Az európai igazságszolgáltatás mint közszolgálat alkalmazkodása és folytonossága jegyében eltelt egy év

A | A Hivatalvezető bevezetője

Egyéni szinten a 2020‑as év egy megpróbáltatásokkal teli év volt mindannyiunk számára, a korlátozások, a járvány és a mindezzel együttjáró bizonytalanság miatt.

Az intézmény szolgálatainak igazgatása terén ez az év jelentős kihívást jelentett, amelyet elszántsággal, módszeresen és alkalmazkodással tudtunk kezelni. Nagyon rövid időn belül teljes metamorfózisra volt szükség az intézmény működésének módját illetően. Minden szolgálati egységnek szüksége volt alkalmazkodóképességre, innovációs készségre, és arra, hogy megfelelően feltalálja magát.

Szerencsére az intézmény támaszkodni tudott azokra a struktúrákra és eljárásokra, amelyek válsághelyzet esetére korábban már kidolgozásra kerültek. E struktúra egy válságstábon alapul, amely hatáskörrel rendelkezik az intézmény egészének szintjén a válsághelyzettel és annak alakulásával kapcsolatos főbb döntések meghozatalára. E válságstáb hozza meg azokat az általános intézkedéseket, amelyek mindebből erednek (távmunkarendszer, a személyi állományra vonatkozó transzverzális intézkedések stb.). Ezen általános döntéseket ezt követően a krízismenedzsment központ (CMC) szintjén hajtják végre, amely az egyes szolgálatokon belül a tevékenységek folytonosságát biztosító operatív sejtek képviselőiből áll. A rendszeres ülések alkalmával a CMC ezenfelül, a helyzet kezelése érdekében, biztosította a válságstáb felé történő információáramlást.

A krízishelyzet ezen kezelése, amely szorosan összeköti egymással a szolgálatokat és az intézményen belül működő két igazságszolgáltatási fórumot, lehetővé tette azt a koherens fellépést, amely három egybecsengő és egymással összefüggő célra összpontosult: egészségüket illetően garantálni a személyi állomány és az intézmény helyiségeibe belépő személyek biztonságát, biztosítani az igazságszolgáltatási tevékenység folytonosságát, és támogatni a személyi állományt.

Arra való tekintettel, hogy garantálni lehessen az intézmény épületein belül az egészség terén vett biztonságot és megóvni a személyi állományt a fertőzés veszélyétől, a vezetőség március 10‑én úgy döntött, hogy az intézmény működésével kapcsolatos feladatokat az azok végzésére köteles személyek otthonról fogják elvégezni. Az otthoni munkavégzés ezen rendszerét ezt követően március 16‑tól kezdődően általános jelleggel kötelezővé tették, még azelőtt, hogy a nemzeti hatóságok a kijárási tilalomról döntöttek volna. A Bíróság helyiségeibe így az olyan elengedhetetlen feladatokat végző személyeken kívül, amelyek távolról nem végezhetők el, senki nem léphetett be. A luxemburgi és a környező országokbeli helyzet egészségügyi és szabályozási fejleményeinek a biztonsági szolgálat és az orvosi szolgálat által a luxemburgi hatóságokkal rendszeres együttműködésben történő állandó figyelemmel kísérésének köszönhetően e rendszer a különböző időszakok fázisaiban kiigazítások tárgyát képezte, annak érdekében, hogy biztosított legyen az egészségügyi feltételeknek, a helyiségek látogatottsági arányának, az igazságszolgáltatási tevékenységnek és a személyi állomány igényeinek egyensúlya.

A távmunka‑rendszerrel párhuzamosan a személyi állomány egészségvédelme kulcsfontosságú eszközeinek egyike a pontos és szigorú egészségügyi protokollok meghatározása és végrehajtása volt. Annak érdekében, hogy az uniós igazságszolgáltatás továbbra is működhessen, a Bíróság május 25‑től ismét megnyitotta a tárgyalótermeit. Ennek következtében – logisztikai és egészségvédelmi szempontból – az intézmény helyiségeiben kezelni kellett nem csupán a tárgyalások megszervezéséhez szükséges személyzet tag jainak, hanem az Európai Unió egészéből érkező jogi képviselőknek és meghatalmazottaknak az épületben való tartózkodását. Az életbe léptetett rendkívül szigorú intézkedések egésze (testhőmérséklet‑ mérés az épületekbe való belépéskor, kötelező maszkhasználat a közös terekben és a tárgyalásokon, a haladási irányok szétválasztásával megoldott fizikai távolságtartás, a gyakran látogatott helyiségek fertőtlenítése, alkoholtartalmú kézfertőtlenítő gélt tartalmazó automaták kihelyezése, védőfóliák, jelzések kihelyezése, különféle kommunikációs csatornákon keresztüli figyelemfelhívás) lehetővé tette a legmagasabb szintű védelem biztosítását az érintett személyek egésze számára, ugyanakkor a fogadásukat illetően megfelelő körülményeket nyújtva számukra.

