A | A Bíróság 2023-ban
A Bírósághoz főként az alábbi esetekben lehet fordulni:
- előzetes döntéshozatal iránti kérelmek
Ha valamely nemzeti bíróságnak kétségei vannak valamely uniós szabály értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatban, felfüggeszti az előtte folyamatban lévő eljárást, és a Bírósághoz fordul. Miután a Bíróság által hozott határozatban megkapja a felvilágosítást, a nemzeti bíróság el tudja dönteni az elé terjesztett jogvitát. Nagyon rövid határidőn belül választ igénylő ügyekben (például menekültügyek, határellenőrzéssel, gyermekek elvitelével kapcsolatos ügyek stb.) sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárást („PPU”) lehet igénybe venni;
-
közvetlen keresetek, amelyek célja:
- valamely uniós jogi aktus megsemmisítése („megsemmisítés iránti kereset”, vagy
- annak megállapítása, hogy valamely tagállam nem tartja tiszteletben az uniós jogot („kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset”). Ha a tagállam nem tesz eleget a Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítéletében foglaltaknak, egy második, úgynevezett kettős kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban a Bíróság pénzbírságot szabhat ki rá;
- fellebbezések, amelyeket a Törvényszék által hozott határozatokkal szemben nyújtanak be, és amelyek nyomán a Bíróság hatályon kívül helyezheti a Törvényszék határozatát;
- vélemény iránti kérelmek: az Unió által harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel megkötni kívánt megállapodásnak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozóan (valamely tagállam vagy egy uniós intézmény által) benyújtott kérelem.
A Bíróság tevékenysége és változása
2023 utolsó hónapjaiban a Bíróság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz 2022 novemberében benyújtott jogalkotási kérelemről folytatott tárgyalások kerültek előtérbe, amelynek célja egyrészről, hogy a Bíróság hat konkrét területen (a közös hozzáadottértékadó-rendszer, a jövedéki adók, a Vámkódex és az áruknak a Kombinált Nómenklatúrában történő tarifális besorolása, az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere) előzetes döntéshozatali hatáskörét a Törvényszékre ruházza át, másrészt pedig az, hogy kiterjessze a Törvényszék határozatai elleni fellebbezések előzetes megengedhetővé nyilvánítására irányuló, 2019 májusában hatályba lépett mechanizmus hatályát. E jogalkotási kérelem célja, hogy a jogalanyoknak a magas színvonalú igazságszolgáltatáshoz, észszerű határidőn belül történő hozzáférése érdekében kiegyensúlyozottabb munkamegosztást biztosítson a Bíróság és a Törvényszék között, mely utóbbi 2022 júliusa óta tagállamonként két bíróból (összesen 54 bíróból) áll.
A Bíróság ezáltal jobban tud majd az Unió alkotmánybíróságaként és legfelsőbb bíróságaként végzett alapvető feladataira összpontosítani. Az elmúlt évekhez hasonlóan ugyanis az akár előzetes döntéshozatali eljárás keretében, akár közvetlen keresettel (különösen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset) a Bíróság elé terjesztett jogviták olyan érzékeny kérdéseket érintenek, amelyekkel rendszeresen a nagytanács foglalkozik, mint például a jogállamiság értékeinek megőrzése a nemzeti igazságügyi reformok keretében, a menekültügyi és migrációs politika, a személyes adatok védelme és a versenyszabályok alkalmazása a digitális korban, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a környezetvédelmi, energia- és éghajlat-politikai kérdések.
Az előzetes döntéshozatali jogkör Törvényszékre történő részleges átruházása két alapelven nyugszik, amelyeket a jogbiztonság, a gyorsaság és az átláthatóság szempontjai diktálnak: az „egyablakos ügyintézés” elve, amely szerint minden előzetes döntéshozatali kérelmet mindig a Bírósághoz kell benyújtani, amely meghatározza, hogy az előzetes döntéshozatali ügy kizárólag a fent említett egy vagy több konkrét területhez tartozik-e, valamint a kizárólag ezen egy vagy több konkrét területhez tartozó valamennyi előzetes döntéshozatali ügy teljes körű átadásának elve. Amennyiben azonban az ügy nem kizárólag e területekhez tartozik, így ha az elsődleges jog vagy az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmezéséhez kapcsolódó önálló kérdéseket vet fel, azt a Bíróság bírálja el.
