A | A hivatalvezető bevezetője
2025 fontos mérföldkő volt az intézmény fejlődésében: egy ambiciózus év, amelyet a Bíróság annak szentelt, hogy megerősítse az intézmény alapjait, és felkészítse a jövőbeli változásokra.
Alfredo Calot Escobar
A Bíróság hivatalvezetője
Akkor, amikor új technológiák jelennek meg és bizonyos mértékben átrendeződik a munkapiac, illetve az Unióra is nagy elvárások nehezednek, fontos emlékeztetni a Bíróság működésének alapjául szolgáló értékekre: az igazságszolgáltatás minőségére és gyorsaságára, a polgárokhoz való közelségre, a nyelvi és kulturális sokszínűségre, valamint a rábízott erőforrásokkal való optimális gazdálkodásra. A Bíróság éppen ezek megóvásának biztosítása érdekében több stratégiai projektet is végrehajtott, amelyek célja, hogy felkészüljön a várható változásokra.
Ami az igazságszolgáltatási tevékenységet illeti, 2025 volt az előzetes döntéshozatali ügyek Bíróságról Törvényszékre történő részleges átruházásának hatálybalépése óta eltelt első teljes év. Alapos előkészítést követően az intézmény szervezeti egységei együttesen biztosították a reform zökkenőmentes és kontrollált végrehajtását, bizonyítva alkalmazkodási képességüket, valamint azt, hogy képesek támogatni a két igazságszolgáltatási fórumot az új kihívásokkal szemben. A reform végrehajtásával kapcsolatos első értékelések nagyon kedvezőek, mivel az összes célkitűzés megvalósult: a hatáskör-átruházás hozzájárul a jobb ügyvitelhez és az Európai Unió Bíróságának strukturális reformjából származó előnyök teljes körű kiaknázásához, ami minden jogalany javát szolgálja. Ezzel egyidejűleg sikeresen bevezették az előzetes döntéshozatali eljárásokban az észrevételek közzétételére vonatkozó új szabályokat, amelyek az előzetes döntéshozatali mechanizmus és a megvitatandó jogi kérdések jobb megértését biztosítják.
A Bíróság polgárközelibbé tétele szintén az év egyik prioritása volt. Az intézmény kommunikációért és információs technológiákért felelős szolgálatai szoros együttműködésben folyamatos erőfeszítéseket tettek a Bíróság új honlapjának megalkotása érdekében, amely egy teljesen átalakított keresőmotort tartalmaz és konszolidálja a tárgyalások online közvetítésére szolgáló eszközöket. Ezzel párhuzamosan bővült a kommunikációs csatornák köre, különösen egy új, modern ismeretterjesztő eszköz, a Curia Web TV elindításával, amely vonzó audiovizuális formátumokkal segíti az igazságszolgáltatási tevékenység jobb megértését. Más szóval, az intézmény nem csupán egy könnyebben olvasható és felhasználóbarátabb honlapot hozott létre, hanem erőfeszítéseket tett a közösségi médiában való jelenlétének erősítésére, és modernizálta a széles nyilvánosság és a fiatal generációk felé irányuló külső kommunikációs politikáját is.
A Bíróság humánerőforrás-politikájának is a vonzerő volt a vezérfonala, e körben a Bíróság számos kezdeményezést hajtott végre azért, hogy fokozza képességét arra, hogy felkeltse a jelöltek érdeklődését – minden tagállamban, illetve mindenfajta profillal. Az intézmény így elkötelezett amellett, hogy vonzóbb, inkluzívabb és könnyebben átlátható felvételi módokat hozzon létre annak érdekében, hogy bővítse a Bírósághoz való csatlakozás lehetősége iránt érdeklődő pályázók körét. Egyes intézkedések közvetlenül a szakmai gyakorlatok feltételeinek javítását célozták, hogy a gyakornokoknak nyújtott juttatások egyenlő hozzáférést biztosítsanak minden olyan fiatal diplomás számára, aki meg szeretné ismerni az intézményt. Más intézkedések arra irányultak, hogy erősebben ráirányítsák a figyelmet az intézményre azokban a tagállamokban, amelyek kevésbé képviseltetik magukat a Bíróságon, azzal a folyamatos szándékkal, hogy erősítsék a személyi állomány kulturális és nyelvi sokszínűségét. Végül több kezdeményezés lehetővé tette, hogy a Bíróság elmélyítse hozzáférési és inkluzivitási politikáját, és a fogyatékossággal élő személyek számára lehetőséget nyújtson arra, hogy tartósan az intézmény szolgálatába léphessenek, hozzájárulva ahhoz, hogy a Bíróság napról napra ambiciózusabb legyen e téren.