A nyilvános tárg yalások ezen újraindulása szükséges volt az európai igazságszolgáltatás mint közszolgálat folytonosságának biztosítása érdekében. A tárgyalások ezen újraindulását megelőzően az igazságszolgáltatási tevékenységet az ügyek távolból történő kezelésével lehetett csak fenntartani, többek között az ehhez igazított eljárási szabályok segítségével. A felek képviselőit megfelelően tájékoztatták a válsághelyzetből eredő eljárási következményekről és a bíróságok hivatalvezetői által elfogadott intézkedésekről, az intézmény internetes oldalán erre a célra kialakított helyen keresztül.

Technikai szempontból, az intézmény informatikai szolgálatai februártól kezdve felgyorsították a munkaeszközökkel való felszerelés programját. Az első kijárási tilalom időpontjától kezdődő első hetekben megtízszerezték a sávszélességet, és igen gyorsan biztonságos audio‑, majd videokonferencia‑ rendszert tettek elérhetővé a szolgálatok egésze számára.

Amint a következő oldalak ezt részletesen leírják, az intézmény a felek egyes képviselőinek helyváltoztatási nehézségeire adott válaszként egy újítást vezetett be. A szolgálatok közötti kiemelkedő együttműködés gyümölcseként a két igazságszolgáltatási fórum és hivatalaik egy egyedülálló rendszert dolgoztak ki a tárgyalásokon távolról, videokonferencián keresztül történő részvételt illetően, felkínálva az Unió akár mind a 24 hivatalos nyelvére vagy nyelvéről történő szinkrontolmácsolás lehetőségét.

Végül, az erőforrások hatékony kezelése jegyében a személyi állomány egyes tagjait illetően rendszeresen ideiglenes áthelyezésekre került sor azokról a posztokról, ahol az elvégzendő feladatok jellege miatt a tevékenység lecsökkent, más posztokra azon szolgálatoknál, ahol viszont megnőtt a munkateher. Ez a szolidaritás, valamint a kompetenciák és tapasztalatok e kölcsönös gazdagítása előnyt jelentett a nehézségekkel való szembenézésnél, és értékes lesz majd a személyi állománynak az intézmény helyiségeibe való sikeres visszaintegrálása szempontjából is.

A válságkezelés keretében követett célkitűzések közül az utolsóként említett cél az volt, hogy ezen példa nélküli és nehéz egyéni helyzetekkel jellemezhető időszak során végig támogassuk a személyi állományt.

Különös figyelemmel fordultunk feléjük, legyen szó akár a vírussal megfertőződött, akár a vírusfertőzés veszélyének kitett személyekről, akár az elszigetelten élő vagy az otthon maradó gyermekekkel foglalkozni kényszerülő személyekről. Segítséget kaptak a humánerőforrás‑osztálytól, az orvosi szolgálat tanácsadó orvosaitól és ápolóitól, valamint a tanácsadó pszichológustól. Az egységvezetők – gondoskodásként jellemezhető megközelítéssel – szintén figyelembe vették ezeket az egyéni helyzeteket, annak érdekében, hogy az érintett személyek feladatainak ellátására vonatkozó részletszabályokat ehhez igazítsák.

A pandémiás válsághelyzet és annak az intézmény szervezetrendszerére járó következményeivel való szembenézéshez szükséges megoldások megtalálásának igénye a már folyamatban lévő vagy még csak csírájukban létező fejlesztések lenyűgöző mértékű felgyorsulását eredményezte.

Az afölött érzett büszkeségen túl, hogy együttes erővel sikerült fenntartani a tevékenységnek egy olyan szintjét, amely a korábbiakkal gyakorlatilag egyenértékű, továbbfolytatni a már folyamatban lévő projekteket, és ezzel egyidejűleg a lehető legmagasabb szintű egészségvédelmi feltételeket biztosítani, e példa nélküli időszak kezelése az intézmény számára tartós és pozitív átalakulást hozott a munkamódszerek elfogadásában, sőt a munkaviszonyokban, valamint a virtuális jelenlét lehetőségeit illetően.

2020. március 16. óta a (teljes vagy részleges) otthoni munkavégzés a személyi állomány egésze számára realitássá vált. A körülmények által szükségessé vált ezen munkarend fokozatos bevezetésével az új megállapodás kihívásai természetes módon merültek fel: dematerializálttá kellett tenni és egyszerűsíteni kellett a döntéshozatal menetét, ösztönözni kellett a munkatársak önálló munkavégzését, és biztosítani kellett az elvégzett munka minőségét, felül kellett vizsgálni a szakmai és a magánélet közötti egyensúlyt, egyesíteni kellett az intézményt, közelebb hozni egymáshoz a külső – akár intézményi, akár magánszemély – közreműködőket az új technológiák által kínált lehetőségek révén.

