A | Az intézmény tevékenysége 2022-ben
Az Európai Szén‑ és Acélközösség (ESZAK) Bíróságának első tagjai 1952. december 4‑én tettek esküt az ESZAK négy hivatalos nyelvének egyikén.
Alfredo Calot Escobar
A Bíróság hivatalvezetője
A Bíróság hivatalvezetője, aki egyben az intézmény főtitkára, az elnök felügyelete alatt irányítja az adminisztratív szervezeti egységeket.
Az Európai Szén‑ és Acélközösség (ESZAK) Bíróságának első tagjai 1952. december 4‑én tettek esküt az ESZAK négy hivatalos nyelvének egyikén. Létrehozásának első napjaiban a Bíróság nagy vonalakban a következőképpen nézett ki: kilenc tag – hét bíró és két főtanácsnok –, akik az egyes tagállamok jogi kultúráját képviselték a hagyományaik közötti gazdag párbeszéd biztosítása érdekében, a hivatalvezető, aki a bíróság megfelelő működéséről gondoskodott, a nyelvi szolgálat, amely az európai igazságszolgáltatáshoz való, nyelvi korlátok nélküli hozzáférést biztosította, valamint az adminisztráció, amely a közpénzek megfelelő, az ESZAK igazságügyi hatóságának javára való felhasználásáért felelt.
70 évvel később a megtett útra visszatekintve a Bíróság minden szerénytelenség nélkül állíthatja, hogy anélkül sikerült lépést tartania a korával, hogy megtagadta volna az alapját képező értékeket.
Bár a Bíróság a létrejötte óta több mint 43 000 határozatot hozott, továbbra is – sőt, jobban, mint valaha – az igazságszolgáltatási tevékenység támogatása szolgál iránytűként az intézmény valamennyi szervezeti egysége számára.
Ebből a szempontból 2022 fontos év volt, mivel sor került a Bíróság egyik kiemelt projektje, nevezetesen az integrált ügykezelési rendszer alapjainak letételére, amely rendszer idővel lehetővé teszi a két igazságszolgáltatási fórum számára, hogy teljes mértékben digitalizált, biztonságos és integrált ügykezelési folyamat keretében foly tassák munkájukat az üg y benyújtásától egészen a határozat közzétételéig. E projekt, amely az igazságszolgáltatás minőségét és gyorsaságát helyezi a teljes munkaszervezési rendszer középpontjába, az igazságszolgáltatási fórumok, a hivatalok és a szervezeti egységek közötti többéves szoros együttműködés nyomán 2024‑ben valósul majd meg. Mérföldkövet jelent az igazságszolgáltatási tevékenység digitalizálásának folyamatában, amely több évvel ezelőtt kezdődött az e‑Curia alkalmazás elindításával, és amely szükség esetén ismét a hatékonyság és a haladás kulcsát képező technológiai innovációk fokozott igénybevételének tanúságaként szolgál majd.
Ezzel párhuzamosan más stratégiai célok is folyamatosan jelen vannak az intézmény munkatervében. Ennek keretében 2022‑ben kezdődött meg olyan fontos projektek kidolgozása, amelyek közül néhány tagadhatatlanul azoknak az irányelveknek a gyakorlati megvalósítását képezi, amelyek a létrehozása óta vezérlik az intézmény tevékenységét.
Már hét évtizede ezen elvek között szerepel, hogy valamennyi tagállamból a legmagasabb szintű szakértelemmel és professzionalizmussal rendelkező személyeket alkalmazza az intézmény. E több nyelven beszélő, magas szintű képesítéssel rendelkező és az igazságosság Európájának építése iránt maradéktalanul elkötelezett munkatársak állnak az intézmény tehetségérvényesítésre és ‑megtartásra irányuló projektjének középpontjában. E tekintetben a Bíróság 2022‑ben az akadálymentesítés és a befogadás megerősítésére irányuló átfogó kezdeményezést indított, amelynek célja, hogy elősegítse a fogyatékossággal élő kollégák felvételét, integrációját és kiteljesedését, és így mindenki számára lehetővé tegye képességeinek teljes körű kifejezésre juttatását. Az intézmény egészének részvételével zajló kezdeményezés emellett célul tűzte ki, hogy valamennyi jogalany, az eljárásokban részt vevő személy és látogató számára biztosítsa az Európai Unió Bíróságához való fizikai vagy virtuális hozzáférést.