A Bíróság, újító szellemiségéhez hűen, jelentős előrelépéseket tett a technológia területén. Folytatódott a mesterséges intelligencián alapuló eszközök integrációja és fejlesztése, és ezzel párhuzamosan jelentős munka folyt egy olyan etikai keret kidolgozására, amely teljes mértékben megfelel a Bíróság igazságszolgáltatási feladatához kapcsolódó követelményeknek. Kezdve a mesterséges intelligencia integrálására vonatkozó etikai charta előkészítésétől, egészen az intézményben alkalmazott MI-eszközök használatát szabályozó konkrét irányelvek kidolgozásáig, az intézmény igyekezett megkönnyíteni ezeknek az egyre ígéretesebb eszközöknek az igénybevételét. Elengedhetetlen azonban, hogy kellően értsük ezen eszközök korlátait, a velük járó kockázatokat és azt, hogy mindig biztosítani kell az emberi felügyeletet. Így a Bíróság továbbra is határozottan, de egyúttal óvatosan halad előre – többek között az alkalmazottak számára kínált képzési lehetőségek bővítésével – hogy támogatást nyújtson nekik ezeknek az új alkalmazásoknak a használatában.
Megingathatatkan értékek, egyértelmű törekvések és az európai igazságszolgáltatás minősége iránti töretlen elkötelezettség: így lehet összefoglalni az intézmény szolgálatai számára büszkén vállalt 2025-ös évet.
B | Az év kiemelkedő eseményei
2025: Az év, amely fordulópontot jelentett az Unió igazságszolgáltatási reformja szempontjából
2025 volt a Bíróság előzetes döntéshozatali hatáskörét részlegesen a Törvényszékre átruházó reform végrehajtása óta eltelt első teljes év, amely egy régóta tartó folyamat lezárását jelenti. E reform alapjait ugyanis már a Nizzai Szerződés (2001) lefektette, majd ezt az igazságszolgáltatási szervezetrendszer 2015-ös reformja keretében újra megerősítették.
Célja az volt, hogy a Bíróság és a Törvényszék közötti munkateher kiegyensúlyozottabb megosztása révén javítsa az uniós bírósági rendszer hatékonyságát. Ezt a Törvényszék bírái számának megkétszerezése tette lehetővé, amely 2022-ben teljes mértékben lezárult, és így a Törvényszék immár rendelkezik a több ügy elintézéséhez szükséges kapacitásokkal.
A reform végrehajtása az alapokmány és az eljárási szabályok jelentős módosítását igényelte. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta az alapokmány Bíróság által javasolt módosításait. Az alapokmány módosítása nyomán – annak végrehajtása érdekében – az eljárási szabályzatban szükségessé váló módosításokat pedig a Tanács jóváhagyta.
E reform utolsó szakasza 2024. október 1-jén zárult le, az előzetes döntéshozatali hatáskörnek a Törvényszékre történő részleges átruházását végrehajtó, a két ítélkezési fórum eljárását modernizáló új szabályok alkalmazásának megkezdésével. A reform végrehajtása óta eltelt első teljes év után az első értékelések azt mutatják, hogy a Bíróság és a Törvényszék teljes mértékben beépítette a működésébe ezeket az új eljárási szabályokat, ami az előzetes döntéshozatali eljárásban részt vevő valamennyi szereplő megelégedésére szolgál.
Mi az az előzetes döntéshozatalra utalás?
Az uniós jog mindegyik uniós tagállam nemzeti jogának a részét képezi. Ebből következik, hogy az uniós jogra hivatkozni lehet a nemzeti bíróságok előtt, és azok az uniós jogot közvetlenül alkalmazzák.
Ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy adott ügyben hogyan kell értelmezni az uniós jogot, a nemzeti bíróságoknak lehetőségük van – illetve bizonyos esetekben kötelesek – arra, hogy kérdéseket terjesszenek a Bíróság, vagy egyes konkrét ügycsoportokban a Törvényszék elé. Így felvilágosítást kaphatnak egy uniós jogi rendelkezés jelentéséről vagy érvényességéről. Ez lehetővé teszi számukra az uniós jog helyes és következetes alkalmazását.