Ha majd magunk mögött tudhatjuk a pandémiához kötődő kényszereket, az intézmény feladata az lesz, hogy megőrizze e fejlődés gyümölcseit, a szakmai életbe való azon visszatérés keretében, amelynek a feltételei újak és gazdagabbak lesznek. Azok az akadályok, amelyeken túl kellett jutni, egyben olyan tapasztalatokat jelentenek, amelyek által egyénileg és együttesen is erősebbek, felelősségteljesebbek és szolidárisabbak lettünk. És ha az intézmény egy ilyen kedvezőtlen kontextusban is sikerrel tudott helytállni, ez a kollégák elszántságának és összetartásának, valamint vezetőik elhivatottságának és gondoskodásának volt köszönhető. Az intézmény a jövőben is számíthat e készségekre a személyi állomány visszatérésének előkészítésénél, egy olyan környezetben való helytállást illetően, amelyben a mobilitás és a felelősségtudat is szerepelni fog a szervezet megújult paraméterei között.

C | A Bíróság pandémia idején végzett tevékenységének mérlege

A Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységének folytatása a pandémia idején az európai igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekben, valamint az uniós polgároknak a jogaikról és az európai bíróságok eljárásairól való további tájékoztatásában nyilvánult meg. Mind a tárgyalásokon távolról történő részvétel lehetőségét szinkrontolmácsolással együtt biztosító rendszer kifejlesztésével, mind az intézmény belső és külső kommunikációját biztosító intézkedésekkel a Bíróság a kezdeményezőkészségéről és alkalmazkodóképességéről tett tanúbizonyságot. Miután az intézmény épületeibe való belépés lehetetlenné vált, majd később azt szigorú egészségügyi szabályoknak vetették alá, a külsős látogatócsoportok és szakmai küldöttségek fogadásával kapcsolatos szokásos tevékenység, valamint a könyvtár katalógusában szereplő művek helyszíni tanulmányozása szükségszerűen lecsökkent, a Bíróság azonban rövid időn belül ezekre is megtalálta a helyettesítő megoldásokat.

2020. május 25. és 2020. december 22. között összesen 252 tárgyalás megtartását sikerült biztosítani (amelyek lehetővé tették az azonos ítélkező testületek előtt megtárgyalt több ügy elbírálását is). Közülük 40 tárgyalást a Bíróságon, videokonferencia útján, amelyeken egy–négy fél vett részt a távolból, és 38 tárgyalást a Törvényszéken, videokonferencia útján, amelyeken egy–három fél vett részt a távolból.

Az intézményben zajló élet és az adminisztráció tevékenysége sem szakadt meg: az intézmény 2020 márciusa és decembere között több új tagot is fogadott. Az új francia főtanácsnok, Jean Richard de la Tour hivatalba lépése alkalmat adott egy újításra: eskütételére ugyanis távolról, kihelyezett képernyőkön keresztül került sor, Lenaerts elnök, Szpunar első főtanácsnok és Calot Escobar hivatalvezető jelenlétében. Ezt követően, szeptember 10‑én már a helyszínen tudott esküt tenni a Bíróság előtt Athanasios Rantos görög főtanácsnok, október 6‑án pedig Jan Passer, a Bíróság cseh bírája és Ineta Ziemele, a Bíróság lett bírája, szintén a szükséges egészségvédelmi intézkedések alkalmazásával.

Márciustól kezdve az intézmény valamennyi szervezeti egységének a körülményekhez kellett igazítania belső kommunikációs módszereit. A munkacsoportok videokonferencia segítségével tudtak ülésezni és távolból folytathatták munkájukat. Így hetente átlagosan több mint 150 video- illetve audiokonferencia megtartására került sor, belső vagy intézményközi találkozók céljából.

Ami a külső kommunikációt illeti, a Bíróság a közösségi hálóknak és más technológiai eszközöknek köszönhetően távoli hozzáféréssel intézkedések sokaságát hajtotta végre annak érdekében, hogy egyaránt elérje a szakirányú érdeklődésű vagy szakmai közönséget és a nagyközönséget, illetve, hogy határozatai továbbra is megfelelő módon nyilvánosságra kerüljenek

A Bíróság ezenfelül az év egésze során 29, személyes jelenléttel járó protokolláris eseményt szervezett rendkívül magas szintű követelmények betartásával, valamint 5 hivatalos látogatást és 5 ünnepélyes ülést szervezett. Ennek keretében a Bíróság 171 nemzeti bírót tudott fogadni. Bár ezekre a látogatásokra többségükben még a koronavírus terjedése elleni küzdelem miatt szükségessé vált belépési korlátozások előtt került sor, a Bíróság adott esetben helyszínéül tudott szolgálni egyes kihagyhatatlan eseményeknek (szeptember 28‑án az Európai Főügyészség tagjainak ünnepélyes eskütétele, október 6‑án pedig Ineta Ziemele és Jan Passer bírák ünnepélyes tárgyaláson történő hivatalba lépése), amelyeknek a lebonyolítását a vonatkozó egészségügyi előírásokhoz igazították.