A polgárok véleményének figyelembevételére és a nagyközönséggel ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésére irányuló töretlen szándék szintén hosszú ideje befolyásolja az intézmény kommunikációs és tájékoztatási politikáját. E jubileumi évben számos kezdeményezés támogatta ezt a törekvést, például a tárgyalások internetes közvetítésére irányuló kísérleti projekt, amelyet e kiadvány is bemutat. A világjárvány során felhalmozott szakértelemre támaszkodva az intézmény emellett a távlátogatási programot is fenntartotta a tagállamok középiskolás diákjai számára, lehetővé téve számukra, hogy az osztálytermük elhagyása nélkül bejárják az intézmény épületeit, előadásokon vegyenek részt, valamint élőben, a saját nyelvükön beszélhessenek a Bíróság valamely tagjával. A különböző tagállamokban már több száz diák vett részt ebben az izgalmas kezdeményezésben, amelynek köszönhetően minden olyan fiatal, aki a távolság, a költségek vagy az utazási nehézségek miatt eddig nem jutott el a Bíróságra, új lehetőségekkel élhet, hogy meglátogasson minket, és jobban megértse az Unió igazságügyi hatóságának szerepét.
A 2022‑ben megvalósult projektek listája a többi évhez hasonlóan épp oly hosszú, mint amennyire szerteágazó, a felsorolásukat így még hosszan lehetne folytatni. Egy szervezet belső kultúrájáról és értékeiről azonban nem az éves eredmények árulnak el a legtöbbet, hanem az, hogy Európa jelenlegi nehéz helyzetében mennyiben képes vállalni a felelősség rá eső részét.
E tekintetben a Bíróság maradéktalanul betöltötte a szerepét: fogadta Ukrajna legfelsőbb bíróságát, ezzel elősegítve a békén és a haladáson alapuló igazságszolgáltatás létrejöttét; egy színdarab erejéig kivételesen megnyitotta a Nagy Tárgyalótermét, megemlékezve azokról a bírákról, akik az életüket adták – az ítélkezési gyakorlatunkban fáradhatatlanul felidézett – jogállamiság védelméért; a rendelkezésére álló valamennyi technológiát felhasználta a távol élőkkel való találkozásra; továbbá azon munkálkodott, hogy az intézményen belül az egyenlőség és a befogadás szellemében mindenki megtalálja a helyét, és kiteljesedhessen.
2022‑ben az energiafogyasztás tudatos csökkentésére irányuló erőfeszítés jegyében a Bíróságon – mint mindenhol máshol – takarékoskodtunk a fűtéssel és a világítással, a küldetésünk fáklyája azonban változatlan erejű lánggal lobog!
Alfredo Calot Escobar
A Bíróság hivatalvezetője
B | Az év kiemelkedő eseményei
Az Európai Unió Bíróságának 70 éves fennállása: visszatekintés egy jubileumi évre
A „Polgárokhoz közeli igazságszolgáltatás”
Az intézmény 2022‑ben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, középpontjában a „Polgárokhoz közeli igazságszolgáltatás” témájával. Az ünnepségek alkalmat kínáltak arra, hogy visszatekintsünk az azóta megtett útra, hogy az Európai Szén‑ és Acélközösség (ESZAK) alapító atyái 1952‑ben letették a későbbi európai integráció alapkövét. Igazságszolgáltatási intézményünk kihívásokkal teli éveken és időszakokon keresztül jutott el a 70. születésnapja megünnepléséig. Ezen utat számos esemény fémjelezte: az egymást követő Szerződések, az Elsőfokú Bíróság (jelenleg Törvényszék) 1989‑es létrehozása, új hatáskörök, az egymást követő bővítések és a Brexit, továbbá a hivatalos nyelvek és a főtanácsnokok számának folyamatos emelkedése, valamint a Törvényszéket alkotó bírák számának megduplázódása. A Bíróság mindezen események közepette is teljesítette az uniós jog tiszteletben tartásának, valamint egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítására irányuló küldetését. Mielőtt a jövőbe tekintenénk, elevenítsük fel azokat a főbb eseményeket, amelyek e különleges évet fémjelezték.
