A | A hivatalvezető bevezetője
Két évtized telt el azóta, hogy tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz, ami történelmi pillanatot jelentett intézményünk történetében.
Alfredo Calot Escobar
A Bíróság hivatalvezetője
Két évtized telt el azóta, hogy tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz, ami történelmi pillanatot jelentett intézményünk történetében. Ez a nap ünnepnap volt, de egyúttal addig nem tapasztalt kihívások kezdetét is jelentette. Visszatekintve büszkén mondhatom, nemcsak, hogy leküzdöttük ezeket a kihívásokat, hanem eközben meg is erősödtünk.
Napjainkban ugyanilyen jelentős átalakulások zajlanak körülöttünk, az intézményünkön belül.
Az előzetes döntéshozatali eljárások Törvényszékre történő részleges átruházására vonatkozó jogalkotási eljárás lezárult. A két ítélkezési fórum és a különböző szervezeti egységek fáradhatatlan erőfeszítéseinek köszönhetően minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy a végrehajtás zökkenőmentes legyen.
Ugyanezzel az együttműködési szellemmel és alkalmazkodóképességgel folytattuk az erőfeszítéseinket egy másik kulcsfontosságú területen, a digitalizáció terén is. Egész évben folyamatosan dolgoztunk digitális képességeink fejlesztésén, különböző MI‑alapú projektek aktív kidolgozásával, összehangolva ezeket a kezdeményezéseket a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet követelményeivel, amely idén lépett hatályba. Felismerve, hogy az emberi hozzájárulás továbbra is elengedhetetlen az MI‑eszközök hatékony alkalmazásához, elindítottunk egy nagyszabású, MI‑vel kapcsolatos átfogó képzési programot. Emellett jogi fordítási osztályaink vezető szerepet vállaltak a már fejlettebb digitális környezetben végzett munkafolyamatok újragondolásában, és ezzel a többi szervezeti egység számára is kijelölték a követendő irányt.
Miközben a modernizációra és az innovációra törekszünk, digitális infrastruktúránk biztonságának és ellenálló képességének biztosítása ugyanilyen létfontosságúvá vált. Idén hatályba lépett a kiberbiztonsági rendelet, amely szoros határidőn belül jelentős kötelezettségeket rótt intézményünkre.
Erőfeszítéseinket innovációs törekvéseink megvalósítása során is az intézményünk időtlen eszményei vezérlik. Sikerünk középpontjában a legnagyobb erősségünk áll: a kontinens különböző szegleteiből származó, több mint 2000 főt számláló, elkötelezett személyekből álló csapat, amely nap mint nap összehangoltan dolgozik az igazságszolgáltatás érdekében. Ennek a közös erőfeszítésnek az igazi értéke a sokszínűségében rejlik, a sokféle nézőpont, kultúra, tapasztalat és tehetség ötvözésével még inkább képessé válunk küldetésünk teljesítésére.
Egész évben folyamatos célzott kezdeményezésekkel igyekeztünk biztosítani fogadó országunk munkavégzési országkénti vonzerejét, hogy megtartsuk és idevonzzuk a legkiválóbb tehetségeket valamennyi tagállamból. Először tapasztalhattuk meg annak politikai elismerését, hogy a Luxembourgban dolgozó alkalmazottaknak brüsszeli kollégáikhoz képest különleges kihívásokkal kell szembenézniük. Egy korántsem egyszerű eljárásban a költségvetési hatóságok helyt adtak az alacsonyabb fizetési fokozatokba besorolt alkalmazottak számára nyújtott átmeneti lakhatási támogatás iránti kérelmünknek – ezzel megtettük az elengedhetetlenül fontos első lépést ezen egyenlőtlenség felszámolása felé.
A sokféleség iránti elkötelezettségünk túlterjed a személyi állományon. 2024‑ben az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal együttműködve új kezdeményezéseket indítottunk a Bíróság hosszú távú képzésében részt vevő nemzeti igazságügyi szakemberek földrajzi egyensúlyának optimalizálása érdekében. Ezek az erőfeszítések kézzelfogható eredményeket hoztak, hiszen három új tagállamból a program közel húszéves történetében először nyújtottak be pályázatot a jelöltek.