Végül, a Bíróság tagjai és az intézmény személyi állománya támaszkodni tudott a Könyvtár gyűjteményére, amely 285 000 kötetből (amelyből 155 000 mű főként az Európai Unió jogával kapcsolatos), több mint 6300 elektronikus kiadványból, 490, nyomtatott formában rendelkezésre álló időszaki folyóiratra vonatkozó előfizetésből, valamint több száz, elektronikus formátumban hozzáférhető (több mint száz) adatbázisból származó anyagból áll. Az ítélkezési gyakorlat közzététele keretében 2020‑ban 35 019 dokumentumot tettek közzé a Határozatok Tárában. 2020. március 13. óta az Information Desk különféle, a dokumentumok tárházához való távoli hozzáférésre módot adó eszközt vezetett be annak kompenzálása érdekében, hogy az olvasóterem bezárta kapuit a felhasználók előtt (159, kérelemre történt beszkennelés és 724 Biblio‑drive‑on keresztüli kikölcsönzés, amely a művek kikölcsönzésének és visszajuttatásának önkiszolgáló eszköze).

A tagállamok által elrendelt utazási korlátozásokra adott válaszként az intézmény kialakított egy videokonferencia-rendszert, amely kivételes jelleggel lehetővé teszi a felek azon képviselőinek, akik nem tudnak személyesen Luxemburgba utazni, hogy távolból vegyenek részt a tárgyaláson, a többnyelvűség tiszteletben tartása érdekében. Alább a rendszer két felhasználója osztja meg ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

Távolból történő felszólalás a tárgyaláson

„Megtiszteltetés számomra, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) felkért arra, hogy osszam meg tapasztalataimat és benyomásaimat a Bíróság tárgyalásai keretében alkalmazott videokonferencia‑rendszert illetően.

Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a digitális átalakulás már jóval 2020 előtt megkezdődött az Európai Unióban. Ugyanakkor ez az év a történelemben nem csupán a Covid19 és annak következményei miatt lesz emlékezetes, hanem a járvány miatt a digitalizáció és az EUB tárgyalásai keretében a videokonferencia használata terén bekövetkezett fordulópont miatt is.

Ez azér t alakult íg y, mer t noha a Covid19 negatív következményeinek listája hosszú, a járvány megkönnyítette a digitális kompetenciák megszerzését és felgyorsította a digitális megoldások bevezetését a mindennapokba. Ennek jegyében a vállalkozások, az intézmények és a magánszemélyek egyre inkább a digitális megoldásokhoz kezdtek folyamodni, mind a mindennapi életminőségük javítása, mind annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni, és hogy a nemzeti bíróságokkal és az EUB‑vel is gördülékenyebb legyen a kommunikáció.

2020‑ban a tagállamoknak és az EUB előtti eljárásokban részt vevő feleknek lehetőségük nyílt arra, hogy videokonferencia keretében vegyenek részt a Bíróság előtti tárgyalásokon. E technológiának köszönhetően a tagállamok és a felek kifejthették álláspontjukat a tárgyalások során, és nem csupán az EUB által feltett kérdésekre, hanem a többi fél és tagállam kérdéseire és megjegyzéseire is válaszolni tudtak. Akárcsak a személyes jelenlétet igénylő tárgyalások esetében, a tolmácsolási szolgáltatás ugyanúgy rendelkezésre áll a videokonferencia során is, amit a tolmácsok által annak érdekében végzett hatalmas munka tesz lehetővé, hogy a tárgyalások során elhangzottakat szinkrontolmácsolással lefordítsák, azért, hogy valamennyi résztvevő érthesse, hogy mi hangzik el.

A tárgyalások menete nem változott, attól eltekintve, hogy a tagállamok és a felek képviselői a saját országukban maradhatnak, és távolról is részt vehetnek a tárgyaláson. E lehetőség természetesen számos előnnyel jár, mint a kényelem, a biztonság és az utazások elmaradásából adódó időmegtakarítás, ugyanakkor megvannak a hátrányai is, például az, hogy nem lehet részünk abban, hogy megmártózzunk az EUB szellemiségében, e nagyszerű és minden alkalommal megismétlődő élményben, ami akkor éri az embert, amikor belép az EUB valamelyik tárgyalótermébe és ott személyesen vehet részt képviselőként a Bíróság előtti tárgyaláson.