Az év elején az elnök bemutatta a 70. évforduló alkalmából készített logót, amelyet első ízben használtak a Bíróság külső megjelenítésében. A jubileumi év szimbólumaként e logó az év összes kiadványán megjelent. A polgárok figyelmének felkeltése érdekében e logót az épületen is elhelyezték és Luxembourg város központjából is láthatóvá tették. A nyílt napokon a látogatók az említett logót tartalmazó képeslapot küldhettek az Unió bármely részébe, hogy megosszák a hozzájuk közel álló személyekkel az ünnepi eseményen való részvételüket.
A Twitteren tájékoztató kampány hívta fel a polgárok figyelmét az intézmény történetére és tevékenységére. 146 000 követőnk számára 70 tweet adott áttekintést a Bíróságról 1952‑től napjainkig.
Több évtizedes hagyományt folytatva – 1973‑ban a régi Főépület felavatása, 1987‑ben a Bíróság fennállásának 35. évfordulója, 2002‑ben, illetve 2012‑ben pedig az 50., illetve a 60. évforduló alkalmából kibocsátott bélyegek után – a luxemburgi posta külön bélyeg kibocsátásával emlékezett meg az intézmény fennállásának 70. évfordulójáról. Egészen más formát öltve pedig jubileumi évkönyv formájában a Bíróság történetéről szóló könyv jelent meg, amely lehetővé teszi a hivatalos látogatások és protokolláris fogadások során az intézményünkkel kapcsolatos információk megosztását. A nyilvánosan hozzáférhető kiadás 2023‑ban jelenik meg.
December elején az ünnepségek csúcspontjaként a Bíróság a Bírák és Ügyészek Rendkívüli Fóruma keretében összehívta a tagállamok alkotmánybíróságainak és legfelsőbb bíróságainak, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Bíróságának elnökeit. Az évente megrendezésre kerülő e fontos esemény, amely 2022‑ben különleges formában valósult meg, lehetőséget kínál a tagállamok bírái és ügyészei számára az igazságügyi párbeszéd előmozdítását célzó eszmecserére. A „Polgárokhoz közeli igazságszolgáltatás” témájára felfűzött eseményt a Bíróság 70. évfordulója alkalmából készített filmnek a Nagy Tárgyalóteremben való bemutatása indította: ez a film a Bíróság történetét és a Bíróságnak az európai jogrend kialakításában betöltött szerepét mutatja be. A nagyközönség számára is hozzáférhető, a Bíróság szervezeti egységei által készített filmben a Bíróság és a Törvényszék tagjai, valamint a tudományos közösség képviselői is megszólalnak, és az egész filmet archív felvételek kísérik.
A december 6‑i ünnepélyes ülésen a Bíróság fogadta Ő Királyi Fensége Guillaume örökletes nagyherceget, továbbá Othmar Karast, az Európai Parlament első alelnökét, Michal Šalomount, a Cseh Köztársaság jogalkotásért felelős miniszterét és kormányzati jogalkotási tanácsának elnökét, Věra Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét, valamint Sam Tansont, a Luxemburgi Nagyhercegség kulturális és igazságügyi miniszterét.
Európa építői: az ifjúság a Bíróság figyelmének központjában
A 70. évforduló alkalmából tartott ünnepségek lezárásaként december 6‑án került sor az „Európa építői” konferencia, az Unió magas rangú képviselői és az európai ifjúság közötti különleges találkozó megrendezésére.
„Üdvözöllek Titeket az otthonotokban, a Ti Bíróságotokon!”
Koen Lenaerts elnök ezekkel a szavakkal köszöntötte a Nagy Tárgyalóteremben személyesen jelen lévő, illetve távolról részt vevő, tíz tagállamból érkező 240 középiskolás diákot, majd a Bíróság szerepéről és a polgárok mindennapi életére gyakorolt hatásáról beszélt. K. Lenaerts elnök, valamint Othmar Karas és Věra Jourová ismertették pályafutásukat és a saját intézményeiken belüli munkájukat, hangsúlyozva a sokszínű hátterük fontosságát, amely a sokféleségben egységes Európát tükrözi: „Egy máshonnan származó, más vallású vagy meggyőződésű személynek éppen annyira igaza lehet, mint nekem”, jelentette ki O. Karas. V. Jourová a maga részéről – felidézve életének első meghatározó emlékét, az 1968‑as prágai tavasz idején a szovjet tankok bevonulását – emlékeztette a fiatal diákokat arra, hogy bizonyos értékek, így a demokrácia és a jogállamiság, nem mindig voltak maguktól értetődőek.
