A | Az intézmény tevékenysége 2023-ban
Az Európai Unió Bírósága a 2023-as év során töretlenül haladt előre az átalakulás útján, nemcsak azért, hogy felkészüljön a jövőbeli kihívásokra, hanem azért is, hogy megragadja a kínálkozó lehetőségeket.
Alfredo Calot Escobar
A Bíróság hivatalvezetője
A Bíróság hivatalvezetője, aki egyben az intézmény főtitkára, az elnök felügyelete alatt irányítja az adminisztratív szervezeti egységeket.
Az Európai Unió Bírósága a 2023-as év során töretlenül haladt előre az átalakulás útján, nemcsak azért, hogy felkészüljön a jövőbeli kihívásokra, hanem azért is, hogy megragadja a kínálkozó lehetőségeket.
Az igazságszolgáltatás terén ebben az évben zajlott az előzetes döntéshozatali hatáskörnek a Törvényszékre történő részleges átruházására vonatkozó jogalkotási eljárás, a politikai megállapodás decemberben jött létre. Ezzel párhuzamosan aktívan dolgoztunk azon, hogy a reform az adott pillanatban zavartalan és zökkenőmentes módon legyen végrehajtható. Ez meghatározó pillanat lesz a nemzeti bíróságokkal folytatott párbeszédünk történetében, ugyanakkor fontos lépést jelent a Bíróságon folyó igazságszolgáltatási tevékenység hatékonyságának további növelésére irányuló erőfeszítések terén.
Az átruházás előkészítése mellett a Bíróság az új technológiák hatékony és megfelelő integrálására összpontosította erőfeszítéseit. E folyamat részeként az EU intézményei közül elsőként mi dolgoztuk ki a mesterséges intelligencia integrálására vonatkozó stratégiát, amelynek keretében létrehoztuk az AI Management Boardot, amelynek feladata a mesterséges intelligencia intézményen belüli alkalmazását övező etikai szempontok felügyelete és az alkalmazás egyértelmű korlátainak meghatározása. A Bíróság és a Törvényszék tagjaiból álló bizottság őrködik afelett, hogy az intézmény által a mesterséges intelligencia alapú eszközök (MI-eszközök) integrálása érdekében hozott technológiai döntések mind etikailag megalapozottak, mind pedig a Bíróság elveivel összhangban állóak legyenek. Az MI-eszközök felelősségteljes és biztonságos használatát jelentő kultúra előmozdítása érdekében a bizottság egyik első intézkedése az volt, hogy a személyzet számára iránymutatásokat dolgozott ki a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan.
Emellett az MI-eszközök készen állnak arra, hogy beépüljenek a jövőbeli ügyviteli rendszerünkbe. Ez nemcsak azt teszi majd lehetővé, hogy az intézmény a lehető legjobban kihasználja a legkorszerűbb technológiákat, hanem egy olyan, horizontális és teljes mértékben integrált rendszer létrehozását is előkészíti, amelynek célja a munkafolyamataink észszerűsítése és az ismétlődő műveletek széles körének automatizálása. Ez a holisztikus megközelítés még inkább támogatja, fejleszti és hasznosítja a személyzet körében rejlő, figyelemre méltóan szerteágazó szakértelmet, lehetővé téve számunkra, hogy több időt szenteljünk a szellemileg ösztönző és értékteremtő feladatoknak.
Az elmúlt év azonban nem kizárólag a jövő megalapozására összpontosított, hanem a Bíróság alapjául szolgáló értékek fenntartása melletti elkötelezettségünkre is rávilágított. Az intézményünkben a megalakulása óta mélyen gyökerező egyik ilyen érték a sokszínűség – a kultúrák, nyelvek és jogi hagyományok sokszínűsége.
Az intézményünkre jellemző élénk nyelvi mozaik tiszteletére kialakított Többnyelvűség kertje mára már a Bíróság sokszínűség és egyenlőség iránti elkötelezettségének szimbóluma. E sokszínűség elérésének azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az intézmény képes legyen valamennyi tagállamból tehetségeket vonzani.
Ennek érdekében 2023-ban rendületlenül folytak az intézményközi szintű megbeszélések, amelyek Luxemburg mint munkahely vonzerejének növelésére összpontosítottak. Ennek keretében a Luxemburgban található uniós intézmények és szervek főtitkárainak és igazgatási vezetőinek kollégiuma egy sor gyakorlati intézkedést fogadott el, amelyek célja Luxemburg mint munkahely népszerűsítése, az újonnan érkezők és gyakornokok beilleszkedésének megkönnyítése, valamint azon akadályok elhárítása, amelyek a tagállami állampolgárokat visszatarthatják attól, hogy a Nagyhercegségben található uniós intézményeknél munkát vállaljanak.
A Bíróság a méltányos földrajzi képviselet elérésére irányuló folyamatos törekvése keretében úgy döntött, hogy kísérleti projekteket indít a földrajzi egyensúly fontosságának tudatosítása és közvetlenül a tagállamokban elérhető karrierlehetőségek előmozdítása érdekében. Erre kiváló példa volt a lettországi látogatás, ahol a Bíróság tagjaiból és felsővezetőiből álló küldöttség eredményes megbeszéléseket folytatott többek között az igazságszolgáltatás, a kormány, a tudományos élet és a média képviselőivel. A cél a Bíróság feladatának bemutatása, a karrierlehetőségek népszerűsítése és az intézményünk munkája szempontjából releváns jogi és nyelvi képzés támogatása volt.
A 2023-as évet tehát a lehetőségek újragondolása mellett a Bíróság közszolgálat iránti elkötelezettségéhez való kitartó ragaszkodása fémjelezte. Elindultunk egy úton, amelynek célja nemcsak a működésünk, hanem a jövőképünk újraértelmezése is. Egy olyan jövőé, amelyben intézményünk nem csupán alkalmazkodik a változásokhoz, hanem irányítja is azokat, a kiválóság, a sokszínűség, a haladás és az elkötelezettség Bíróságra mindig is jellemző szellemében.
B | Az év kiemelkedő eseményei
A többnyelvűség a figyelem középpontjában az Európai Unió Bíróságán
A Szerződésekben rögzített többnyelvűség az európai integráció alapvető értéke. Ezen elv alkalmazása az uniós intézmények munkája átláthatóságának és az európai uniós jog alkalmazhatóságának előfeltétele, valamint a nemzeti identitások és kultúrák mély tiszteletének jele.
Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások szerves részét képező többnyelvűség megfelel a demokratikus követelményeknek azáltal, hogy egyenlően biztosítja az uniós bíróságokhoz való fordulás jogát, és minden európai polgár számára hozzáférhetővé teszi az ítélkezési gyakorlatot. A Bíróság nyelvi szolgálata fordítja a dokumentumokat és tolmácsolja a tárgyalásokat, így a Bíróság az Európai Unió 24 hivatalos nyelvén tud dolgozni, és napi szinten akár 552 nyelvi kombinációt is képes kezelni. Ennek a teljeskörűen többnyelvű rendszernek a világ egyetlen más bíróságán sincs párja. A megvalósítása folyamatos működési kihívást jelent, amelynek csak az emberi és műszaki erőforrások szigorú és hatékony kezelésével lehet megfelelni.
A Bíróságon széleskörű vita folyik arról, hogyan lehetne az intézményen belül gyakorolt többnyelvűséget bemutatni és azt előmozdítani, ami számos olyan kezdeményezést eredményezett, amelyek célja a többnyelvűség fontosságának tudatosítása, különösen a jogi és a tudományos világban.
2023. május 9-én, az Európa-napon avatták fel a Többnyelvűség kertjét, amelyet az Európai Bizottság egykori adminisztratív épületegyüttesének lebontásával megüresedett, a Bíróság épületeivel határos területen alakítottak ki. A luxemburgi hatóságokkal partnerségben létrehozott új zöld terület a többnyelvűségnek adózik. A nagyközönség számára nyitva álló és kulturális rendezvények befogadására szánt kert a városi környezet biológiai sokféleségének megőrzéséhez is hozzájárul azáltal, hogy változatos növénytelepítés révén elősegíti a biotópok kialakulását. A számos európai intézmény székhelyén, a Kirchberg-fennsíkon található kert az Unió nyelvi sokszínűsége, a fogadó állam, Luxemburg, és ezen állam évszázadokra visszamenő többnyelvűsége előtt tiszteleg.
Ebben az évben jelent meg egy, a Bíróságon és az Unió egészében érvényesülő többnyelvűségnek szentelt az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordított háromkötetes mű. Az intézmény nyelvi rendszerének különböző vetületeit és a többnyelvűség gyakorlati megvalósításának módját tárja fel az intézmény tolmácsolási és jogi fordítási szolgálatainak segítségével. A mű második, „Többnyelvű útinaplók” című része a 27 tagállamból származó, elismert személyiségek – bírák, filozófusok, filológusok és politikusok – írásait gyűjti egybe. Az Unió valamennyi nyelvén megfogalmazott útinaplók arra invitálják az olvasót, hogy fedezze fel a többnyelvűség Európa-szerte megjelenő formáit és kihívásait. A nagyközönség számára 2024-ben elérhető kiadvány célja, hogy gondolatébresztő és inspirációforrás legyen mindazok számára, akik érdeklődéssel fordulnak a nyelvek és az Európai Unió többnyelvű működése felé. Végül egy kollokvium keretében a mű szerzői találkoztak a Bíróság és más európai intézmények vezetőségének tagjaival, hogy közösen gondolkodjanak a „Minőségi többnyelvűség a felgyorsult technológiai fejlődés tükrében” témáról.
Akadálymentesítés és befogadás – mindannyiunk ügye
A fogyatékossággal élő személyek jogait és a megkülönböztetés minden formájának tilalmát az Európai Unió Alapjogi Chartája, a Szerződések, az Európai Szociális Charta és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény tartalmazza, amelyhez az Európai Unió 2010-ben csatlakozott, és az az uniós jog szerves részét képezi.
Az egyenlőség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása mindig is a Bíróság mint intézmény értékrendjébe tartozott. Számos intézkedést kell még hozni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők akadálymentessége és befogadása valóban „mindenki ügyévé” váljon. A Bíróság ezért egy ambiciózus, osztályokon átívelő projektet hívott életre, hogy mindenki még inkább hozzájárulhasson a befogadó környezet kialakításához.
A megvalósított és a jövőbeni intézkedések igen sokféle területet lefednek: a fogyatékossággal élő munkatársak és gondviselőik felvétele és támogatása, a létesítmények akadálymentesítése, a digitális hozzáférhetőség és az információkhoz való hozzáférés, valamint a kommunikáció, a tudatosságnövelés és a képzés.
A Bíróság mindenekelőtt egyértelmű keretet teremt az olyan kiigazítások megvalósításához, amelyek a Bíróság alkalmazottai és a fogyatékossággal élő álláskeresők számára megkönnyítik a munkájukat, illetve az intézményen belüli elhelyezkedésüket. Ezek a kiigazítások többek között technikai megoldásokat, a munkakörnyezet átalakítását, támogató intézkedéseket, illetve a feladatok és a munkaidő átszervezését foglalhatják magukban.
Számos intézkedést hoztak a Bíróság épületeihez való fizikai hozzáférés optimalizálása érdekében – a személyzet, az ügyvédek és a meghatalmazottak, a szabadúszó tolmácsok és általában a látogatók számára. Az épületek bejáratait átalakították, és az evakuálási eljárást ennek megfelelően kiigazították. A tárgyalótermekre vonatkozó különrendet újraértékelték. Egy hosszabb távú cselekvési terv célja annak biztosítása, hogy az épületek megfeleljenek az új akadálymentesítési szabványoknak.
A digitális akadálymentesítés és információhoz való hozzáférés a belső személyzetet és a külső felhasználókat egyaránt érinti. A CVRIA weboldal szerkezeti, funkcionális és tartalmi fejlesztése folyamatban van, és a fogyatékossággal élők számára a hozzáférhetőséget „by design” eleve beépítették a Bíróság jövőbeli digitális munkakörnyezetébe. Végül a Bíróság Határozatainak Tára már 2021 óta megfelel az akadálymentesítési ajánlásoknak, és segítő technológiák segítségével is olvasható.
Végezetül rendszeresen sor kerül tudatosságnövelési, tájékoztatási és képzési tevékenységekre a befogadás, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés előmozdítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek és gondviselőik támogatása érdekében.
Katia Vermeire
a Kutatási és Dokumentációs Igazgatóság asszisztense
„Amint elindult a Bíróságnak a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességét és befogadását célzó projektje, mindenképpen részt kívántam venni benne, mivel a fogyatékosságot szabványosított társadalmainkban még mindig nem veszik kellőképpen figyelembe. Ez a projekt különösen közel áll a szívemhez. Mivel magam is fogyatékossággal élek, szeretném tapasztalataimat azoknak az embereknek a szolgálatába állítani, akik hasonló helyzetben vannak.
Fontos, hogy tudatosítsuk ezt polgártársainkban és kollégáinkban. Mielőtt magam is mozgáskorlátozott lettem, fogalmam sem volt arról, hogy a fogyatékossággal élők és gondviselőik milyen akadálypályával szembesülnek.
Mutassunk szolidaritást! Ha mindenki megteszi a magáét, akkor sikerül olyan munkakörnyezetet teremtenünk, amely nemcsak hozzáférhető, hanem méltányos is.”
Mesterséges intelligencia: a Bíróságon való alkalmazás kapcsán elfogadott stratégia
A mesterséges intelligencia és a kialakulóban lévő technológiák terén bekövetkező fejleményeket a Bíróság évek óta figyelemmel kíséri. Ennek célja azon technológiák azonosítása, amelyek növelhetik az intézmény működésének hatékonyságát.
Az Információtechnológiai Igazgatóságon belül 2019 óta működő Innovation Lab támogatja a Bíróságot a digitális átalakulásban. Az Innovation Lab az érintett szervezeti egységekkel együtt azonosítja, elemzi és teszteli a különböző eszközök funkcionalitását és moduljait. Ezen eszközök jövőbeni használatára a személyes adatok bizalmas kezelésének, biztonságának és védelmének tiszteletben tartása mellett kerül sor. Az Innovation Lab felállítása óta mintegy harminc ötletet terjesztettek elő, mintegy húszat teszteltek, és néhányat már meg is valósítottak, illetve előkészítésük folyamatban van.
Az új technológiák által kínált ígéretes lehetőségek teljes mértékű kihasználása és azok integrálásának előkészítése érdekében a Bíróság 2023 júniusában elfogadta „A mesterséges intelligencia alapú eszközöknek az Európai Unió Bíróságának működésébe történő integrálására vonatkozó stratégiát”. Ezen eszközök használatának nemcsak az adatok feletti rendelkezést kell garantálnia, hanem az alapvető jogok és az etikai szabályok tiszteletben tartását is.
A Bíróság az európai intézmények közül elsőként fogadott el ilyen stratégiát, és jóval a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai jogi keretre tett javaslat („AI Act”) elfogadása előtt három fő célkitűzést fogalmazott meg:
- a közigazgatási és bírósági eljárások hatékonyságának és eredményességének javítása,
- a bírósági határozatok minőségének és koherenciájának javítása, és
- az európai polgárok számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az átláthatóság javítása.
Létrehoztak egy etikai bizottságot AI Management Board (AIMB) néven, amelynek fő feladata a mesterséges intelligencia alapú eszközök használatára vonatkozó iránymutatások meghatározása és korlátok felállítása. Ez a bizottság felügyeli, hogy ezen eszközök beszerzése, fejlesztése és használata a stratégiában meghatározott elvekkel összhangban történjen. Ezen elvek közé tartozik a méltányosság, a pártatlanság és a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az átláthatóság, a nyomon követhetőség, az információk bizalmas kezelése, a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartása, az emberi ellenőrzés és a folyamatos fejlesztés.
Ezzel összefüggésben a Bíróság 2023-ban iránymutatásokat fogadott el a mesterséges intelligencia alapú eszközök használatára vonatkozóan.
Az európai igazságügyi együttműködés megerősítése: partnerség az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal
A párbeszéd és a nemzeti bíróságokkal való együttműködés a Bíróság küldetésének középpontjában áll. Ezen együttműködés konkrét példája az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal (EJTN) már több mint 15 éve fennálló szoros kapcsolat. A 2000-ben a tamperei Európai Tanács (Finnország) által meghirdetett európai igazságügyi térség létrehozásának elősegítésére alapított hálózat az igazságügyi szakemberek, különösen a nemzeti bírák és ügyészek képzésének kulcsfontosságú szereplőjévé vált. A hálózathoz tartozik valamennyi európai igazságügyi képzési központ. A Bíróság az EJTN-nel való partnerség iránti elkötelezettségének kifejezéseként 2023-ban elfogadta „Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat támogatása a fenntartható európai igazságügyi kultúra megteremtése érdekében” című nyilatkozatot.
Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) támogatása a fenntartható európai igazságügyi kultúra kialakítása érdekében
Az Európai Unió Bírósága az elmúlt 70 év során elkötelezte magát a nemzeti bíróságokkal folytatott párbeszéd mellett.
Ezen elkötelezettségünk kifejezéseként szoros partnerséget alakítottunk ki az EJTN-nel. E hálózat az európai igazságszolgáltatás fő tudáscsereplatformja számos területen, de különösen az uniós jog területén. Az EJTN több mint két évtizede szervez határokon átnyúló képzési tevékenységeket a nemzeti igazságügyi szakemberek számára, ezzel is segítve az uniós joggal kapcsolatos ismeretek bővítését.
Az éves szemináriumok, tanulmányi látogatások, fórumok és a képzési anyagok megosztása az EJTN és a Bíróság közötti jól megalapozott együttműködés részét képezi. 2007 óta az EJTN és a Bíróság hosszabb időtartamú gyakorlatot is szervez a nemzeti bírák és ügyészek számára, akiket 6 vagy 12 hónapra meghívnak, hogy valamely bírói, illetve főtanácsnoki kabinet igazságszolgáltatási munkájában vegyenek részt. Ez a lehetőség egyedülálló betekintést nyújt számukra az Bíróság munkamódszereibe, és jelentősen segíti őket abban, hogy bővítsék az uniós joggal és eljárásokkal kapcsolatos ismereteiket.
Ez a sikeres és hosszú ideje tartó partnerség legalább három különböző szinten is előnyökkel jár. Nemzeti szinten segíti az igazságügyi szakembereket abban, hogy hazájukba visszatérve sokkal jobban megértsék az uniós jog alkalmazásában betöltött szerepüket, és így segíti őket nemzeti feladataik ellátásban. A Bíróságon a nemzeti bírák és ügyészek jelenléte gazdagítja a jogi kultúrák sokszínűségét, ami mindig is kiemelkedő fontossággal bírt az intézmény számára. Tágabb összefüggésben ez a fajta együttműködés elősegíti az európai és a nemzeti bírák közötti párbeszédet, ezáltal biztosítva az uniós jog egységes alkalmazását egész Európában.
Ezen együttműködés további erősítése érdekében a Bíróság továbbra is számít az Európai Parlament és a Tanács erőteljes támogatására a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló (EU) 2021/693 rendelet keretében. A Bíróság számít az Európai Bizottság támogatására is, amely a munkaprogramja keretében felel a Jogérvényesülés program végrehajtásáért, és amely a 2021 és 2024 közötti időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégiájában (COM(2020) 713 közlemény) elismerte az EJTN uniós igazságügyi képzésben betöltött „egyedi szerepét".
A Bíróság továbbá a nemzeti bírák és ügyészek hosszabb időtartamú gyakorlatának megszervezése keretében nagy jelentőséget tulajdonít a földrajzi egyensúlynak, valamint annak, hogy ebben az összefüggésben valamennyi nemzeti jogi kultúra képviselve legyen. Ezért arra törekszik, hogy valamennyi tagállamban támogassa a figyelemfelkeltő kezdeményezéseket, és fokozza a Bíróságnál végezhető, hosszabb időtartamú gyakorlattal kapcsolatos kommunikációját. Ezek az erőfeszítések – a tagállamok és az EJTN erőfeszítéseivel együtt – hozzájárulhatnak az európai és a nemzeti igazságszolgáltatási szervek közötti együttműködés előmozdításához, kiemelve annak mindannyiuk számára előnyös jellegét.
A nemzeti bírákkal való szoros kapcsolat fenntartása a Bíróságot megalakulása óta fémjelzi, és az EJTN-nel való együttműködés jelentősen hozzájárul ehhez a fontos küldetéshez. E partnerség megerősítése alapvető fontosságú, mivel hatása messze túlmutat az uniós jog elmélyültebb megismerésén – hozzájárul a valódi európai igazságügyi kultúra kialakításához, és mind uniós, mind pedig nemzeti szinten az európai bírák közötti egészséges „csapatszellem" kialakulásához.
A Bíróság és az EJTN ezért úgy döntött, hogy új projekteket indítanak együttműködésük elmélyítése érdekében, növelve például azoknak a nemzeti bíráknak és ügyészeknek a számát, akik hosszabb időtartamú szakmai gyakorlatot végezhetnek a Bíróságon. E tekintetben két intézkedéscsomagot helyeztek kilátásba. Az elsővel a tagállamok jogászai figyelmét fel kívánják hívni a Bíróságnál folytatható hosszabb időtartamú szakmai gyakorlat lehetőségére, hogy minél többen tudjanak jelentkezni. A másodikkal pedig meg kívánják szüntetni az ilyen szakmai gyakorlatok előtt álló nyelvi akadályokat azáltal, hogy a Bíróság szakértelmét és a nyelvi képzés terén kidolgozott tananyagait az EJTN rendelkezésére bocsátja.
Ingrid Derveaux
Az EJTN fõtitkára
„Az EJTN eltökélt szándéka, hogy elősegítse a Bíróság és az »Unió rendes bíróságaiként« működő nemzeti bíróságok közötti alapvető fontosságú párbeszédet. Örömünkre szolgál, hogy a Bíróság több olyan intézkedés kezdeményezésével támogatja ezt az erőfeszítést, amelyek célja, hogy tovább ösztönözze az uniós tagállamok bíráinak a Bíróság gyakornoki programjában való részvételét. Reméljük, hogy 2024 egy újabb olyan év lesz, amelyben ez az alapvető és gyümölcsöző együttműködés tovább erősödik!”
Diana-Daniela Popel
Gyakornok bíró Ineta Ziemele bíró kabinetjében
„A Bíróságnál töltött gyakornoki idő csodálatos lehetőség volt számomra arra, hogy megismerkedjem az intézmény működésével, elmélyítsem az uniós joggal kapcsolatos ismereteimet azáltal, hogy alkalmam nyílt részt venni a Bíróság mindennapi munkájában, és hogy rendkívüli jogászokat megismerhettem. Különösen a nemzeti bíráknak az uniós jog alkalmazásában betöltött különleges szerepére tekintettel határozottan ajánlom ezt a gyakorlatot minden olyan, a tagállamok nemzeti bíróságain dolgozó bírónak, aki mind szakmailag, mind emberileg rendkívül értékes tapasztalatokat kíván szerezni. Szívből köszönöm a kabinet minden tagjának a szíves fogadtatást és a támogatást, nem feledkezve meg az EJTN csapatáról sem!”
C | A nyilvánossággal való kapcsolat
Távlátogatások – pedagógiai projekt
A Bíróság e pedagógiai programja arra irányul, hogy a 15 és 18 év közötti középiskolás diákokkal megismertesse az Unió igazságszolgáltatási intézményének feladatait, és tájékoztatja őket arról, milyen hatással jár a Bíróság ítélkezési gyakorlata az európai polgárok mindennapi életére nézve. A projekt célja, hogy felhívja a fiatal középiskolások és tanáraik figyelmét a demokratikus értékekre és az aktuális jogi kérdésekre. 2023-ban mintegy 900 középiskolás diáknak nyílt lehetősége arra, hogy e program keretében meglátogassa a Bíróságot.
A Kommunikációs Igazgatóság jogi végzettséggel rendelkező sajtófelelőseinek a feladata, hogy tájékoztatást nyújtsanak az ítéletekről, végzésekről és indítványokról, valamint a folyamatban lévő ügyekről valamennyi tagállam újságírói és különböző tudósítói számára. Sajtóközleményeket készítenek, hogy valós időben tájékoztassák az újságírókat és a szakembereket a Bíróság és a Törvényszék döntéseiről. A Bíróság sajtószolgálatánál ezt igénylő személyek számára rendszeresen tájékoztató leveleket küldenek, amelyek jelentős eljárási és intézményi fejleményekről számolnak be, valamint „rövid híreket”. Ezenkívül a polgárok e-mailjeire és hívásaira is válaszolnak.
A Bíróság aktívan jelen van a közösségi hálózatokon két (egy francia és egy angol nyelvű) X fiókján, valamint a LinkedIn és Mastodon fiókján keresztül. A feliratkozók száma folyamatosan növekszik, ami a nyilvánosság érdeklődéséről és a Bíróság munkája iránti elkötelezettségéről tanúskodik. A Bíróság YouTube-csatornával is rendelkezik, amely a 24 hivatalos nyelven biztosít hozzáférést különféle audiovizuális tartalmakhoz, köztük a nagyközönségnek szóló animációkhoz, amelyek arról nyújtanak felvilágosítást, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata hogyan befolyásolja az emberek mindennapi életét.