A Törvényszék előzetes döntéshozatali hatásköre
A Törvényszék immár hatáskörrel rendelkezik arra, hogy elbírálja azon előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket, amelyek bizonyos egyértelműen meghatározott, más ügycsoportoktól kellőképpen elválasztható ügycsoportba tartoznak, amelyek vonatkozásában a Bíróság jelentős ítélkezési gyakorlattal rendelkezik. Ez a reform így valóban könnyíti a Bíróság ügyterhét azzal, hogy az előzetes döntéshozatali kérdéseket átruházza a Törvényszékre több konkrét területen, nevezetesen 1. a közös héarendszer, 2. a jövedéki adók, 3. a Vámkódex, 4. az áruk tarifális besorolása, 5/ a visszautasított beszállás, késés vagy törlés esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség, valamint 6/ az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.
Egyablakos ügyintézés: egy hatékony eljárás
A reform nem változtatta meg az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozó eljárást: valamennyi kérelmet továbbra is a Bírósághoz kell benyújtani. Ugyanakkor egy „egyablakos” mechanizmus lehetővé teszi a Törvényszék hatáskörébe tartozó kérelmek azonosítását. Az elnökhelyettes és az első főtanácsnok meghallgatását követően a Bíróság elnöke, vagy pedig a Bíróság általános értekezlete hoz döntést arról, hogy az ügy a Bíróságnál marad-e, vagy továbbítják a Törvényszékhez.
A Törvényszéken két, főszabály szerint öt bíróból álló szakosított tanács rendelkezik hatáskörrel ezen ügyek elbírálására. Ezenkívül a Törvényszék főtanácsnoki feladatainak ellátására is kijelöltek egyes törvényszéki bírákat a Bíróságéval azonos eljárás biztosítása céljából.
Jogorvoslat és felülvizsgálat
Előzetes döntéshozatali ügyekben, tekintettel az eljárás jellegére, a Törvényszék által hozott határozatok ellen a Bíróság előtt nem lehet fellebbezni. Létezik azonban egy felülvizsgálati mechanizmus: a Bíróság első főtanácsnoka egy hónapon belül indítványozhatja, hogy a Bíróság vizsgálja felül a Törvényszék határozatát, ha fennáll a komoly veszélye annak, hogy az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérül.
Mérleg egy év eltelte után
A reform hatálybalépése óta az új egyablakos ügyintézési rendszerben már közel száz előzetes döntéshozatali ügy kezelésére került sor. Ezek közel 85%-át továbbították a Törvényszékhez, mivel azok kizárólag a szabályozásban meghatározott hat konkrét hatáskörbe tartoztak.
2025-ben sor került az új rendelkezések értelmében a Törvényszékhez továbbított első ügyek kezelésére. Ennek keretében tizenhat ügyet zárt le, anélkül, hogy tárgyalás tartása vagy indítvány lett volna szükséges. Többségüket – tizenegy ügyet – végzéssel le lehetett zárni. Öt ügyben született ítélet. Az ügyek feldolgozásának időtartama különösen rövid volt: az ítélettel befejezett ügyek esetében átlagosan 10,9 hónap az egyablakos ügyintézési ponttól a végleges határozat meghozataláig (átlagosan 6,2 hónap, ha az ítélettel és végzéssel befejezett ügyeket is beleszámítjuk).
A rendszer tehát hatékonyan működik, és az első eredmények azt mutatják, hogy a reform elérte céljait, amelyek a következők: az ügyek kezelésének felgyorsítása, valamint az uniós bíróságok között a polgárok és a vállalkozások javát szolgáló kiegyenlítettebb munkateher elérése.
Többet szeretne tudni?
Azért, hogy a jogi szakemberek és különösen a nemzeti bíróságok jobban megérthessék az egyablakos rendszer működését és a hatáskörmegosztás szempontjait, az intézmény közzétett egy dokumentumot az előzetes döntéshozatali hatáskör Törvényszékre történő részleges átruházására vonatkozó új szabályok végrehajtásáról. A dokumentum a Bíróság honlapján elérhető, és felsorolja a hatálybalépés utáni első évben benyújtott kérelmeket, valamint mindegyik esetében– a kapcsolódó indokolással együtt – megjelöli, hogy azt a Törvényszékhez továbbították-e vagy a Bíróságnál tartották.
A Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskörmegosztás
Az európai igazságszolgáltatás átláthatóbbá tétele
A 2025-ös év fontos fordulópontot jelentett a Bíróság kommunikációs politikájában. Az intézmény a technológiai fejlődés nyomán, és azon szándéktól vezérelve, hogy érthetőbbé tegye az európai igazságszolgáltatást és közelebb hozza azt a polgárokhoz, több kezdeményezésében is további lépéseket tett az információs csatornák modernizálása felé, illetve azért, hogy elősegítse a Bíróság feladatainak és tevékenységeinek jobb megértését a nyilvánosság számára.
Új közösségi hálózatok a polgárközeliség érdekében
A közösségi hálózatok ma a polgárok mindennapi életének részét képezik, és sokak, különösen a fiatal generációk számára fontos információforrást jelentenek. Hogy megfeleljen ennek az igénynek, és így biztosítsa a tevékenységéről szóló megbízható és pontos információk terjesztését a polgárok körében, a Bíróság diverzifikálta a közösségi médiában való jelenlétét, és 2025-ben négy új platformon hozott létre fiókot: ezek a Bluesky, a Threads, a WhatsApp és az Instagram.
Ezeknek az új csatornáknak köszönhetően, amelyek a Bíróság LinkedIn, X, YouTube és Mastodon platformokon meglévő eddigi tájékoztatási csatornái mellett működnek, a Bíróság újabb közönségeket érhet el, és az adott közönség igényeire szabva, közvetlenül kommunikálhat a tevékenységéről, valamint a polgárok jogainak védelmében és a demokratikus értékeken alapuló Európa megőrzésében betöltött fontos szerepéről.
E csatornákon a nyilvánosság bármikor és bárhol könnyen hozzáférhet a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységével kapcsolatos aktuális hírekhez, 2026 elejétől pedig – a Curia Web TV új audiovizuális platformjának elindításával – mindezt egy innovatív és gazdag audiovizuális kínálat egészít ki.
Részvétel a Bíróság tárgyalásain – bárhonnan Európából
A luxembourgi székhelyű Bíróság és Törvényszék tárgyalásai, amelyek az eljárás kulcsfontosságú pillanatai, nyilvánosak és minden polgár számára nyilvánosak. Az átláthatóság biztosítása és az uniós bíróságok határozatai által közvetlenül érintett 450 millió európai polgár igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése érdekében a Bíróság olyan rendszert hozott létre, amely bárki számára lehetővé teszi, hogy távolról vegyen részt a tárgyalásokon anélkül, hogy Luxembourgba kellene utaznia.
Az intézmény ugyanis úgy döntött, hogy 2022 áprilisától kísérleti jelleggel elérhetővé teszi honlapján a Bíróság nagytanácsa és teljes ülése előtti tárgyalások késleltetett közvetítését, párhuzamosan az ítéletek kihirdetésének és az indítványok ismertetésének élő közvetítésével. E kísérleti fázis sikere nyomán a Bíróság eljárási szabályzata kiegészült egy külön rendelkezéssel, amelynek célja, hogy a szabályozásban is állandósítsa ezt a rendszert, és egyúttal megnyissa a lehetőséget az öt bíróból álló tanácsok bizonyos tárgyalásainak közvetítése előtt is, amennyiben az ügy ezt indokolja. Ezenkívül az ügy hátterének, illetve a tárgyaláson a felek és a bírák között folytatott kommunikációnak a lehető legjobb megértése érdekében az ügyet minden egyes tárgyalásközvetítés előtt röviden elmagyarázza egy sajtófelelős, audiovizuális formában, amelyet a Bíróság honlapján és a közösségi médiában szintén közzétesznek.
Ami a Törvényszéket illeti, ezen ítélkezési fórum eljárási szabályzatát is kiegészítették a tárgyalások, az ítélethirdetések és az indítvány-ismertetések közvetítésére vonatkozó szabályokkal. Tekintettel arra, hogy ezeknek a közvetítéseknek a részletes végrehajtási szabályait a Törvényszéknek kellett megállapítania, utóbbi 2025 februárjában elfogadta az ítéletek kihirdetésének vagy az indítványok ismertetésének közvetítéséről szóló határozatát. Az említett határozat végrehajtásaként az első közvetítésre májusban, a nagytanács által hozott ítélet kihirdetésének élő közvetítése alkalmával került sor. Ezt szeptemberben további két közvetítés követte.