K. Lenaerts, O. Karas és V. Jourová ezt követően részt vett a fiatal vendégekkel folytatott kérdések és válaszok óráján. Az európai integráció előnyei, a kelet‑európai országok uniós csatlakozásának jelentősége, az Unió előtt álló főbb kihívások, az Uniónak az uniós jog és értékek megsértése elleni fellépése, az Uniót ért különböző bírálatok és a fokozódó euroszkepticizmus, a globális felmelegedés és a nemen vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés: megannyi terület, amelyekkel kapcsolatban a fiatal látogatók a véleményük kifejtésére kérték a beszélgetőpartnereiket.
Utószó gyanánt K. Lenaerts elnök emlékeztette a diákokat Robert Schuman nyilatkozatára: „Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritás megteremtésére van szükség.” Az ülés végén a diákok kifejezésre juttatták azzal kapcsolatos elégedettségüket, hogy beszélhettek az Unió vezető képviselőivel.
„Rendkívül inspirálónak találom, hogy lehetőségünk van részt venni ezen az eseményen, és kérdéseket intézhetünk a legfontosabb vezetőkhöz!”
„Iskolánkat az a kiváltság érte, hogy kérdéseket tehetett fel az európai intézmények vezető személyiségeinek: nem pusztán néző voltam, hanem a konferencia aktív résztvevője is.”
A tárgyalások közvetítése: a Bíróság és a polgárok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének irányába tett újabb lépés
A tárgyalások átláthatóságának és nyilvánosságának elvét a modern kornak megfelelően értelmezve a Bíróság ezen évtől kezdve egy kísérleti projekt keretében elérhetővé teszi a tárgyalások közvetítését a CVRIA internetes oldalon. Ezen új szolgáltatással a Bíróság célja az, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatait az Unió polgáraival. A 2022 áprilisa óta alkalmazott rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy azok a személyek, akiknek – bármely okból kifolyólag, legyen az a költség, a távolság vagy a helyváltoztatással kapcsolatos nehézségek – nincs módjuk Luxembourgba utazni, ugyanolyan feltételek mellett követhessék a Bíróság nagytanácsának tárgyalásait, mint a személyesen jelenlévők. Mivel a többnyelvűség az intézmény működésének központi eleme, a polgárok a közvetítés tolmácsolási csatornájának kiválasztásával ténylegesen a saját nyelvükön követhetik a tárgyalásokat.
A tárgyalások zavartalanságának és a technikai problémák kiküszöbölésének biztosítása érdekében a többi tárgyalást nem élőben, hanem késleltetéssel közvetítik. Ily módon a délelőtti tárgyalások közvetítésére délután, a délutáni tárgyalások közvetítésére pedig másnap délelőtt kerül sor. A Bíróság ítéleteinek kihirdetését és a főtanácsnokok indítványainak ismertetését élőben közvetítik. Az ügy megértésének megkönnyítése érdekében közvetlenül a tárgyalás közvetítése előtt egy sajtófelelős által készített, az ügyet magyarázó többnyelvű audiovizuális összefoglaló jelenik meg a képernyőn.
Sébastien Servais
a Multimédia Egység vezetője
„Jóllehet a »streaming« szolgáltatás bevezetéséről szóló döntés csak nemrég született meg, az egységünk már több éve készült rá. E szolgáltatás elindításakor a fő kihívás legelőször is technikai jellegű volt, mivel számos informatikai eszközre és a konferenciarendszereink alapjaiban való megváltoztatására volt szükség, különösen a többnyelvűség tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Emellett fokozott figyelmet igényeltek olyan szempontok is, mint a felvételek felhasználása a tárgyalásokon, magával a tárgyalás integritásával kapcsolatos különböző kérdések, valamint a tárgyalásokon részt vevők személyes adatainak védelme. Külön hangsúlyt fektettünk a felvételek minőségére és a kamerák kezelésére, hogy kiváló minőségű felvételeket közvetíthessünk. E »streaming« szolgáltatást fokozatosan új külső kommunikációs eszközökkel egészítjük ki, amelyek lehetővé teszik az intézményünk által végzett munka vizibilitásának növelését, miközben a polgárok felé is a legmagasabb szintű átláthatóságot biztosítjuk. Ez minden bizonnyal csupán az első lépés, de kétségtelenül mindig az első lépés a legnehezebb.”
