Az intézmény átsegítése történetének újabb szakaszába

A | A hivatalvezető bevezetője

A Bíróság hivatalvezetője, aki egyben az intézmény főtitkára, az elnök felügyelete alatt irányítja az adminisztratív szervezeti egységeket.

A 2021-es évben az intézmény szervezeti egységei az európai igazságszolgáltatás folytonosságának és minőségének biztosítása érdekében 2020-ban bevezetett új módszerek megszilárdítására fektettek hangsúlyt egy olyan atmoszférában, amelyet a világjárvány okozta válság folytatódása és az ezáltal mind szervezeti, mind egyéni szinten elengedhetetlen alkalmazkodóképesség jellemzett. E vívmányok között szerepel többek között a döntéshozatali folyamatok papírmentesítése és egyszerűsítése, a munkatársak fokozott felelősségvállalása, valamint a szakmai élet és a magánélet közötti új egyensúly megteremtése. A Bíróság és a Törvényszék figyelemre méltó eredményei, csakúgy, mint az európai ombudsman által a Bíróságnak a „Távolból történő részvétellel megtartott tárgyalások” projektért az innováció/átalakítás kategóriában odaítélt Jó közigazgatásért járó díj valamennyi szervezeti egység számára elismerést és a megkezdett út folytatására való ösztönzést jelent.

A 2021-es év lehetőséget adott a szervezeti egységek működését érintő átalakítások kiterjesztésére és felgyorsítására számos, a jövőre nézve strukturális jelentőségű projekt útnak indításával.

Elsősorban az igazságszolgáltatási fórumok részére nyújtott támogatás fokozásáról van szó, mivel munkaterhük – különösen ami a Bíróságot illeti – minden eddiginél nagyobb. Így folyamatban vannak az igazságügyi információs rendszerek fejlesztését szolgáló projektek, amelyek a kutatáshoz és szövegezéshez nyújtanak segítséget, valamint erősítik a két igazságszolgáltatási fórum tagjainak kabinetjei számára az igazságszolgáltatási tevékenységhez nyújtott közvetlen támogatást. Megfontolás tárgyát képezi az is, hogy milyen – különösen technológiai – eszközökkel lehetne felgyorsítani az eljárási iratok tartalmának feldolgozását.

Az intézmény a digitális eszközökben rejlő lehetőségekre támaszkodhat. Erre számos példa adódik: a dokumentumáramlás és a döntéshozatali folyamatok digitalizálása, mind az adminisztratív határozatok (a HAN dokumentumkezelési projekt véghezvitele), mind pedig a bírósági határozatok terén (az integrált ügykezelési rendszerrel foglalkozó SIGA projekt, amely a szervezeti egységek, a Hivatalok és az igazságszolgáltatási fórumok tagjainak kabinetjei közötti szorosegyüttműködésre épül). Ez a két projekt utat nyit a folyamatok egyszerűsítése, az eljárások nyomon követése, a kutatás és az ügyek kezeléséhez való segítségnyújtás előtt. Ezzel párhuzamosan az informatikai szervezeti egységek technológiai ügyeletet látnak el, és kísérleteznek különböző fejlett technológiai eszközökkel, legyen szó akár a munkakörnyezethez, akár pedig a mesterséges intelligenciához kapcsolódó eszközökről

Másodsorban a Bíróság továbbra is teljes mértékben elkötelezett a többnyelvűség iránt, és ennek keretében biztosítja a széles körű nyelvi lefedettséget, valamint a jogi fordítási és tolmácsolási szolgáltatások minőségét. Ez a szaktudás egyedülálló a világon, amelyet a technológiai fejlődés lehetőségeit kihasználva nemcsak fenntartani, hanem különösen a megnövekedett munkateherrel szembeni helytállás érdekében fejleszteni is kell. A „többnyelvűség” fogalma azt takarja, hogy a Bíróság minden egyes jogalanyhoz és polgárhoz a saját nyelvén tud szólni. Ez tehát az uniós igazságszolgáltatás hozzáférhetőségének és legitimitásának, ugyanakkor az Unió egészét érintően a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésének záloga. Ez a Bíróság által a többnyelvűség értékét és a Bíróság ezirányú elkötelezettségét előtérbe helyező számos rendezvény és esemény révén már több éve folytatott „Többnyelvűségi stratégia” lényege. „A többnyelvűség kertje”, amelynek rendezési munkálatai idén kezdődtek, ennek egyik állandó és látható megnyilvánulása lesz, több jövőbeli projekt mellett.