Hangsúlyozni kell, hogy az EUB azzal, hogy a tárgyalásokon lehetővé tette a videokonferencia alkalmazását, bizonyította, hogy képes alkalmazkodni a mindenkori körülményekhez, és hogy az eljárásoknak az egészségügyi válsághelyzet ellenére folytatódniuk kell.”

A távolból történő tolmácsolás kihívásai

Azoknak a tárgyalásoknak a megtartása, amelyeken bizonyos felek távolról vesznek részt, jelentős kihatásokkal járt a tolmácsok munkájára.

A spanyol fordítófülke egyik külsős tolmácsa, aki rendszeresen dolgozik a Bíróságnak, elmagyarázza nekünk, mit jelentett számára az, hogy ebben a 2020‑as évben tolmácsként dolgozhatott az európai intézmények és különösen a Bíróság számára.

„A 2020. év mindannyiunk számára rendkívüli volt. A tolmácsok számára, bármilyen tolmácsok is legyenek, a pandémia eleinte a tevékenység teljes leállását vonta maga után, többek között a nemzetközi találkozók törlése miatt. Az újraindulás során a munkafeltételek teljesen megváltoztak. A szabadúszó tolmácsok esetében ez az új »normalitás« jónéhány kérdést felvetett: hogyan lehet utazni, figyelemmel az utazási korlátozásokra, és hogyan lehet megfelelő egészségügyi és technikai feltételek mellett dolgozni? A videokonferencia, amely mostantól lehetővé tette online ülések szervezését, számos aggodalomra adott okot a távoli hozzáférés megbízhatóságát és hangminőségét illetően, ami ritkán tekinthető egyenértékűnek a tárgyalótermi feltételekkel. Kétszeres erőfeszítést kell tenni a felszólalók megértése érdekében, és a fáradtság sokkal hamarabb jelentkezik, mint azelőtt.

Ugyanakkor úgy vélem, hogy a Bíróságon a távoli hozzáférés a tárgyalások során általában jó minőségű. Kétségtelen, hogy nem lehetséges minden pillanatban optimális minőséget biztosítani, azonban véleményem szerint mindent megtesznek ennek elérése érdekében, többek között a tolmácsokkal előzetesen végzett tesztek révén. Ezenkívül kiváló a kommunikáció: előre tájékoztatják a feleket és a tolmácsokat az új munkamódszerekkel kapcsolatos változásokról és a szükséges előkészületekről. A szabadúszó tolmácsokat mindezekről a szerződés megkötésekor egyértelműen tájékoztatják.

Az intézmény figyelemre méltó erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy továbbra is a lehető legjobb munkafeltételeket biztosítsa. Le voltam nyűgözve az egészségügyi intézkedések komolyságától és szigorúságától: azonfelül, amit általában is megtesznek, a tolmácsok nem használnak közösen sem tárgyakat (hordozható számítógépeket, fejhallgatókat), sem irodát.

Már nem osztjuk meg egymással ugyanazt a tolmácsfülkét sem, így most sokkal nehezebb kommunikálni vagy egyszerűen hallani a kollégáink tolmácsolását. Ez akadályát képezheti az általunk alkalmazott terminológia egységességének. Előre kell egyeztetnünk egymással. Bizonyos nehézségek (terminológiai kérdés, műszaki probléma stb.) esetén nehezebb segíteni egymásnak a tolmácsolás során. Bizonyos kérdések esetén különféle mozdulatokkal, más kérdések esetén mobiltelefonnal vagy instant üzenetküldő szolgáltatásokkal kommunikálunk.

Ezzel összefüggésben alapvető fontosságú a tárgyalások előkészítése, és a Bíróság egyébként az egyetlen intézmény, ahol a konferenciatolmácsok teljes munkanapokat dolgoznak, akárcsak az állandó tolmácsok. Ezzel kapcsolatban gyakorlatilag nem vettem észre eltérést a pandémia óta. Kollégáink ugyanúgy rendelkezésre állnak, mint korábban, még akkor is, ha az e‑mailt és az sms‑eket esetleg most többször használják, és a folyosókon nincs többé informális beszélgetés.

Úg y vélem, hog y kezdetben sokan megijedtek azon következmények láttán, amelyekkel a pandémia együtt járhat a szakmánkra nézve. Azonban az első ijedség elmúltát követően keresni kezdtük a megoldásokat, és alkalmazkodtunk a helyzethez annak érdekében, hogy vissza tudjunk térni a régi kerékvágásba”.