Tina Omahen
tolmács
„A tolmácsok, miután az egészségügyi válság miatt a hivatásuk gyakorlását érintő jelentős változásokhoz kellett alkalmazkodniuk, további újítással találták magukat szemben: a »streaming« szolgáltatással érintett tárgyalások előtt bemutatott audiovizuális összefoglalók szinkronizálásával. A tolmácsolástól eltérően a szinkronizálást csaknem tökéletesen a beszélővel egyidejűleg kell végezni. Amellett, hogy a megszokott tolmácsolási technikánkat ehhez az eltérő követelményhez kellett igazítanunk, új felvételi eszközök használatát is el kellett sajátítanunk. Néhány kolléga számára, akik a felkészüléshez főként kézzel írt dokumentumokat használtak, kihívást jelentett e digitális átállás. Azonban a nehezén túljutva mára szilárd rutinnal rendelkezünk ezen új feladat elvégzésében.”
Marc-André Gaudissart
a Bíróság hivatalvezető‑helyettese
„Bár a tárgyalások internetes közvetítését már több éve szorgalmazták különösen az újságírók, a tudományos körök tagjai és a parlamenti képviselők, sem a Bíróság, sem a Törvényszék nem alkalmazta ezt a megoldást, nemcsak a viták vagy a tárgyalások zökkenőmentes lebonyolításával kapcsolatos kérdések, hanem a technikai és nyelvi korlátok miatt sem, mivel a többnyelvű tárgyalások szinkrontolmácsolás nélküli közvetítése vajmi kevéssé lenne hasznos az uniós polgárok számára. Ez még az egészségügyi válság előtt volt így.
Azon jelentős erőfeszítéseknek köszönhetően, amelyeket a Bíróság ezen időszakban különösen annak érdekében tett, hogy az olykor rendkívül szigorú utazási korlátozások alá tartozó felek távolról is részt vehessenek a Luxembourgban tartott tárgyalásokon, a Bíróság beszerezte a tárgyalások internetes közvetítésének lehetővé tételéhez szükséges technikai eszközöket. Ez a fejlemény egyelőre csupán a Bíróság nagytanácsának tárgyalásait érinti. Mindazonáltal az igazságszolgáltatás polgárokkal szembeni nagyobb átláthatósága irányába tett fontos lépésről van szó, amely egyúttal azon nemzeti bíróságok számára is tagadhatatlan előrelépés, amelyek az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó előzetes döntéshozatali kérdést terjesztettek a Bíróság elé, hiszen immár távolról is követhetik a tárgyaláson folytatott, a feltett kérdéssel kapcsolatos vitákat, így jobban megérthetik a Bíróság által adott válasz horderejét. Ez nem elhanyagolható tényező egy olyan időszakban, amikor időről időre megkérdőjeleződnek magának az európai integrációnak az értékei és alapjai is.”
Színházi előadás a Bíróság Nagy Tárgyalótermében
Az utolsó nyár – Falcone és Borsellino harminc évvel később
Giovanni Falcone és Paolo Borsellino olasz bírák meggyilkolásának 30. évfordulója alkalmából a Bíróság Nagy Tárgyalóterme színpaddá alakult Claudio Fava L’Ultima estate – Falcone e Borsellino trent’anni dopo című, Chiara Callegari által rendezett darabjának K. Lenaerts és számos más személyiség jelenlétében való bemutatása céljából. Claudio Fava újságíró és író, volt olasz parlamenti és európai parlamenti képviselő, a Commissione Antimafia della Regione Sicilia jelenlegi elnöke. Műve az 1990‑es évek két olasz bírája életének utolsó hónapjait követi nyomon.