Az intézmény intenzívebb audiovizuális kommunikációja révén a Bíróság teljes mértékben ki tudja használni azokat a technológiai lehetőségeket, amelyek a 2020. évi egészségügyi válsághelyzet során kaptak lendületet, de mindenekelőtt lehetővé teszi az igazságszolgáltatási tevékenysége iránt érdeklődő valamennyi személy számára, legyen szó akár szakemberekről, akár jövőbeli jogi szakemberekről (nemzeti bíróságok, ügyvédek, a tagállamok és az uniós intézmények kormányainak meghatalmazottai, tanárok, diákok), újságírókról, vagy általában minden olyan polgárról, aki az intézmény feladatai iránt érdeklődik, hogy – tartózkodási helyüktől függetlenül, és anélkül, hogy Luxembourgba kellene utazniuk – ugyanolyan feltételek mellett követhessék a tárgyalásokat, mint azok, akik fizikailag a tárgyalótermekben tartózkodnak.
A Bíróság előtt képviselt álláspontok jobb megismerhetősége
Ugyanezen nyitottság szellemében a Bíróság 2025-ben folytatta annak a 2024-ben elfogadott határozatnak a végrehajtását, amelynek értelmében az előzetes döntéshozatali eljárás különböző szereplői (a nemzeti bíróság előtti eljárásban részt vevő felek, az intézmények, tagállamok stb.) által az előzetes döntéshozatali ügyekben benyújtott írásbeli észrevételeket az ügy lezárását követően online közzé kell tenni, kivéve, ha az észrevételek előterjesztője ez ellen tiltakozik. Az ezekbe való betekintés megkönnyítése érdekében az észrevételekhez a Bíróság honlapján lévő keresőmotorral lehet hozzáférni, ami lehetővé teszi, hogy bármely érdeklődő megismerhesse a Bíróság vagy a Törvényszék előtti eljárás során, az előzetes döntéshozatali ítélet meghozatalát megelőzően képviselt álláspontokat.
Modernebb kommunikációs formák a nagyközönség elérése érdekében
A Bíróság – ezzel az ítélkezési gyakorlat laikusok általi hozzáférhetőségének javítására irányuló célkitűzéssel összhangban – folytatta az egyik kiemelt termékének, nevezetesen a sajtóközleményeknek a modernizálását. Ezeket 2023 végén átalakították, hogy rövidebb és az ügyek ismertetésére alkalmasabb összefoglalók készüljenek, amelyek jobban megfelelnek a média és a nagyközönség elvárásainak. E reform kibontakozásával 2025-ben világosabb, tömörebb, a figyelmet jobban megragadó, érthetőbben megfogalmazott sajtóközlemények jelentek meg. Ezeket többnyire „rövid összefoglalók” kísérik, amelyek megkönnyítik a média általi további felhasználást.
Ezzel párhuzamosan a Bíróság bevezetett egy új kommunikációs formát: mostantól a legfontosabb ítéletek kihirdetését követően audiovizuális ismertetőfilmeket tesznek közzé, amelyekben az ügyben eljáró bírák egy rövid összefoglalóban bemutatják az ügyet. Ez az innovatív formátum lehetővé teszi, hogy néhány percben elmagyarázzák azokat a döntéseket, amelyek a média részéről fokozott érdeklődésre tartanak számot, mindig világosan és érthetően fogalmazva. A legelső videót júniusban tették közzé, és az egy olasz ügyre, a C-460/23. sz. Kinsa ügyre vonatkozott: az ügyet az eljárás nyelvén, olaszul magyarázta el a Bíróság elnöke, Koen Lenaerts. A videó az Unió 24 hivatalos nyelvén feliratozva, az ítélet kihirdetése után azonnal felkerült a Curia honlapra, és egyidejűleg a közösségi médiában is megjelent. A videó nagy sikert aratott, közel 20 000 megtekintést ért el a LinkedIn-en. 2025-ben 11 ilyen, a Bíróság nagytanácsának ítéleteire vonatkozó magyarázó videót tettek közzé a honlapon és a közösségi médiában.
E kezdeményezések révén a Bíróság 2025-ben is elkötelezte magát az átláthatóbb, érthetőbb, és a polgárokhoz közelebb álló európai igazságszolgáltatás mellett, kommunikációs formátumait a nyilvánosság új elvárásaihoz igazítva.