Mindez a nemzeti bíróságokkal folytatott párbeszéd erősítése melletti, régóta fennálló elkötelezettségünket is mutatja, amely olyan alapelv, amelynek megvalósításán egész évben tevékenyen dolgoztunk. Az Európai Unió Bírósági Hálózata további jelentős lépést tett a bíróságok közötti párbeszéd továbbfejlesztése terén: a kapcsolattartók találkozóját most először intézményünk falain kívül, a belga államtanács társszervezésében tartottuk. Ez új perspektívát nyitott a Hálózat előtt, megerősítve azt az alapgondolatot, hogy a bíróságok közötti párbeszéd lényegénél fogva átível az intézményi határok fölött.
E külső mérföldkövek mellett befelé is tekintettünk, és megerősítettük a legmagasabb etikai normák iránti elkötelezettségünket, amelyek mindig is identitásunk szerves részét képezték. Idén ezeket a normákat összefoglaltuk a személyzet egészére alkalmazandó magatartási kódexben, összehangolva saját elveinket a Bíróság tagjai számára korábban meghatározott magas szintű követelményekkel.
Meggyőződésem, hogy ahogy húsz évvel ezelőtt elszántan és a közös célt szem előtt tartva álltunk a bővítés kihívásai elé, húsz év múlva hasonló büszkeséggel fogunk visszatekinteni a napjainkban zajló átalakulásokra. A jelenleg előttünk álló kihívások lehetővé teszik számunkra, hogy magunkévá tegyük azokat az előremutató fejlesztéseket, amelyek kijelölik intézményünk jövőbe vezető útját, miközben tiszteletben tartjuk a múltját formáló gazdag hagyományokat is.
B | Az év kiemelkedő eseményei
Az előzetes döntéshozatali hatáskör részleges átruházása
2024. szeptember 1‑jén az alapokmányt és az eljárási szabályzatot érintő jelentős módosítások léptek hatályba, amelyek célja az volt, hogy az uniós bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységüket észszerű időn belül, magas színvonalon láthassák el, és hogy a lehető legjobban kiegyenlítődjön a Bíróság és a Törvényszék munkaterhe. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta az alapokmány Bíróság által javasolt módosításait. Az eljárási szabályzatokat érintő módosításokat a Bíróság és a Törvényszék fogadta el, a Tanács jóváhagyását követően. Ezek a módosítások végrehajtják az előzetes döntéshozatali hatáskör Törvényszékre történő részleges átruházását, és korszerűsítik a két ítélkezési fórum eljárását.
Az alapokmány módosításai és azok végrehajtása
Az Európai Unió Bíróságának alapokmányát érintő módosítások 2024. október 1‑jétől lehetővé teszik az előzetes döntéshozatali hatáskör Törvényszékre történő részleges átruházását. Ez a lehetőség a 2001‑ben aláírt Nizzai Szerződés óta fennáll, és az Unió igazságszolgáltatási szervezetrendszerének 2015‑ös reformja – amely 2022‑ben fejeződött be teljes egészében –, különösen a Törvényszék bírói létszámának megkétszerezése kapcsán került ismét napirendre.
A Törvényszék az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskört olyan egyértelműen azonosítható konkrét ügycsoportokban gyakorolhatja, amelyek kevés elvi kérdést vetnek fel, és amelyek vonatkozásában a Bíróság ítélkezési gyakorlatának olyan szilárd alapja áll rendelkezésre, amely alkalmas arra, hogy iránymutatást nyújtson a Törvényszék részére ezen új hatáskör gyakorlása során. Olyan előzetes döntéshozatali tárgykörökről van szó, amelyekben kellő számú kérelmet terjesztenek elő ahhoz, hogy a Törvényszékre történő átruházás ténylegesen csökkentse a Bíróság munkaterhét.