Harmadsorban, a Bíróságot még közelebb kell hozni a polgárokhoz azáltal, hogy hozzáférhetőbbé és szélesebb körben ismertté tesszük. A Bíróságnak minden eddiginél gyakrabban kell olyan határozatokat hoznia, amelyek jelentős politikai és társadalmi hatással vannak a tagállamokra és a polgárokra: gazdaság- és monetáris politika, jogállamiság, menedékjog, a terrorizmus elleni küzdelem, alapvető jogok stb. E – gyakran összetett – határozatok széles körű következményei kommunikációt és magyarázatot igényelnek annak érdekében, hogy a polgárok megérthessék azokat és értékelni tudják az uniós igazságszolgáltatási fórumok alapvető szerepét. E cél elérése érdekében tett intézkedések közül két úttörő projektet érdemes kiemelni.

Egy folyamatban lévő projekt hamarosan – kísérleti jelleggel – lehetővé teszi a nagytanács egyes tárgyalásainak interneten történő élő közvetítését (webstreaming), ami a jelenlegi technológiai eszközökkel összhangban a tárgyalás nyilvánosságának elvét új dimenzióba helyezi. Bármely joghallgató, újságíró, nemzeti bíró, illetve ügyész vagy érdeklődő polgár lakóhelyétől függetlenül részt vehet a Bíróság tárgyalásain anélkül, hogy Luxemburgba kelleneutaznia, ráadásul a tárgyaláson biztosított tolmácsolás által lefedett valamennyi nyelven követheti azt. E lehetőség révén az egész világ betekinthet a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységének a mindennapjaiba.

Emellett a távolból történő látogatásra vonatkozó projekt – amelynek kísérleti szakaszát 2021-ben több európai országban középiskolai osztályok részvételével folytatták le – lehetővé teszi a látogatók fogadásának diverzifikálását: az európai polgárok többsége, anélkül hogy Luxemburgba kellene utaznia, látogatást tehetne a Bíróságon a személyesenjelen lévő látogatóknak kínált feltételekhez a lehető legközelebb álló feltételek mellett. Ez az újítás eltörli a földrajzi távolság és a Bíróság által alkalmasint bizonyos körökben keltett elérhetetlenség érzete miatti akadályokat. Az új technológiáknak köszönhetően végeredményben a Bíróság virtuálisan a tagállamok valamennyi polgárához eljuthat.

Negyed- és utolsó sorban, ezeket a jövőbeli projekteket ambiciózus személyzeti irányítás kíséri, amely a Bíróság humánerőforrás-politikájának központi eleme. A magán- vagy állami, nemzeti vagy európai szervezetek igyekeznek megfelelni a távmunka fejlődésével, a munkavállalók nagyobb önállóságra törekvésével és a fiatalabb generációk elvárásaival jellemezhető új helyzetnek. A Bíróság a magának célul tűzött fontos projektek megfelelő megvalósítása érdekében részese e mozgalomnak, hogy az eddigiekhez hasonlóan elkötelezett és tehetséges munkatársakra támaszkodhasson. Ez a humánerőforrás-gazdálkodást illetően átfogó megközelítést igényel, a munkaerő-felvételi módszerektől, az alap- és továbbképzésen, a job shadowingon és a mentoráláson keresztüli készségfejlesztésen áta nyugdíjba vonulás előkészítéséig, ideértve továbbá a karriermenedzsmentet, valamint az intézményen belüli és intézményközi mobilitás lehetőségét. Továbbra is kiváló eredményekre törekedve, a Bíróság feladata, hogy ösztönző és dinamikus munkakörülményeket teremtsen. Ez magában foglal egy alapvető, a szervezeti egységek igazgatása során követett irányok állandó hátterében meghúzódó szemléletet: a sokféleséggel és az integrációval kapcsolatos kérdések beépítése az intézet mindennapi életébe.

Találkozzunk jövőre is, amikor számot vetünk az Unió legrégebbi intézménye, a Bíróság 70. évfordulójával fémjelzett 2022-es évvel!

