 utáni ítélkezési gyakorlat)

1. Az Európai Unió jogrendje
2. Az Európai Unió intézményi felépítése
3. Peres eljárások
4. Az Európai Unió belpolitikája
5. Tengerentúli országok és területek társulása
6. Külpolitika 
7. Általános és záró rendelkezések
8. Új tagállamok csatlakozása
9. Közszolgálat

A Lisszaboni Szerződés előtti osztályozás
(az 1954-től 2009-ig terjedő ítélkezési gyakorlat)

1. Közösségi jogrend
2. Európai Közösség (EGK/EK)
3. Európai Szénés Acélközösség (ESZAK)
4. Európai Atomenergia-közösség (Euratom)
5. A bírósági joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló egyezményy
6. Közszolgálat
7. Az Európai Unió (EU)
8. Egyezmény a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról