2004-ben tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz. A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia ezzel kifejezte az európai integrációs folyamatba vetett bizalmát. Két évtizeddel később e tagállamokkal együtt ünnepeljük csatlakozásuk 20. évfordulóját. Az Unió valaha látott, mind a népesség, mind az országok tekintetében legnagyobb bővítése kiszélesítette a látóhatárainkat. Új arculatot adott az Unió közös jogi térségének, amelyet új kulturális és szellemi sokszínűség gazdagít. Ez nagy kihívást jelentett az Unió számára, tekintettel egyrészt a 2004-ben elért integráció mértékére, másrészt a tíz új tagállam gazdasági, történelmi és nyelvi sokszínűségére. Ez a csatlakozás jelentős erőfeszítéseket követelt meg tőlük, és rendíthetetlen elszántságot a szükséges politikai, gazdasági és jogi reformok végrehajtása terén. A Bíróság szintjén a tíz tagállam egyidejű belépése mélyreható és tartós változásokat eredményezett a munkamódszerek tekintetében.
E jelentős esemény évfordulójára való megemlékezés alkalmából a Bíróság 2024 májusában kollokviumot szervez „A Bíróság tíz állam Európai Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját ünnepli: új alkotmányos pillanat Európa számára” címmel, amelynek célja a bővítésből és az európai integráció megerősítéséből levont tanulságok értékelése. A kollokvium középpontjában a 2004-es bővítésnek mind magára az Unióra, mind pedig a tíz új tagállamra kifejtett politikai, jogi és gazdasági hatása áll. A kollokvium konkrétabban azzal foglalkozik, hogy a tíz új tagállam miként járul hozzá az Uniónak mint az „értékek Uniójának” a fejlődéséhez, amely olyan közös értékeken alapul, mint a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és a kisebbségek tiszteletben tartása.
Továbbá 2024-ben valósul meg a Bíróság előzetes döntéshozatali hatáskörének a Törvényszékre történő részleges átruházásáról szóló, 2023-ban elért politikai megállapodás végrehajtása. Ez a végrehajtás különösen a Bíróság és a Törvényszék eljárási szabályzatának módosítását, valamint a két igazságszolgáltatási fórum munkamódszereinek és az intézmény mindennapi működésének különböző módosításait, például az informatikai rendszerek kiigazítását igényli.
Emellett, miközben az intézmény folytatja digitális átalakulását, alkalmazkodik az elsősorban a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság területén jelentkező új kihívásokhoz és lehetőségekhez. Folytatódik az új, különösen mesterséges intelligencia alapú eszközök kifejlesztése és tanulmányozása, amelyek célja, hogy segítsék a két igazságszolgáltatási fórumot feladataik ellátásában, és ezáltal optimalizálják az igazságszolgáltatási eljárásokat. Ezen eszközök használatának garantálnia kell az adatok feletti rendelkezést, valamint az alapvető jogok és etikai elvek tiszteletben tartását. Ugyanakkor a 2023/2841 rendelet, amelynek célja, hogy az Unió valamennyi intézményében egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosítson, közvetlen hatást fejt ki a Bíróságra, és különösen a kiberbiztonsági kockázatok kezelésére szolgáló belső keretrendszer létrehozását, valamint ezen intézkedések eredményességének rendszeres, a kockázatok alakulását figyelemmel kísérő értékelését jelenti.
