Az Európai Unió Bírósága, az uniós jog védelmezője
Az Európai Unió Bírósága a hét európai uniós intézmény egyike.
A Bíróságnak az Unió igazságszolgáltatási intézményeként az a feladata, hogy – a Szerződések egységes értelmezésére és alkalmazására ügyelve, valamint az uniós intézmények, szervek és szervezetek által elfogadott jogi aktusok jogszerűségének ellenőrzését garantálva – biztosítsa az uniós jog tiszteletben tartását.
Az intézmény hozzájárul az Unió értékeinek megóvásához, és ítélkezési gyakorlata révén az Európai Unió építésén munkálkodik.
Az Európai Unió Bíróságát két bírósági fórum alkotja: a „Bíróság” és a „Törvényszék”.
Az elnök előszava
A Bíróság éves jelentése, a Körkép minden évben áttekintést ad az elmúlt év eseményeiről, és egyúttal kitekintést nyújt a jövőre. Emellett lehetőséget kínál arra is, hogy tevékenységünket elhelyezzük az intézményünk és az európai integráció történetének tágabb keretében.
Koen Lenaerts
Az Európai Unió Bíróságának elnöke
1952. december 10‑én, a Párizsi Szerződéssel létrehozott Bíróság alakuló ülésén e bíróság első elnöke, Massimo Pilotti beszédében Dante Alighieri olasz költő és politikus szavait idézte: „ubiquem potest esse litigium, ibi debet esse judicium” („ahol jogvita lehet, ott ítéletnek is kell lennie”). Emlékeztetett arra is, hogy a Bíróság feladata, hogy mindenki – „államok, vállalkozások vagy az egyszerű magánszemélyek” – számára garantálja azon korlátok tiszteletben tartását, amelyek között a Közösség szervei tevékenységüket végezhetik.
Ugyanezen a napon Jean Monnet „nemcsak az Európai Szén‑ és Acélközösség Bíróságát” üdvözölte ezen új ítélkezési fórum intézményében, „hanem egy európai szövetségi legfelsőbb bíróság perspektíváját is”, amely annak a jele, hogy „a jog szuverén módon van jelen a Közösségben”. Több mint 70 évvel később továbbra is ezek az alapelvek inspirálják mindennapi tevékenységünket. Megvilágítják a 2025‑ben elért eredményeket és a 2026‑ban ránk váró kihívásokat.
A 2025‑ös év volt azon, 2024. október 1‑jén hatályba lépett reform végrehajtásának első teljes éve, amely reform keretében a Bíróság előzetes döntéshozatali jogkörét hat konkrét területen (héa, jövedéki adók, Vámkódex, tarifális besorolás, utasok jogai és kibocsátáskereskedelmi rendszer) részlegesen átruházták a Törvényszékre. Az elért eredmények nagyon kielégítőnek bizonyultak. A reform egy „egyablakos” mechanizmuson alapul, amelynek keretében minden előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bírósághoz kell benyújtani, amely egy belső egyeztetést követően állapítja meg, hogy azokat továbbítani kell‑e a Törvényszékhez, vagy a Bíróság fogja elbírálni. A reform alkalmazásának kezdete óta az egyablakos ügyintézési rendszerben közel 100 előzetes döntéshozatal iránti kérelmet dolgoztak fel, és körülbelül tízből kilencet továbbítottak a Törvényszékhez, mivel azok kizárólag a fent említett hat terület egyikének hatálya alá tartoztak.
Emellett 2025‑ben az uniós bíróságok összetétele több alkalommal is változott. A Bíróságon két új bíró lépett hivatalba, egyikük a Törvényszékről érkezett. A Törvényszéknél öt új kinevezés történt, ebből kettő olyan tagok helyére, akik a Bíróság bírái lettek. Ezenkívül 2025 szeptemberében a tagállamok kormányai 19 bíró mandátumát hosszabbították meg a Törvényszéken a 2025 és 2031 közötti időszakra. Marc van der Woude elnököt időközben újból megválasztották a Törvényszék élére egy harmadik ciklusra, elnökhelyettesnek pedig ismét Savvas Papasavvast választották meg.
2025 folyamán az intézmény folytatta kommunikációs politikájának átalakítását, ennek keretében többek között audiovizuális műsort indított, amelyben a legfontosabb ügyekről készült összefoglalókat mutatják be a Bíróság tagjai. Az ítéletet meghozó tanácsban részt vevő egyik bíró tömören és érthetően ismerteti az ügy lényegét, valamint azt, hogy a Bíróság hogyan döntött a felmerült jogi kérdésekben. Ezzel párhuzamosan több más jelentős projekt is előrehaladt, hogy ezeket 2026 januárjától kezdődően egyszerre lehessen elindítani; e projektek a következők: az intézmény fő portáljának, a Curia honlapnak az átalakítása, egy új keresőmotor kifejlesztése és a Curia Web TV fejlesztése, hogy ez az eddig belső audiovizuális platform a meglévő kommunikációs csatornákat kiegészítő, valódi külső kommunikációs eszközzé váljon.
Ami a technológiai fejlődést illeti, a mesterséges intelligencia továbbra is fontos szerepet játszik az intézmény átalakulásában. Ebben az évben több, ezen a technológián alapuló eszköz bevezetésére vagy tesztelésére is sor került, ilyen többek között a Curia AI Brain, egy belső használatra szánt platform, amelyet maga az intézmény fejlesztett abból a célból, hogy a személyi állomány tagjait ellássa a kifejezetten a Bíróság igényeire szabott, speciális MI‑támogatással.
Végül 2025. december 7‑én volt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 25. évfordulója. Ezt az eseményt, illetve a Charta által az ítélkezési gyakorlatban és az alapjogok védelmében hozott fejlődést megünneplendő, a legközelebbi, 2026 márciusában megrendezendő Bírák és ügyészek fóruma teljes egészében a Charta által az Unió jogrendjében elfoglalt központi szerep témájával foglalkozik.
E projekteken keresztül, a jövőbe vetett eltökéltséggel a Bíróság hű marad 1952 óta betöltött küldetéséhez: ez pedig a jog tiszteletben tartásának, a polgárok bizalmának és az uniós jogrend stabilitásának biztosítása.