Együttműködés a bíróságokkal Európában
Az uniós jog valamennyi tagállamban alkalmazandó, és ezáltal az Európai Unió alapját képező értékközösségen alapuló közös joganyagot alkot. E jogközösség megerősítése és az uniós jog egységes értelmezésének biztosítása érdekében az Európai Unió Bírósága – a két ítélkezési fórum által lefolytatott eljárásokon túl – régóta nyílt és folyamatos párbeszédet folytat a tagállamok bíráival (a tagállamok alkotmánybíróságaival és legfelsőbb bíróságaival, illetve az elsőfokú és fellebbviteli bíróságokkal), valamint az igazságügyi hálózatokkal és nemzetközi bíróságokkal, például az Emberi Jogok Európai Bíróságával, amelyekkel az igazságszolgáltatás minőségének javítása érdekében megvitatja a jó gyakorlatokat. Ez a párbeszéd, amelynek kereteit azok a konferenciák és találkozók adják, amelyeket részben a Bíróságon, részben a tagállamokban szerveznek, 2025-ben különösen tartalmas volt.
A Szófiában megrendezett „EUnited in Diversity”
Az „EUnited in Diversity” konferenciát először 2021-ben rendezték meg Rigában (Lettország), majd ezt 2023-ban egy Hágában (Hollandia) megtartott második találkozó követte, és 2025-ben a nyár végén harmadik alkalommal is megrendezték, mégpedig Szófiában, a bolgár Alkotmánybíróság égisze alatt. Ezen a kétévente megrendezett konferencián a Bíróság és a nemzeti alkotmánybíróságok képviselői vesznek részt, és a találkozók célja az említett bíróságok közötti párbeszéd, valamint az Európai Unió közös jogrendje és a tagállamok nemzeti jogrendszerei közötti interakciók elősegítése.
„Az alkotmánybíráskodás szerepe az Európai Unió közös jogrendjében” témája köré szervezett 2025. évi konferencia 21 tagállam alkotmánybíróságainak (vagy alkotmányossági hatáskört gyakorló bíróságának) részvételével vizsgálta az „alkotmánybíráskodás” Unión belüli fogalmát. A program négy panelből állt, a következő témákban: a hatáskör-átruházás elvén alapuló hatáskörmegosztás az Unió és a tagállamok között, az Unió identitásának védelme válsághelyzetben, a nemzeti alkotmányjog és az uniós jog kapcsolata a tagállamokban, valamint az uniós jog értelmezése és alkalmazása a közös jogrend koherenciájának és állandóságának biztosítását szem előtt tartva.
A konferencia emellett lehetőséget nyújtott arra is, hogy a résztvevő intézmények magas szintű adminisztratív vezetői találkozhassanak egymással, és megvitathassák a jó gyakorlatokat és a közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. A Bíróságot „a digitális technológiák hatása a bíróságok munkájára” című kerekasztal-beszélgetésen az információs főigazgató képviselte.
Bírák és ügyészek fóruma a Bíróságon
2025. december elején valamennyi tagállam fellebbviteli és elsőfokú bíróságáról összesen 148 bíró és ügyész vett részt a Bíróságon hagyományosan megrendezett Bírák és ügyészek fórumán. A különböző munkaüléseken tárgyalt témák között szerepeltek az előzetes döntéshozatali eljárás közelmúltbeli fejleményei, a menekültügyre és a bevándorlásra vonatkozó legújabb ítélkezési gyakorlat, a Törvényszék új előzetes döntéshozatali hatásköre, valamint az európai elfogatóparancsra és a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó legújabb ítélkezési gyakorlat.
Ez a fórum, amelyet a Bíróság első alkalommal 1968-ban szervezett meg, közvetlen kapcsolatra biztosít lehetőséget a Bíróság és a Törvényszék tagjai, valamint a tagállamok bírái között. Lehetővé teszi az informális kapcsolatok kialakítását, az uniós jog nemzeti bíróságok – az európai jog rendes bírái – általi egységes alkalmazásának előmozdítását, a közös problémákról folytatott eszmecserét, valamint a különböző jogrendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének, továbbá a bíróságok közötti együttműködésnek az előmozdítását.