Egy íróasztal, két szék és egy irattartó, minimalista díszlet: C. Callegari rendező ily módon kívánta érzékeltetni a közös ügy melletti elkötelezettség fontosságát, és azt, hogy ébernek kell maradnunk a jogállamiság fenyegetettsége és a határok nélküli gazdasági bűnözés által ma is jelentett veszéllyel szemben. A művészi nyelv által létrehozott közeg segít megszólítani a nézők érzelmeit, és emlékeztet az igazságszolgáltatás értékeire. A Bíróság ily módon hívta fel a figyelmet az emlékezés fontosságára, és kívánt tisztelegni a jogállamiság védelme iránt elkötelezett ezen olasz bírák előtt.
Chiara Callegari, Simone Luglio és Giovanni Santangel
„A L’Ultima Estate – Falcone e Borsellino trent’anni dopo előadás az életét a maffia elleni küzdelemnek szentelő két olasz bíró egyedülálló történetét eleveníti fel. A darab megírására 2021‑ben, az emberiség számára hatalmas bizonytalansággal terhelt időszakban került sor, amikor az emberek világszerte egy közös fenyegetés ellen harcoltak. E bizonytalanságban furcsa és nehéz volt arra gondolni, hogy színpadra vigyük e két férfi életét, akiknek egyedül kellett harcolniuk egy határokat nem ismerő ellenség, a maffia ellen. Megtiszteltetés volt számomra, hogy olyan környezetben tiszteleghettem személyük előtt, mint az Európai Unió Bírósága.
A történetmeséléshez a színésznek közönségre van szüksége. A Bíróságon nem csupán számos nézőre leltünk – mind a helyszínen, mind a közvetítésen keresztül –, hanem egy olyan környezetre is, amely jellegénél és küldetésénél fogva Európa összes polgárának szószólója.
E helyszín más megvilágításba helyezte az előadásunkat, új szintre emelve a darabot. A színészek által kiejtett szavak súlya megváltozott, más dimenzióba kerültek. Azzal is számolnunk kellett, hogy elsőként léptünk fel az egy napra színházzá átalakuló Bíróságon.
A darabot a Bíróság elnöke, Koen Lenaerts, majd Marta Cartabia olasz igazságügyi miniszter vezette fel. Ezt követően a miénk volt a színpad! Egy ennyire megrendítő darabnak az igazságszolgáltatás e rendkívül szimbolikus helyszínén való bemutatása kihívás elé állított bennünket, de meg kellett őriznünk a hidegvérünket.
»Eldőlt a nap: egy májusi szombat« – visszhangoztak a szavak a Nagy Tárgyalóterem csendjében, majd megkezdtük az igazságszolgáltatás e két kiemelkedő alakjának izgalmas élettörténetét bemutató darab előadását.
Mindig emlékezni fogunk a szívélyes fogadtatásra, a szervezők és a technikusok rendelkezésre állására és szakértelmére, valamint a mindannyiunkat átjáró közös lelkesedésre e csodálatos, az uniós jog jelképének számító épületben.”
C | A közönséggel való kapcsolat
A Kommunikációs Igazgatóság jogi végzettséggel rendelkező sajtófelelőseinek a feladata, hogy magyarázatot nyújtsanak az ítéletekről, végzésekről és indítványokról, valamint a folyamatban lévő ügyekről valamennyi tagállam újságírói és különböző tudósítói számára. E sajtófelelősek feladata, hogy előkészítsék az említett újságíróknak és tudósítóknak szóló rendezvényeket és kommunikációs anyagokat, amelyekre ez utóbbiak feliratkozhatnak.
page-s3.sub-3.region-2.graph-1.paragraph-1
page-s3.sub-3.region-2.graph-1.paragraph-2
A „Polgárokhoz közeli igazságszolgáltatás” témájának jegyében telt 2022‑es évben intenzívebbé vált a jogi szakemberek és a nagyközönség közötti párbeszéd. A korábbi évek gyakorlatát folytatva az információs technológiák fokozottabb használata – akár az új távlátogatási program keretében, akár a közösségi hálózatokon keresztül – továbbra is kiemelt jelentőségű eszközt képez a Bíróság tevékenységének hozzáférhetőbbé és átláthatóbbá tételében, különösen a civil társadalommal szemben. A Bíróság fennállásának 70. évfordulója alkalmat kínált a Bíróság egyik alapvető értékének, a polgárok és a jogállamiságon alapuló Unió szolgálatának előtérbe helyezésére.