Az Európai Unió történetében először találkoztak az uniós tagállamok alkotmánybíróságait, illetve alkotmányos fórumait képviselő bírák és az Európai Unió Bíróságának tagjai, hogy megvitassák az Unió közös jogi hagyományait, valamint azt, hogy miként lehet azokat összeegyeztetni a tagállamok alkotmányos hagyományaival és nemzeti identitásával. A konferencia „Együtt a sokféleségben: közös alkotmányos hagyományok és a nemzeti identitások között” címen került megrendezésre. A 2021. szeptember 2-án és 3-án Rigában, Lettországban tartott találkozót a Latvijas Republikas Satversmes tiesa (Lettország alkotmánybírósága) és a Bíróság közösen szervezte. Az alkotmánybíróságok és a Bíróság közötti párbeszédet megindító közös konferencia ötletét 2019-ben Ineta Ziemele, a lett alkotmánybíróság akkori elnöke vetette fel, és azt Koen Lenaerts, a Bíróság elnöke teljes mértékben támogatta. A megvalósítása mégis két évbe telt, részben a Covid19-világjárvány okozta akadályok miatt.

A konferencia sajátos felépítése, valamint annak lehetősége, hogy végre személyesen is találkozhattunk, nagyon élvezetes volt, és olyan dinamikát kölcsönzött a rendezvénynek, amely mind szervezési, mind tartalmi szempontból sikeressé tette azt. A jelenlévő bíróságok mindegyike aktívan részt vett a nyílt és őszinte vitákban; a kiváló felszólalások és megállapítások azóta megjelentek egy cikkgyűjteményben.

Már önmagában az is figyelemre méltó, hogy egyetértésre jutottunk abban, hogy szükség van egy ilyen párbeszéd megkezdésére és jövőbeli folytatására.

A nemzeti és a nemzetközi sajtó, illetve a közösségi média (#RigaJusticeConference) széles körben foglalkozott az eseménnyel. Emellett a lett alkotmánybíróság elindította a Tversme nevű audio-on-demand szolgáltatásának első epizódját, amelynek díszvendége Koen Lenaerts, a Bíróság elnöke volt, hogy ezáltal is hangsúlyt kapjon a párbeszéd fontossága.

Örömmel tölt el, hogy megoszthatom a 2021. november 20–22. között Luxemburgban megrendezett európai bírák és ügyészek fórumán szerzett tapasztalataimat. A fórum programja igen eltérő témájú műhelymegbeszéléseket ölelt fel, ezért csak azokat a szemináriumokat említem, amelyeken személyesen részt vettem.

A bírák és ügyészek által felvetett és a résztvevők által megvitatott kérdések némelyike igen jelentőshozzájárulást ad az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlásához. Különösen szeretném megemlíteni a hatékony jogorvoslathoz való jog és a pártatlan bírósághoz való jog, az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének többek között a hatékony bírói jogvédelemhez és a pártatlan bírósághoz való jog szempontjából betöltött szerepe és hatálya körül kialakult elmélkedést. A fórum átfogó képet nyújtott számunkra az Európai Bíróság ezen elvvel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának alakulásáról, valamint a Bíróság által 2018-tól kezdődően a legutóbbi ítélkezési gyakorlatához alapul vett jogalapról (lásd: Associação Sindical dos Juízes Portugueses ítélet, C‑64/16). Ezek az ítéletek az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) több rendelkezését a Charta 47. cikkével együttesen értelmezik: így például azt a rendelkezést, amely szerint „[a] tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek” (az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése), vagy az Unió értékeit, köztük a jogállamiságot megállapító rendelkezést (EUSZ 2. cikk), a tagállamok közötti lojális együttműködés elvét (az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése) és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény rendelkezéseit (6. és 13. cikk). Mint az uniós jog kialakításában részt vevő európai bírák és ügyészek, mindannyian hasznos tanulságokat tudtunk levonni a Charta 47. cikke rendelkezéseinek nemzeti szintű alkalmazásához.