Az Európai Unió Bírósági Hálózatának ülése Lisszabonban
Novemberben Lisszabonban (Portugália) tartották az Európai Unió Bírósági Hálózata (EUBH) kapcsolattartóinak hetedik éves ülését. Az EUBH a Bíróság kezdeményezésére jött létre 2017-ben, a Római Szerződések 60. évfordulója alkalmából szervezett Bírák és ügyészek fórumán, és célja az európai igazságügyi együttműködés megerősítése a magas színvonalú igazságszolgáltatás szolgálatában. Az EUBH a tagállamok, valamint négy harmadik ország (Izland, Liechtenstein, az Egyesült Királyság és Ukrajna) 78 alkotmánybíróságából és legfelsőbb bíróságából áll, és állandó fórumot biztosít tagjai számára a tapasztalatok megosztására. Az európai legfelsőbb szintű bíróságok közötti informális együttműködés és párbeszéd kialakítása tehát kiegészíti az előzetes döntéshozatali eljárás keretében megvalósuló formális együttműködési mechanizmust.
Az EUBH üléseit immár a nemzeti bíróságok szervezik a Bíróság támogatásával, így a 2025. évi találkozót a portugál Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíróság és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság rendezte meg. Ezen 60 kapcsolattartó vett részt, akik 20 tagállam, egy harmadik ország, valamint négy másik európai hálózat képviseletében érkeztek. A felszólalások és a résztvevők közötti viták témája a hálózaton belüli együttműködés jövője és a végső fokon eljáró nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatalra utalási kötelezettségének terjedelme volt.
Találkozók az Emberi Jogok Európai Bíróságával
Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága az alapvető jogok védelmének két legfontosabb szereplője Európában. A két bíróság két különböző szervezethez tartozik (előbbi az Európa Tanácshoz, utóbbi pedig az Európai Unióhoz), de egymást kiegészítve ugyanazokat a célokat követik, amelyek közös értékeken alapulnak: ezek az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok védelme, a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek védelme, a tolerancia, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szolidaritás, valamint a békén és igazságosságon alapuló térség fenntartása Európában. Így rendszeres találkozókon alapuló szoros kapcsolatra törekednek azzal a céllal, hogy megosszák egymással az ítélkezési gyakorlatuk alakulását, valamint megvitassák a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákat és közös kihívásokat. A két bíróság tagjai ezért minden évben találkoznak vagy Luxemburgban vagy Strasbourgban, hogy fenntartsák ezt az alapvető jogok európai védelmét szolgáló, egymást kiegészítő jelleget és együttműködést.
Ebben az évben a találkozóra novemberben Luxembourgban, a Bíróságon került sor. A két igazságszolgáltatási intézmény tagjai több kerekasztal-beszélgetésen vettek részt, amelyek témái között szerepelt a véleménynyilvánítás szabadsága a digitális korban, a gyermek mindenek felett álló érdeke a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyekben, valamint a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférés jogi és fizikai akadályai. A hivatalos találkozó alkalmat kínált arra is, hogy a két bíróság elnöke megbeszélést folytasson az igazságszolgáltatás előtt álló kihívásokról, amelyről audiovizuális interjú készült.
A két elnök többek között hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a polgárok a jelenlegi geopolitikai és társadalmi környezetben megértsék, hogy mi az, ami a 75 éve épülő integráció alapját képezi: az a törekvés, hogy a béke megteremtése, az igazságosság helyreállítása és a társadalom demokratikus működése révén a lehető legjobb életet biztosítsák.
„Valahányszor konkrétan sérül a bírói függetlenség, valahányszor a gyűlöletbeszéd vagy az erőszakos beszéd terjedésével a szólásszabadság szembefordul azokkal az értékekkel – a pluralizmussal, a toleranciával –, amelyek érvényesülését segítenie kellene, a fő értéket kell szem előtt tartanunk, és emlékeznünk kell arra, hogy mi az, ami a védelem középpontjában áll.”
Mattias Guyomar
az EJEB elnöke
„A jogállamiság védi a polgárokat, de védi a demokratikus rendszert is, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy választásról választásra, de az egyes választások között is fejlődjön, be kell vonnia a civil társadalmat, be kell vonnia a politikailag aktív polgárokat és polgári csoportokat. Mindezt Bíróságunk számos ítéletében kimondja, gyakran az alapvető szabadságok kapcsán.”
Koen Lenaerts
az EUB elnöke
C | A nyilvánossággal való kapcsolat
Látogatás a Bíróságon
A Bíróság arra törekszik, hogy közelebb hozza az intézményt a polgárokhoz, olyan látogatások és szemináriumok szervezésével, amelyek egyedileg kialakított programok révén hozzájárulnak az uniós jog jobb megértéséhez. A látogatások lehetővé teszik, hogy érthetőbbé váljon az Unió két ítélkezési fórumának szerepe, valamint az, hogy ítéleteik milyen konkrét hatással vannak az európai polgárok mindennapjaira, míg az elsősorban a nemzeti bíráknak szóló szemináriumok célja a nemzeti és az európai bírák közötti párbeszéd ösztönzése. A Bíróság többféle közönséget fogad az épületeiben, de virtuális formában is kínál látogatásokat, többek között egy online pedagógiai program formájában, amelynek keretében a középiskolás diákok a tantermükből ismerkedhetnek meg az uniós igazságszolgáltatással. 2025-ben 412 középiskolás diák vett részt ebben a programban.