2020-ban is folytatódott a jogászokkal és a nagyközönséggel való párbeszéd. Bár a hagyományos csatornák továbbra is fennmaradtak, e párbeszéd virtuálisan még intenzívebbé vált, többek között a videokonferenciáknak és a közösségi hálózatok platformjainak köszönhetően.

Folytatódott a hagyományos kommunikációs eszközöknek a kommunikációs igazgatóság általi alkalmazása, de a hangsúly a közösségi médiumok fokozott használatára helyeződött. 2020. március 16. és december 22. között 142 sajtóközlemény került közzétételre. A Bíróság – francia és angol nyelvű – Twitter‑ és LinkedIn‑fiókját széles körben használták a Bíróság aktuális híreinek megosztására: 668 üzenet küldésére került sor a Twitteren a „followerek (követők)” értesítése céljából. Ezek az üzenetek főként arra szolgáltak, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a következő héten tárgyalt főbb ügyekre, másrészt, hogy közzétegyék a sajtóközleményeket.

A nyitottságra és ismeretterjesztésre irányuló politika keretében a látogatások szervezése a Bíróság számára fontos tevékenység, nemcsak a jogászok és a joghallgatók, hanem az európai polgárok irányában is. A 2020 márciusától bevezetett egészségügyi intézkedések lefékezték az ilyen látogatások szervezését és a látogatók fogadását. Bár az – összesen 3729 látogatót jelentő 127 látogatócsoportra vonatkozó – átfogó számadat az előző évekhez viszonyítva (2019‑ben 18 099 fő) elkerülhetetlenül alacsonyabb lett, a Bíróság mindazonáltal új eszközöket talált épületeinek és tevékenységeinek hozzáférhetővé tételére. Így a Bíróság digitális platformokon keresztüli találkozókat szervezett, amelyekkel lehetővé tette a Palota ingatlankomplexumának virtuális séta keretében történő megtekintését, valamint kétnapos, „személyre szabott” webináriumokat szervezett a tagok, a jogi referensek és a Bíróság tanácsosainak részvételével. E webináriumok lehetővé tették 798 fő számára, hogy 21 virtuális látogatás

A Bíróság a Kommunikációs Igazgatóságán keresztül 173 sajtóközleményt (összesen 2292 nyelvi változatot) ) küldött ki annak érdekében, hogy tájékoztassa a szakmabelieket és a nagyközönséget (a levelezési listán 3366 címzett szerepel) a határozatairól, illetve azokról az eseményekről, amelyek az intézmény életét befolyásolták. A curia.europa.eu weboldalt több mint 6,6 millió látogató kereste fel, és ott több mint 27 millió oldalt tekintettek meg.

Az intézmény továbbra is jelen volt a közösségi hálózatokon azáltal, hogy a Twitteren 702 tweetet osztott meg két – francia és angol nyelvű – fiókján keresztül. A LinkedInen is közzétettek 273 üzenetet.

Tekintettel arra, hogy a közönség egészségének védelme miatt ebben az évben nem lehetett olyan találkozókat szervezni, mint az évente megrendezésre kerülő Nyílt Nap, az a döntés született, hogy a közösségi médiumokat használják fel arra, hogy megismertessék a világ egészének nagyközönségével a Bíróság működését. Így, kizárólag a közösségi médián keresztül, három virtuális esemény megszervezésére került sor, az Európa-nap (május 9.), az Európai Igazságszolgáltatási Nap (október 24.) és a Bíróság megalakulásának évfordulója (december 4.) alkalmából: bemutatásra kerültek a Bíróság egyes ítéletei, az ítélkezési gyakorlat bizonyos témaköreit illetően animációk, és kérdések megválaszolására is lehetőség nyílt. Többek között ezen eseményeknek köszönhetően tovább növekedett a Bíróság „followereinek” száma: a LinkedInen 90 000 fölé, a Twitteren pedig 100 000 fölé emelkedett E három esemény a Twitteren összesen 1 713 000 megtekintést eredményezett (vagyis a felhasználók ennyiszer látták a tweetet), a LinkedInen pedig 258 000-et.

Ezzel párhuzamosan az eljárási hírekkel kapcsolatban online sajtótájékoztatókat szerveztek az újságírók számára. A 11 sajtótájékoztatón összesen 94 újságíró vett részt.

Az alkalmazandó szabályozásnak megfelelően a Bíróság hozzáférést biztosított az igazgatási jellegű irataihoz és a történeti irattárához, 103 kérelem alapján. A Bíróság ezenfelül az uniós polgároktól érkező 17 174 tájékoztatáskérésre adott választ, amelyek vagy folyamatban lévő ügyekre, vagy az ítélkezési gyakorlatra, a Bíróság működésére és hatásköreire vonatkoztak.