E konkrét ügycsoportok a következők: a közös héa‑rendszer, a jövedéki adók, a vámkódex, az áruk tarifális besorolása, a visszautasított beszállás vagy közlekedési szolgáltatások késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.
A Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskörmegosztás
A Bíróság eljárási szabályzatának módosításai mindenekelőtt megállapítják az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek feldolgozásának első szakaszára vonatkozó részletes szabályokat, amelyek célja annak meghatározása, hogy melyik ítélkezési fórumnak kell a kérelmet elbírálnia. Ezután a módosítások tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyekkel biztosítható a gyors eljárás a Törvényszék által a Bíróság elé utalt kérelmek esetében, ha az áttételre azért kerül sor, mert az ügyben olyan elvi döntés meghozatalára van szükség, amely az uniós jog egységességét vagy koherenciáját befolyásolhatja. Végül a módosítás részletesen szabályozza az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek által az előzetes döntéshozatali eljárásban benyújtott beadványok vagy írásbeli észrevételek eljárás befejezését követő észszerű határidőn belüli online közzétételének módját.
A Törvényszék eljárási szabályzatának módosításai tartalmazzák a Törvényszékhez továbbított előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálására vonatkozó részletes szabályokat. A Törvényszék azért, hogy a Bíróságéval megegyező garanciákat biztosítson a nemzeti bíróságok és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek számára, lényegében átvette a Bíróság eljárási szabályzatának az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekre alkalmazandó rendelkezéseit, ideértve az érdekeltek által benyújtott beadványok és írásbeli észrevételek közzétételére vonatkozó szabályokat is.
Egyéb jelentős módosításokra is sor került a Törvényszék felépítését és szervezetét érintően. Ezek nyomán létrehoztak egy kilenc bíróból álló köztes létszámú tanácsot, amelynek elnöki tisztségét a Törvényszék elnökhelyettese látja el. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket a kifejezetten ezen ügyekben ítélkező, öt bíróval eljáró tanácsoknak kell kiosztani, de a felvetett kérdések jelentőségének függvényében azokat másik ítélkező testület elé is lehet utalni.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálása során a főtanácsnoki feladatokat ellátó bírákat (csakúgy, mint az őket akadályoztatás esetén helyettesítő bírákat) a Törvényszék választja meg, ők segítik az eljáró ítélkezési testület munkáját minden egyes előzetes döntéshozatali ügyben, igazodva ahhoz a mintához, ahogyan a főtanácsnokok a Bíróság előtti eljárásokban vesznek részt.
A Törvényszék ezen túlmenően az előzetes döntéshozatali kérelmek keretében alkalmazandó, a személyes adatok védelmére, valamint az eljárási iratok benyújtásának és kézbesítésének módjaira vonatkozó szabályokat is pontosította.
A módosítások terjedelme szükségessé tette a Törvényszék eljárási szabályzata gyakorlati végrehajtási rendelkezéseinek átdolgozását.
Az eljárási szabályzatok egyéb módosításai
A további újítások célja a Bíróság és a Törvényszék ügykezelésének javítása, egyszerűsítése és korszerűsítése, az egészségügyi válság során szerzett tapasztalatokra is figyelemmel. A Bíróság számára a legnagyobb jelentőséggel az – a Törvényszék által már biztosított – lehetőség bír, hogy a felek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek képviselői – a feleknek szóló gyakorlati útmutatóban meghatározott jogi és technikai feltételek tiszteletben tartása mellett – videokonferencia útján vehessenek részt a tárgyaláson. Emellett a Törvényszék felülvizsgált több olyan rendelkezést is, amelyeket a közvetlen keresetekre kell alkalmazni, köztük az eljárási iratok bizalmas kezelésére, a keresetlevélnek az eljárás során történő kiigazítására, valamint az eljárási iratok benyújtása során betartandó formai szabályokra vonatkozó rendelkezéseket.