A 2022‑es évet a látogatók fokozatos visszatérése jellemezte a világjárvány okozta korlátozások fokozatos feloldásának köszönhetően.
Két év kihagyás után május 9‑én, az Európa‑napon került sor a Bíróságon az első nyílt nap megrendezésére. Ezen esemény során a Bíróság székhelyén előzetes bejelentkezés alapján az intézmény tevékenységét bemutató többnyelvű idegenvezetéseket szerveztek: a Bíróság és a Törvényszék feladatait, az ügyek menetét, a tanácstermet és a Nagy Tárgyalótermet mutatták be a nyilvánosságnak. Ezzel párhuzamosan a Bíróság egy gyönyörű tavaszi napon Esch‑sur‑Alzette‑ben, Európa 2022. évi kulturális fővárosában is standot állított fel. A személyzet és a Bíróság tagjainak egy csoportja fogadta a polgárokat, hogy népszerűsítsék és elmagyarázzák az európai igazságszolgáltatási intézmény szerepét. A Bíróság úgy döntött, hogy október 8‑án ismét megnyitja kapuit, mégpedig a tavaszi eseménynél is szélesebb körű rendezvény keretében. Különös figyelmet kaptak az intézményen belüli egyes szervezeti egységek és szakmák. Összesen több mint 2700 polgár élt azzal az egyedülálló lehetőséggel, hogy belülről is megismerje a Bíróságot.
Az intézmény az év folyamán 216 sajtóközleményt tett közzé a CVRIA internetes oldalon azzal a céllal, hogy tájékoztassa az újságírókat és a gyakorló jogászokat a Bíróság és a Törvényszék határozatairól, méghozzá valós időben, e határozatok kihirdetésekor. Az internetes oldalon elérhető összes nyelvi változatot figyelembe véve 2856 sajtóközleményt továbbítottak a tagállami tudósítóknak.
A sajtófelelősök emellett 551 tájékoztató levelet és 568 „rövidhírt” is megosztottak a főként újságírókból álló, de emellett jogi szakembereket is magukban foglaló tudósítókkal azokról az ügyekről, amelyek nem képezték sajtóközlemény tárgyát. 2022‑ben emellett több mint 10 000 e‑mailt válaszoltak meg és csaknem 5000 telefonhívást kezeltek a polgárok tájékoztatás iránti megkereséseivel kapcsolatban (az egyes kérelmezők nyelvén).
Az intézmény a nyilvánosság tájékoztatása érdekében fokozta a közösségi hálózatok használatát egy francia és egy angol nyelvű Twitter‑fiókkal, amelyeknek összesen 146 000 követőjük van. 2022‑ben 1868 tweetet tettek közzé, kétszer annyit, mint az előző évben, főként a Bíróság és a Törvényszék legfontosabb ítéleteiről és az intézmény életének főbb eseményeiről. A 70. évforduló alkalmából szervezett ünnepségekről való tudósítás érdekében Twitter‑kampányt is folytattak: a követők így külön az ezen alkalomból posztolt, az intézmény elmúlt 70 évére visszatekintő 70 tweeten keresztül megismerhették a Bíróság történetét. A Bíróság a LinkedInen is jelen van, ahol 313 üzenetet tett közzé az e szakmai hálózaton meglévő 178 000 feliratkozójának. A Bíróság egy év alatt több mint harmadával növelte ezt a közösséget, ami az ezen a platformon való jelenlétének láthatóságát mutatja.
page-s3.sub-3.region-2.graph-2.paragraph-1
page-s3.sub-3.region-2.graph-2.paragraph-2
A Bíróság tehát a nyilvánosság intézménybe vetett bizalmának megerősítése érdekében célul tűzte ki az átláthatóság megvalósítását. E folyamat alapvető tényezője a Bíróság szerepének és jogalkalmazói tevékenységének megértése. A Bíróság és a polgárok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére való törekvést jelzi a 2021‑ben útjára indított távlátogatási projekt egyre nagyobb térnyerése is. A francia, olasz, lett és magyar nyelven történt bevezetése után a projektet más nyelveken is sikeresen elindították. Így cseh, görög, lengyel és román nyelven is szerveztek távlátogatásokat. 2023‑ban a cél e program folytatása, illetve további hivatalos nyelvekre való kiterjesztése.