Végül, az Európai Unió Igazságügyi Hálózata, amelyet 2017. márciusában hoztak létre a Római Szerződések 60. évfordulója alkalmából, és amely a tagállamok alkotmánybíróságait és legfelsőbb bíróságait tömöríti, több alkalommal is videokonferencia keretében tartott ülést, két tematikus csoporton belül, az „Innováció” és a „Jogi terminológia” csoportban. Ezen ülések alkalmat nyújtottak az igazságszolgáltatási tevékenységet támogató új technológiák alkalmazásával kapcsolatos információcserére és a nemzeti bíróságok által alkalmazható fordítási erőforrások megosztására.

A többnyelvűség a Bíróság előtti eljárások menetének központi magját képezi. Ha ez nem így lenne, az uniós polgárok nem férhetnének hozzá sem az európai igazságszolgáltatáshoz, sem az ítélkezési gyakorlathoz, amely ugyanakkor jogokat és kötelezettségeket teremt számukra. Így az egészségügyi válsághelyzet hirtelen kialakulásával szemben a Többnyelvűség Főigazgatóságnak (DGM) a személyi állomány biztonságának tiszteletben tartása mellett kellett biztosítania a rábízott feladatokat.

Közelebbről, amíg csak lappangott a járvány, az év első hónapjai zavartalanul zajlottak. Február végétől kezdve a DGM aktiválta válságstábját, és fontolóra vette folytonossági terveinek életbeléptetését, szoros együttműködésben a Bíróság más szervezeti egységeivel, valamint a bírák és a főtanácsnokok kabinetjeivel.

Március 13‑án, három nappal a nemzeti kijárási korlátozás elrendelése előtt a személyi állomány egészét tájékoztatták arról, hogy a Bíróság épületeibe nem léphetnek be. Abszolút elsőbbséget élvezett a kollégák egészségének védelme és a vírus terjedésének megakadályozása. E kettős célkitűzés biztosítását követően a szolgálat működésének folyamatossága vezérelte a DGM eljárását. Noha eleinte e válság sajátos jellemzőinek kezelése érdekében agilitásról és kreativitásról kellett tanúbizonyságot tenni, ezt követően e válság előre nem látható és továbbra is bizonytalan időtartamára tekintettel kitartást kellett tanúsítani.

Ami konkrétan a jogi szakfordítást illeti, a kijárási korlátozás első időszakában, és amikor a helyzet indokolta, mind a közös, mind az egyéni célkitűzéseket illetően figyelembe vették a főigazgatóság személyi állományának egyéni helyzetét (elszigeteltség, gyermekek otthon maradása stb.). Mivel a válsághelyzet globális jellegű volt, az ideiglenes kapacitáscsökkenést a fordítási kérelmek csökkenése ellensúlyozta. Ezt követően a szervezési intézkedések és az állomány egészének elhivatottsága, párosulva az új technológiák terén eszközölt folyamatos beruházások előnyeivel és az optimalizált kiszervezéssel, lehetővé tették a termelési kapacitás helyreállítását, amellett, hogy a szolgálat folyamatos működésének fenntartása egy pillanatig sem került veszélybe.

Ami a tolmácsolást illeti, ott a folyamatos működés fenntartásának kérdése másként jelentkezett. A tárgyalásokat ugyanis törölni kellett vagy május 25‑ét követő időpontra kellett halasztani. A március 13. és május 25. közötti időszakot így kihasználták egy olyan tárgyalási protokoll elkészítéséhez, amely biztosítani kívánta valamennyi résztvevő egészségének védelmét, például azáltal, hogy az egyes tolmácsfülkék kihasználtságát egyetlen tolmácsra korlátozta. Egyébként, az utazással kapcsolatos nehézségek miatt, amelyekkel a felek képviselői szembesültek, a tárgyalásokon a távolról történő részvételnek egy olyan rendszerét hozták létre, amely elkerülhetővé tette számos tárgyalás időpontjának elnapolását. Ez az újdonság jelentős technikai, gondolkodásmódbeli és szervezésbeli kihívásokat jelentett, amelyekkel az érintettek sikeresen küzdöttek meg. Végezetül, a tolmácsolási szolgálat szintén igazodott a tárgyalások átmeneti felfüggesztéséhez, és felszabaduló idejét a képzéssel és szakmai továbbképzéssel kapcsolatos különféle feladatoknak (online nyelvtanfolyamok, online tolmácsolási gyakorlatok és nyelvi eszmecserék), valamint a tolmács hivatásnak a jog területén (webináriumok és nyelvi modulok révén) történő népszerűsítésének szentelte.