Végül, ami a Bíróság tárgyalásainak közvetítését illeti, amely az igazságszolgáltatás átláthatóságának és hozzáférhetőségének eszközeként szolgál, egy új rendelkezés megállapítja a közvetítésre alkalmazandó szabályokat a tárgyalások, az ítélethirdetések és a főtanácsnoki indítványok ismertetése esetén. A Törvényszék ezekkel lényegében azonos szabályozást vezetett be.
Giulia Predonzani, a Törvényszék hivatalvezetője mellett szolgálatot teljesítő tisztviselő gondolatai
„A futás szerelmesei számára az alapokmány reformja felfogható úgy, mint egy maraton, amelyet egyszer minden futó le akar futni… és ezen már több mint húsz éve gondolkodik. Ehhez azonban több felkészülési szakaszon keresztül vezet az út. Az Európai Unió Bírósága igazságszolgáltatási szervezetrendszerét érintő reform megvalósítása biztosította a Törvényszék számára azokat az erőforrásokat és azt a struktúrát, amelyek révén képessé vált az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek kellően gyors elbírálására. Itt azonban semmiképpen nem lehetett megállni.
Ahhoz, hogy a Törvényszék lefuthassa ezt a maratont, a maga számára is biztosítania kellett a megfelelő szabályozási keretet és gyakorlatot. Először is a Törvényszéknek figyelembe kellett vennie, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásokban a nemzeti bíróságok és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek is részt vesznek, és ehhez nemcsak az eljárási szabályzatát és a gyakorlati végrehajtási rendelkezéseket igazította hozzá, hanem az e‑Curia alkalmazás használatára vonatkozó határozatát, valamint az összes »soft law« szöveget is – emlékeztetőket, formanyomtatványokat és tájékoztató dokumentumokat (az adatok kihagyása a bírósági eljárások során, keresetlevelek mintái). Ezt követően a Törvényszéknek el kellett fogadnia a tanácsai, illetve a különböző ítélkező testületei – köztük az új, köztes létszámú tanács – összetételére és működésére vonatkozó határozatokat, és meg kellett választani az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálása során eljáró főtanácsnokokat. Végül az új munkafolyamatok elindításához a Törvényszéknek egyeztetnie kellett többi »maratonista társával« is, különösen a Többnyelvűség Főigazgatósággal, az Információtechnológiai Igazgatósággal, valamint a Kutatási és Dokumentációs Igazgatósággal. Az »egyablakos« rendszer létrehozása a felkészülés kulcsfontosságú szakasza volt: ez egy olyan alkalmazás, amelyben központosítva elemzik a Törvényszéknek továbbítható előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket. A Bíróság hivatalával mint intézményen belüli valódi partnerrel folytatott gyümölcsöző párbeszéd a »felkészülés« során mindvégig nagyon értékes volt.
Előkészítés, igényfelmérés, intenzív és kitartó munka, mindez egy ambiciózus ütemterv alapján végrehajtva. 2024 októberében a Törvényszék és a Hivatalának személyzete a »rajtvonal« mögé állt, készen arra, hogy lefussa ezt az oly régen várt maratont. 2024 végéig 23 ügy ment keresztül az »egyablakos« rendszeren, és végül 19 ügyet továbbítottak a Törvényszékhez. A futóverseny még tart, és mi tartjuk az iramot!”
A 2004. évi bővítés 20. évfordulója
2004. május 1‑jén tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz: a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia. Ez az Unió történetének eddigi legnagyobb bővítése a lakosságszámot és az országok számát tekintve egyaránt.
A 2004. évi bővítés hatása a bíróságok működésére
Az egymást követő bővítések közül a 2004‑es volt a legnagyobb, amelynek során egyszerre tíz új bírót neveztek ki a Bírósághoz és az Elsőfokú Bírósághoz.
Ez jelentős hatást gyakorolt az Európai Unió Bíróságának nyelvhasználati szabályaira. A hivatalos nyelvek száma 12‑ről 21‑re nőtt, ami a nyelvi kombinációk számának exponenciális – 110‑ről 420‑ra történő –növekedését eredményezte.