A 2021-es fórumon alaposan megvitatott másik kérdés a bírói függetlenség fogalmával foglalkozott, amely nemcsak az Unió egyes tagállamainak igazságszolgáltatási szervezetét érinti, hanem ezen államok igazságszolgáltatásának minden egyes tagját is. Emlékeztető jelleggel elhangzott, hogy nem elegendő, hogy egy bírói szerv törvény által létrehozott legyen, hanem arra is ügyelni kell, hogy ne álljon szervezeti vagy működési kapcsolatban az általa felügyelni hivatott hatalommal. Példaképpen tanulmányoztuk az európai elfogatóparancs esetét: a Bíróság megállapította, hogy a tagállamok közötti kölcsönös elismerés és kölcsönös bizalom elve kivételes körülmények között korlátozható, ami elsősorban annak vizsgálatát jelenti, hogy azon állam igazságszolgáltatási rendszere, amely egy másik államtól valamely személy átadását kéri, nem mutat-e hiányosságokat a bírói függetlenség elvét illetően. Ez az igen hasznos és gyakorlati szempontú eszmecsere lehetővé teszi a nemzeti bírák és ügyészek számára, hogy megbirkózzanak a döntéshozatal során egyre gyakrabban felmerülő kétségekkel.

Kollégáimmal megvitattuk a szakmánk gyakorlásának feltételeit is, utalva a pártatlansági kötelezettségünkre, de a külső nyomástól való védelemhez való jogunkra is. Több tagállamra kitekintve a bírói pályafutást érintő egy sor olyan jogalkotási intézkedéssel, például a fegyelmi eljárásokkal vagy a bírák felelősségére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban tettünk észrevételeket, amelyek nem felelnek meg az uniós jog elveinek.

Végül a 2021. évi fórumnak köszönhetően lehetőségünk volt részt venni a nagytanács olyan ügyben tartott tárgyalásán, amely az egyik tagállam által a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozóan elfogadott eljárási szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségével foglalkozott. Ez az uniós joggal kapcsolatos gyakorlati betekintés a 2021-es fórum valamennyi résztvevője számára lehetővé tette, hogy megismerjük az uniós igazságszolgáltatási rendszer működését, különösen a nagytanács tagjai által a felek képviselőihez intézett kérdések révén. Kérdéseik rávilágítottak az ilyen összetett probléma megoldásához követendő jogi érvelés folyamatára.

A 2021-es fórumon való részvételem igen hasznosnak bizonyult. Az ott szerzett ismeretek segítenek a mindennapi munkámhoz szükséges különböző jogi fogalmak tisztázásában, ahol egyre inkább megfigyelhető a Bíróság álláspontjának növekvő súlya. A 2021-es fórumról nagyfokú elégedettséggel távoztam, hogy egy olyan Európai Unió tagja lehetek, amely a különböző emberek és országok békés egymás mellett élését lehetővé tévő jogi szabályokat biztosít számunkra, és hogy együtt dolgozhattam az igazságszolgáltatási intézményével, amely a jog értelmezésével és alkalmazásával segít nekünk rendszerbe helyezni az uniós polgárság eszméjét.

A figyelemre méltó szervezésnek köszönhetően a 2021-es fórum az igazságszolgáltatásban részt vevő jogászok közötti eszmecsere és találkozó lehetőségét biztosította, és e rendezvény során megfigyelhettem a résztvevők és az intézmény – az esemény sikeréhez jelentős mértékben hozzájáruló – tagjai közötti közeli és bensőséges viszonyt.

A 2020-as és 2021-es éveket megbélyegző egészségügyi válság, ami az Európai Unió polgárai számára különösen az utazás terén okozott nehézségeket, arra késztette a Bíróságot, hogy fokozza a közönség irányába tett lépéseit. A válság tehát meghatározó tényező volt a kommunikáció új formáinak bevezetésében, és felgyorsította a világjárvány kitörése előtt megkezdett projektek véghezvitelét. A Bíróság nyitottságra irányuló politikát folytat a polgárok irányában, hogy az intézmény két igazságszolgáltatási fórumának ítélkezési gyakorlatán keresztül jobban megismerhessék jogaikat. Ez a politika mind a hagyományos kommunikációs eszközök használata, mind pedig a közönséghez intézett új ajánlatok bevezetése révén fokozódott.

A 2020-ban az európai igazságszolgáltatás folytonosságának biztosítása érdekében bevezetett, távolból történő részvétellel megtartott tárgyalások olyan innovációnak számítanak, amelynek köszönhetően az intézmény 2021-ben elnyerte az európai ombudsman által az innováció vagy átalakítás terén elért kiváló eredményekért odaítélt Jó közigazgatásért járó díjat. 2021-ben a Törvényszék és a Bíróság előtt 131 tárgyaláson vették igénybe a videokonferenciát. Ezek a távolból történő részvétellel megtartott tárgyalások rövid időn belül utat nyitottak a tárgyalások közvetítése előtt.