A DGM ily módon tőkésíteni tudta személyi állományának elhivatottságát és felelősségérzetét a jogi szakfordítási és tolmácsolási szolgáltatások folyamatos működésének megszervezését szolgáló kölcsönös segítségnyújtás és új technológiák apportja révén.

Végül a DGM alkalmazkodóképességét jól illusztrálja a munkafolyamatok dematerializálttá tétele, a távképzések és távülések megszervezése, ideértve a mindannyiunk jóllétéhez elengedhetetlen családias légkört és társasági kapcsolatokat is, valamint a személyzetnek főigazgatói levelekkel vagy tájékoztató levelekkel történő rendszeres tájékoztatására irányuló politika.

Az eredmény jól tükrözi az ez irányban tett erőfeszítéseket. 2020‑ban ugyanis az összes közreműködő fél közös erőfeszítésével sikerült biztosítani a kitűzött tárgyalásokon a tolmácsolást és elvégezni a szükséges fordításokat; egészében véve e mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokkal járó évben is majdnem normál módon sikerült biztosítani a – mind a jogalanyok, mind az uniós polgárok érdekét szolgáló – többnyelvűséget.

A 2020 ‑as év az Információtechnológiai Igazgatóság ( DTI) számára eg y olyan évként marad majd meg, amelyet páratlan reakciókészség és alkalmazkodóképesség jellemzett, és így szinte történelmi jelentőségű évvé válik majd.

Az általános távmunka elrendelésekor a fő prioritás az volt, hogy a Bíróság szolgálatai számára lehetőséget biztosítsanak arra, hogy a kijárási korlátozás jelentette körülmények ellenére is a lehető leghatékonyabb módon tudjanak dolgozni.

Már a személyi állománynak március 13 ‑án az otthoni munkavégzésre vonatkozóan adott utasítást megelőzően is rendelkeztünk támogató (Helpdesk) munkacsoportokkal az otthonról érkező hívások fogadására. Előre gondolkodva, több nappal azt megelőzően, hogy a Bíróság a teljes személyi állománya számára általánossá tette a távmunkát, a Helpdesk fele már otthonról dolgozott, ami lehetővé tette annak ellenőrzését, hogy a háttértámogatás távmunkamódban is megfelelően működik‑e, és képes‑e támogatni azokat a felhasználókat, akiknek egyik napról a másikra kellett erre átállniuk. Annak érdekében, hogy a Bíróság valamennyi felhasználója rendelkezzen olyan munkaeszközzel, amely lehetővé teszi számára, hogy otthonról is ugyanúgy tudjon dolgozni, mint az irodában, februártól kezdve felgyorsítottuk a már egyébként is folyamatban lévő mobilitási programot, és elláttuk felszereléssel mindazokat, akik még nem rendelkeztek a szükséges eszközökkel.

Néhány nappal a kijárási korlátozás kezdetét követően megtízszereztük internetvonalaink kapacitását annak érdekében, hogy a Bíróság és a külvilág közötti internetkapcsolati igények robbanásszerű növekedésével meg lehessen birkózni. Ez az érintett szervezeti egységek mobilizálásának köszönhetően sikerült is, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy e műveletre nagyon rövid időn belül sor kerüljön.

A kommunikáció és az együttműködés volt a Covid19‑hez kötődő válsághelyzet során a tevékenységünk kulcsszava, mind az igazságszolgáltatási, mind az adminisztratív jellegű munkát illetően, mind belső, mind külső szinten. A leglátványosabb eredmény a bevezetett új biztonságos videokonferencia‑ szolgáltatás, amely lehetővé tette a tanácskozások és tanácsülések szervezését (heti 15 alkalommal), valamint az intézmény igazgatóságainak üléseit (heti 150 alkalommal). Azt is lehetővé tette a Bíróság és a Törvényszék számára, hogy 77 tárgyalást tartson, azokon távolból részt vevő felekkel.

A Covid19‑hez kötődő válsághelyzet kihívások elé állított minket, ugyanakkor alkalmat adott az intézményen belül már korábban is folyamatban lévő digitális átállás felgyorsítására. Így, miután erőforrásainkat az első időszakban a válsághelyzettel összefüggésben az informatikai és távközlési szolgáltatások stabilizálására összpontosítottuk, többi tevékenységünket és projek tünket normál ütemben indítot tuk újra, a válsághelyzet miatt felmerült új igényekhez igazodva, például a távmunkaeszközök használatát illetően a felhasználók önállósága erősítésének igényéhez igazodva. A válsághelyzet ellenére is követtük az ütemtervünket a digitális átállás, különösen az integrált ügykezelő rendszer (SIGA) projektjének folytatása keretében, valamint a működési stabilitást segítő programok terén.

Így 2020 a DTI számára nem csupán a status quo megerősítésének éve, hanem egy változásokkal és fejlődéssel teli év is volt.