Az új kabinetek és az új nyelvi egységek létrehozása azzal járt, hogy egy év leforgása alatt több száz új kolléga érkezett, ami mind az ingatlangazdálkodás, mind a munkaerő‑felvétel szempontjából jelentős strukturális erőfeszítéseket igényelt.
Az Európai Unióhoz 2004‑ben csatlakozott tagállamok hozzájárulása jelentősnek bizonyult: 20 év alatt a tíz csatlakozó tagállam bíróságai közel 1300 előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtottak be.
„Új alkotmányos pillanat Európa számára”
E történelmi esemény megünneplésére a Bíróság 2024. május 3‑án konferenciát szervezett „Tíz állam Európai Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulója: Új alkotmányos pillanat Európa számára” címmel, amelyen az Európai Unió valamennyi tagállamának bírái és képviselői találkoztak, hogy együtt gondolkodjanak arról, mivel járult hozzá a Bíróság az európai integrációhoz, illetve e tíz tagállam a közös jogrendhez.
A május 3‑i konferencia, amelynek anyagait közzétették a Bíróság honlapján, több témát vizsgált, köztük a következőket:
- az új tagállamok csatlakozási folyamata a berlini fal leomlása után, amely az érintett népek jogszabályainak, gondolkodásmódjának és kultúrájának alapvető átalakítását tette szükségessé;
- a közös európai értékek és a 2004‑es bővítés szerepe abban, hogy az Európai Unió az „értékek Uniójaként” fejlődött; valamint
- az új tagállamok gazdasága és a többi uniós gazdaság közötti konvergencia.
A felszólalók előadásai és a résztvevők közötti beszélgetések ismét emlékeztettek arra, hogy az Európai Unió egyedülálló, mivel olyan közös értékeken alapul, élükön a demokráciával és a jogállamisággal, amelyeket az Uniónak és tagállamainak továbbra is védeniük kell.
Ineta Ziemele (a Bíróság bírája, a rendezvény megszervezésével foglalkozó munkacsoport elnöke) gondolatai
„Az Unió legnagyobb mértékű egyidejű bővítése óta eltelt 20 évre visszatekintő konferencia fő célja az volt, hogy számba vegyük mindazokat a hatásokat és változásokat, amelyeket e bővítés az Unió számára hozott. Megfelelő pillanatnak tűnt ez arra, hogy elgondolkodjunk, tapasztalatot cseréljünk és megosszuk a tanulságokat arról, hogy e történelmi pillanatot követően hogyan fejlődött és változott az Unió az elmúlt 20 évben.
A konferencia előkészítése során az uniós bíróságok azt javasolták, hogy a 2004‑es bővítést tekintsük alkotmányos pillanatnak, paradigmaváltásnak, amely egy közös alkotmányos projektben egyesítette Kelet‑ és Nyugat‑Európát. Az Európai Unió saját értékeit és elveit Európa kiemelkedően összetett történelemmel rendelkező részeire terjesztette ki. A tíz új tagállam pedig a szabadság, az igazságosság és a jólét iránti különleges elszántsággal, ezek reményében lépett be az Unióba. Az Unióhoz való csatlakozás összetett és korántsem magától értetődő folyamat volt, a csatlakozni kívánó államok pedig hihetetlenül nagy munkát és hatalmas erőfeszítést fektettek abba, hogy megfeleljenek az Európai Tanács 1993‑as koppenhágai ülésén korábban megállapított csatlakozási kritériumoknak (ezek az az úgynevezett koppenhágai kritériumok).
Ez a 20 évvel ezelőtti nap alapvető változást jelentett az Unió számára is, minden hatásköre tekintetében. Nem volt mindig könnyű előre látni, hogy ez a változás pontosan miben áll majd, de az nyilvánvaló volt, hogy megnőtt a belső piac növekedési potenciálja, és hogy olyan lenyűgöző kulturális, történelmi és nyelvi sokszínűség állt elő, amely megnyitotta és végigkísérte az eljövendő politikai és jogi fejlődést az Unióban. A kibővített Európai Unió még fontosabb globális szereplővé vált.