Az uniós igazságszolgáltatás megértése
A Kommunikációs Igazgatóság jogi végzettséggel rendelkező sajtófelelőseinek a feladata, hogy elmagyarázzák az ítéleteket, végzéseket és indítványokat, továbbá a folyamatban lévő ügyeket az újságírók és más érdeklődők számára. Sajtóközleményeket készítenek, hogy valós időben tájékoztassák az újságírókat és a szakembereket a Bíróság és a Törvényszék döntéseiről. A Bíróság sajtószolgálatától ezt igénylő személyek számára rendszeres tájékoztató levelekben számolnak be a tárgyalási jegyzékben szereplő jelentős eseményekről (tárgyalások, ítélethirdetések és indítványok ismertetése) és az intézmény jelentős eseményeiről, valamint „gyors tájékoztatókat” küldenek azokról az ügyekről, amelyekről nem készült sajtóközlemény. Ezenkívül megválaszolják a polgárok által a Bírósághoz intézett, a tevékenységének különböző aspektusaival kapcsolatos e-maileket és hívásokat (eljárási jellegű információk, egy adott ítélet magyarázata, a Bíróság szerepe, a honlap használatához nyújtott segítség stb.).
Tájékozódás a Bíróság közösségi médiáján keresztül
A közvetlen és azonnali információközlés érdekében a Bíróság aktívan jelen van a közösségi hálózatokon LinkedIn és Mastodon fiókján, két X-fiókján (az egyik francia, a másik angol nyelvű), valamint Bluesky és Threads fiókján keresztül. A Bíróság ezenkívül rendelkezik egy WhatsApp és egy YouTube csatornával is, amely mind a 24 hivatalos nyelven közvetít különféle audiovizuális tartalmakat, köztük a szélesebb közönségnek szóló animációkat, amelyek arról nyújtanak felvilágosítást, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata hogyan befolyásolja az emberek mindennapi életét, valamint közvetíti a Curia Web TV adásait is. A Bíróság 2025-ben két új animációt tett közzé a YouTube-on:
Az igazságszolgáltatás átláthatósága
Mi történik, ha egy ország nem tartja tiszteletben az uniós jogot?
A Bíróság 2025-ben indított Instagram fiókja, amely a Bíróság tevékenységét figyelemfelkeltő vizuális kommunikációval mutatja be, egy szélesebb közönséget, illetve a fiatalokat célozza meg.
A Bíróság platformjait követők száma továbbra is folyamatosan nő, ami a nyilvánosság érdeklődését jelzi a Bíróság tevékenysége iránt.
A tárgyalások és a határozatok valós idejű nyomon követése
A Bíróság az igazságszolgáltatási tevékenységéhez való jobb hozzáférés biztosítását célzó szolgáltatásként egyes tárgyalásait közvetíti.
Az ítéletek kihirdetését és a főtanácsnokok indítványainak ismertetését a Bíróság élőben közvetíti. Ugyanez a helyzet a Törvényszék egyes ítéletei és az ott ismertetett egyes indítványok esetében is. Ami a tárgyalásokat illeti, azokat az eljárási szabályzat követelményeinek megfelelően késleltetetten közvetítik. Ez a teljes ülés, a nagytanács vagy kivételes esetben az öt bíróból álló tanács tárgyalásaira vonatkozik. A tárgyalásról készített videofelvétel egy hónapon keresztül elérhető a CVRIA honlapon.
A jelentős ítéletek esetében az ügyben eljáró egyik bíró egy néhány perces audiovizuális ismertetőfilmben, világos és érthető nyelven bemutatja a Bíróság döntését (további információk „Az európai igazságszolgáltatás átláthatóbbá tétele” című fejezetben találhatók).
A tárgyalások közvetítését megelőzően a Bíróság honlapján az ügyet ismertető összefoglalót tesznek közzé a tárgyalás nyelvein, és azt megosztják a közösségi médiában is.