Ami a hagyományosabb formátumokat illeti, a világjárvány által súlyosan érintett két év után újraindult a személyes látogatások szervezése. Összesen 9683 látogató kereste fel az épületeket. Mások a virtuális formát választották – ebben az évben a látogatók mintegy 15%‑a. Ez a látogatási forma az elkövetkező években vélhetően előtérbe fog kerülni, és ez a Bíróságot a Luxembourgtól távolabb élő európai polgárok számára is hozzáférhetővé teszi. E nyitottsági politika egyrészt csökkenti a szén‑dioxid‑kibocsátást, segít áthidalni a távolságokat és felszámolni a költségeket, másrészt hozzáadott értéket jelent az intézmény átláthatóságára és megértésére irányuló célkitűzést illetően.
A távlátogatások célja, hogy a 15 és 18 év közötti középiskolás diákok megismerjék az uniós bíróságok szerepét. A Bíróság ítélkezési gyakorlatának a mindennapi életükre és az igazságszolgáltatási tevékenységre gyakorolt hatását egy jogi szakértő mutatja be. A középiskolások virtuálisan bejárják az épületeket, és megnéznek két, kifejezetten e program céljából készített rövidfilmet. Találkozhatnak egy bíróval vagy egy főtanácsnokkal, akihez kérdéseket intézhetnek. A program célja, hogy felhívják a fiatal középiskolások és tanáraik figyelmét a demokratikus értékekre és az aktuális jogi kérdésekre.
Dimitrios Gratsias,
a Bíróság bírája
„Már a projekt kezdete óta izgalommal töltött el annak lehetősége, hogy részt vegyek a Bíróságon szervezett, görög nyelvű »távlátogatáson«. Be kell azonban vallanom, hogy voltak kételyeim. Hogyan beszéljünk a Bíróságról a középiskolásoknak anélkül, hogy túl sok szakmai részlettel terhelnénk őket, vagy a félrevezető egyszerűsítés csapdájába esnénk? Ráadásul távlátogatásról lévén szó, annak során nem tudnánk kihasználni a személyes látogatásokra általában jellemző fesztelen beszélgetések lehetőségét. Kétségeim alaptalannak bizonyultak. Sok résztvevő előre elküldte nekünk a kérdéseit, amelyek közül egyik ösztönzőbb volt, mint a másik. Előadásomat úgy építettem fel, hogy először az általános, majd a konkrétabb, akár személyes kérdésekre válaszoltam. Így – a találkozó során feltett kérdéseknek is köszönhetően – nemcsak élénk párbeszédet folytattunk, ami nem meglepő ekkora közönség mellett, hanem valódi, elmélyült vitát is, amely azt hiszem, hű képet adott a Bíróság küldetéséről és az előtte álló kihívásokról. Hogy részt vennék‑e újra egy hasonló látogatáson? Határozott válaszom, hogy igen!”
Varvara Efkarpidou,
végzős diák, Jeanne d’Arc Görög‑Francia Kéttannyelvű Gimnázium, Pireusz, Görögország
„Osztálytársaimmal abban a kiváltságban volt részünk, hogy távlátogatáson vehettünk részt az Európai Unió Bíróságán, és beszélhettünk a tagjaival. A mi korosztályunk számára egyedülálló lehetőséget jelent részt venni a Bíróság idegenvezetésén, mivel éppen ez az az életkor, amikor a jövőnk tervezése szempontjából egyre fontosabbá válik az önvizsgálat és a pályaválasztás. Ez nem mindig az optimizmus ideje: a társadalmi és pénzügyi válságok, valamint szüleink növekvő aggodalmai kételyeket vetnek fel bennünk is. A Bíróság tagjaival való találkozás gazdagított bennünket, néhányunk számára pedig egy álom kezdetét jelentette. A kérdéseinkre adott válaszok és az idegenvezetés egésze valamennyi középiskolás érdeklődését és kíváncsiságát felkeltette. Az intézményben tett látogatás bevésődött az emlékezetünkbe. Ezúton is köszönjük minden szervezőnek és az iskolánknak ezt a nagyszerű kezdeményezést.”