A konferencia másik egyedülálló jellemzője az volt, hogy az uniós bíróságok minden érintett államból olyan előadókat hívtak meg, akik közvetlenül részt vettek a csatlakozási folyamatban, vagy olyan vezető személyiségek, akik fontos szerepet játszottak akár az állam uniós tagsága, akár maga az Unió szempontjából. A konferencia interdiszciplináris megközelítésben tárgyalta az uniós bíróságok által az évforduló kapcsán felvetett gondolatokat.
Norman Davies professzor ezen államok különösen összetett és gyakran kíméletlen történetét bemutató, nagyszerű előadása zárta a konferenciát. Egyben szükséges emlékeztőül is szolgált, felidézve, hogy az Európai Unió értékei nem tekinthetők maguktól értetődőknek, valamint azok fenntarthatósága és fejlesztése komoly munkát igényel az Unióban mindenkitől. Az elhangzottak átgondolása és a tanulságok leszűrése közben az Unió Bíróságának kórusa tíz nyelven énekelt kórusműveket, majd zárásként előadta Beethoven „Örömódáját”, amely ma is kifejezi az Európai Unió eszményét – azt, hogy minden ember testvérré lesz.”
Megerősített etikai keret az Európai Unió Bíróságának személyzetére vonatkozóan
Küldetésének jellegéből adódóan az Európai Unió Bírósága mindig is a legmagasabb szintű követelményeket támasztotta a függetlenséggel, a pártatlansággal és a feddhetetlenséggel kapcsolatban. E követelmények tiszteletben tartása, amelyek egyúttal az intézmény identitásának alapját képező értékek is, elengedhetetlen az európai igazságszolgáltatásba vetett bizalomnak, valamint az intézmény legitimitásának a biztosításához. Ez az oka annak, hogy a Bíróság gondoskodik arról, hogy a legmagasabb etikai normáknak megfelelő belső jogi szabályozási kerettel rendelkezzen, és így megfeleljen az igazságszolgáltatási intézménytől példamutatást igénylő elvárásoknak.
Az Európai Unió Bírósága tehát a kezdetektől fogva szigorú etikai normákat követ. Az intézmény tagjai (bírák, főtanácsnokok és hivatalvezetők), valamint az egész személyzet e normák hatálya alá tartozik azután is, hogy távoztak a Bíróságtól.
Mivel az európai közszolgálattal szemben egyre erősebbek a példamutatásra vonatkozó elvárások, a Bíróság úgy döntött, hogy folytatja belső etikai szabályozásának korszerűsítését. Ez a folyamat, amely a tagok és korábbi tagok etikai kódexének módosításával indult, most a személyzetre vonatkozó magatartási kódex elfogadásával folytatódik.
Ennek keretében kidolgozták, kiegészítették és az igazságszolgáltatási tevékenység követelményeihez igazították az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben, valamint több belső rendelkezésben már meglévő szabályokat, azokat egyetlen személyzeti magatartási kódexbe foglalva, amely az igazgatási bizottság általi elfogadását követően 2024. március 1‑jén lépett hatályba.