Az újságíróknak és a jogászoknak a Bíróság, illetve a Törvényszék határozatai kihirdetésével egyidőben történő tájékoztatását szolgáló sajtóközlemények száma 2021-ben jelentősen megemelkedett annak érdekében, hogy a nagyközönség tudomást szerezhessen azokról. 2021-ben 231 sajtóközleményt tettek közzé, ami a honlapon elérhető és a levelezési listán szereplő címzetteknek továbbított összes nyelvi változatot figyelembe véve 3206 sajtóközleménynek felel meg.

A Kommunikációs Igazgatóság sajtóreferensei erőfeszítéseiket és szakértelmüket az ítéletek, végzések és indítványok, valamint a folyamatban lévő ügyek ismertetésére fordították, ugyanakkor fokozták kapcsolataikat a tagállami újságírókkal, akik így első kézből kaphattak információkat, ugyanakkor felhívták figyelmüket a fontos ügyekre, illetve elmagyarázták az egyes ügyekben felmerülő jogi kérdésekre a két igazságszolgáltatási fórum által adott válaszokat. A sajtóreferensek 601 tájékoztató levelet küldtek ki, elsősorban újságíróknak, de jogászoknak is, és 630 „gyors tájékoztatót” küldtek olyan ügyekről, amelyekről sajtóközlemény nem készült. Ezen túlmenően 2021-ben az intézmény működésével vagy az ügyekkel kapcsolatos konkrét tájékoztatás iránti kérelmek tekintetében 12 538 e-mail és 7182 telefonhívás érkezett, amelyeket (az egyes kérelmezők nyelvén) megválaszoltak, és az alkalmazandó szabályoknak megfelelően a Bíróság az igazgatási jellegű dokumentumokhoz és történeti irattárhoz való hozzáférés iránt 110 kérelmet teljesített.

A Twitteren 2013 óta jelen lévő intézmény ezt a platformot továbbra is használja a nagyközönség tájékoztatására a két, francia és angol nyelvű fiókján keresztül, amelyeknek összesen 127 700 követője van. 962 tweetet küldtek, főként a Bíróság és a Törvényszék által hozott legfontosabb ítéletekről, valamint az intézmény életének főbb eseményeiről. Az intézmény a LinkedIn szakmai platformon is jelen van, és 365 üzenetet tett közzé 132 000 követőjének.

A szakmai közönség hozzáférhet a „Tematikus adatlapokhoz”, valamint a „Havi esetjogi értesítőhöz”, amely a Bíróság és a Törvényszék azon határozatainak összefoglalásait tartalmazza, amelyek az elbírált jogi kérdésekre tekintettel különös figyelmet érdemelnek. A Kutatási és Dokumentációs Igazgatóság által kínált ezen eszközök lehetővé teszik a jogászok számára, hogy szempillantás alatt tájékozódjanak az európai uniós jog egy adott területére vonatkozó aktuális – általános vagy konkrét – esetjogról.

A Bíróság a leghatékonyabb technológiai eszközöket tesztelte és használta a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében. Az Unió igazságszolgáltatási intézménye megsokszorozta a közönség felé irányuló kezdeményezéseit, legyen szó akár az Éves jelentés l Az év körképe html formátumban történő közzétételéről, akár a Könyvtári Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott új konzultációs eszközökről, vagy a Bíróságon távolból történő látogatások előkészítéséről középiskolás csoportok számára.

A nyitottságra és ismeretterjesztésre irányuló politikája keretében a látogatások szervezése a Bíróság számára fontos tevékenység, nemcsak a jogászok és a joghallgatók, hanem az európai polgárok vonatkozásában is. A 2021-es egészségügyi helyzet – bár kevésbé volt szigorú, mint 2020-ban – korlátok közé szorította a látogatásokat és a látogatók fogadását. A Bíróság azonban a lehetőségekhez mérten újra megnyitotta kapuit, és 1843 látogatót fogadott épületeiben. A személyes látogatások hagyományos mintáját követő, távolból történő látogatások fejlesztése folytatódott és felerősödött, jelesül digitális platformokon keresztül tett 87 látogatási programot szerveztek, amelyeken 3210 fő vehetett részt.