Ez a különböző meglévő forrásokból származó etikai szabályokon alapuló magatartási kódex egyetlen dokumentum formájában egyszerű és érthető hozzáférést biztosít az e szabályok hatálya alá tartozó valamennyi alkalmazott számára. Célja, hogy az átláthatóság és a jogbiztonság érvényesítése érdekében a Bíróság igazságszolgáltatási feladatához kapcsolódó sajátosságokra alkalmazza ezeket a kötelezettségeket, és részletesen szabályozza teljesítésük módját. Az intézmény tevékenységét vezérlő, a példamutató magatartás normáiban megnyilvánuló értékeken alapuló etikai megközelítést követ. A kódex emellett különös szabályokat tartalmaz egyrészt a vezetőség tagjaira, figyelembe véve az általuk ellátott sajátos feladatokat, másrészt a jogi referensekre vonatkozóan, tekintettel a Bíróság és a Törvényszék tagjai mellett betöltött szerepükre, valamint az igazságszolgáltatási munkában való közvetlen részvételükre. E rendelkezésekben hangsúlyosan jelenik meg, hogy a példamutatásra vonatkozó kötelezettség az ellátott feladatokkal arányos, a szabályok részletezik továbbá az összeférhetetlenség megelőzésével és a külső tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos konkrét kötelezettségeket a szolgálati jogviszony megszűnését követő időszakra vonatkozóan is.
C | A nyilvánossággal való kapcsolat
Távlátogatások — pedagógiai projekt
E távoktatási program célja, hogy a 15 és 18 év közötti középiskolás diákokkal tantermükben ismertesse meg az Unió igazságszolgáltatási intézményének feladatait, anélkül, hogy a diákoknak Luxembourgba kellene utazniuk. A projekt célja, hogy ráirányítsa a fiatal középiskolások és tanáraik figyelmét a demokratikus értékekre és az aktuális jogi kérdésekre, valamint hogy bemutassa a Bíróság ítélkezési gyakorlatának az európai polgárok mindennapi életére gyakorolt hatását. 2024‑ban mintegy 1300 középiskolás diáknak nyílt lehetősége arra, hogy e program keretében meglátogassa a Bíróságot.
A Kommunikációs Igazgatóság jogi végzettséggel rendelkező sajtófelelőseinek a feladata, hogy megkönnyítsék az ítéletek, végzések és indítványok, valamint a folyamatban lévő ügyek megértését valamennyi tagállam újságírói és tudósítói számára. Sajtóközleményeket készítenek, hogy valós időben tájékoztassák az újságírókat és a szakembereket a Bíróság és a Törvényszék döntéseiről. A Bíróság sajtószolgálatától ezt igénylő személyek számára rendszeres tájékoztató levelekben számolnak be a jelentős eljárási és intézményi fejleményekről, valamint „gyors tájékoztatókat” küldenek azokról az ügyekről, amelyekről nem készült sajtóközlemény. Ezenkívül a polgárok e‑mailjeire és telefonhívásaira is válaszolnak.
A Bíróság aktívan jelen van a közösségi hálózatokon két (egy francia és egy angol nyelvű) X‑fiókján, valamint a LinkedIn és Mastodon fiókján keresztül. A feliratkozók száma folyamatosan növekszik, ami arról tanúskodik, hogy a nyilvánosság érdeklődik a Bíróság tevékenysége iránt, és az foglalkoztatja. A Bíróság YouTube‑csatornával is rendelkezik, amely a 24 hivatalos nyelven biztosít hozzáférést különféle audiovizuális tartalmakhoz, köztük a nagyközönségnek szóló oktatófilmekhez, amelyek arról nyújtanak felvilágosítást, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata hogyan befolyásolja az emberek mindennapi életét.
2024‑ben a Bíróság új oktatófilmet tett közzé: A Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskörmegosztás.
A tárgyalások közvetítése
Annak érdekében, hogy elősegítse a rálátást az igazságszolgáltatási tevékenységére, a Bíróság a tárgyalások közvetítésére szolgáló rendszert biztosít. Az ítéletek kihirdetését és a főtanácsnokok indítványainak ismertetését a Bíróság élőben közvetíti az interneten, a tárgyalási jegyzékben feltüntetett időbeosztás szerint. A Bíróság nagytanácsainak tárgyalásait késleltetetten szintén közvetítik.
A videofelvétel egy hónapon keresztül elérhető.
A tárgyalások közvetítését megelőzően az ügyet ismertető összefoglalót is közvetítenek a tárgyalás nyelvein a Bíróság honlapján és a közösségi médiában. 2024‑ben összesen 29 ilyen összefoglaló közzétételére került sor.