Az előzetes döntéshozatali ügynek a Törvényszékhez való áttétele azonban nem érinti a Törvényszék azon hatáskörét, hogy az ügyet visszautalja a Bírósághoz, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy elvi döntést igényel, valamint a Bíróság azon lehetőségét, hogy kivételesen felülvizsgálja a Törvényszék által hozott határozatot, ha fennáll a komoly veszélye annak, hogy az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérül.
Több hónapos vizsgálatot és tárgyalást követően 2023 decemberében politikai megállapodás született e jogalkotási kérelem tárgyában. E megállapodás keretében többek között kikötötték, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban részt vevő felek által benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket az ügy lezárását követő észszerű határidőn belül közzéteszik a Bíróság honlapján, kivéve, ha az érintett fél tiltakozik a közzététel ellen.
E sorok megírásának időpontjában az Európai Unió Bírósága alapokmánya módosításainak hivatalos elfogadására vonatkozó pontos ütemterv és e módosítások hatálybalépésének időpontja még nem ismert véglegesen, és számos teendő van még hátra, különösen a Bíróság és a Törvényszék eljárási szabályzatának módosítása tekintetében, amely e reform végrehajtásához elengedhetetlen. Ezen elvi jóváhagyás ugyanakkor alkalmat kínál az uniós bíróságok az elkövetkező évekbeli működése kereteinek újbóli meghatározására.
A Bíróság összetétele 2023-ban megváltozott, ami Pitruzzella főtanácsnok azt követő távozásával függ össze, hogy az olasz alkotmánybíróság bírájának nevezték ki.
Az elmúlt év statisztikái ismét azt tükrözik, hogy a Bíróság az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is magas szinten folytatja tevékenységét. Így 2023-ban a Bírósághoz 821 ügy érkezett, azaz néhánnyal több, mint 2022-ben, és a Bíróság 783 ügyet zárt le, ami az előző három év ügyszámához nagyjából hasonló ügyszámot jelent. Az eljárások átlagos időtartama – az összes ügytípust együttesen tekintve – 16,1 hónap, a 2023. december 31-én folyamatban lévő ügyek száma pedig 1149 volt.
Koen Lenaerts
Az Európai Unió Bíróságának elnöke
A Bíróság tagjai
A Bíróságot 27 bíró és 11 főtanácsnok alkotja.
A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, a jelölt személyeknek a szóban forgó feladatokra való alkalmasságáról szóló vélemény nyújtásával megbízott bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki. Megbízásuk hat évre szól, és megújítható.
Olyan személyek közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legfelsőbb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok.
A bírák a feladataik ellátása során teljesen pártatlanul és függetlenül járnak el.
A Bíróság bírái maguk közül jelölik ki az elnököt és az elnökhelyettest. A hivatalvezetőt hatéves időtartamra a bírák és a főtanácsnokok nevezik ki.
A főtanácsnokok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva „indítványnak” nevezett jogi véleményt terjesszenek elő a rájuk kiosztott ügyekben. Ez a vélemény nem kötelező jellegű, ugyanakkor új megvilágításba helyezi a jogvita tárgyát.
2023-ban nem került sor új bíró Bíróságra való kinevezésére.
K. Lenaerts
L. Bay Larsen
A. Arabadjiev
A. Prechal
K. Jürimäe
C. Lycourgos
E. Regan
M. Szpunar
T. von Danwitz
F. Biltgen
N. J. Cardoso da Silva Piçarra
Csehi Z.
O. Spineanu-Matei
J. Kokott
M. Ilešič
J.-C. Bonichot
M. Safjan
S. Rodin
M. Campos
P. G. Xuereb
L. S. Rossi
I. Jarukaitis
P. Pikamäe
A. Kumin
N. Jääskinen,
N. Wahl
J. Richard de la Tour,
A. Rantos
I. Ziemele
J. Passer
D. Gratsias
M. L. Arastey Sahún
A. M. Collins
M. Gavalec
N. Emiliou
T. Ćapeta
L. Medina
A. Calot Escobar
2023. november 15-től érvényes protokolláris sorrend
B | A Törvényszék 2023-ban
A Törvényszékhez első fokon főként a személyükben és közvetlenül érintett természetes vagy jogi személyek (magánszemélyek, társaságok, egyesületek stb.) által és a tagállamok által az Európai Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak jogi aktusai ellen benyújtott közvetlen keresetekkel, valamint az intézmények vagy alkalmazottaik által okozott kár megtérítésére irányuló közvetlen keresetekkel lehet fordulni.
Az elé terjesztett jogviták nagy része gazdasági jellegű: szellemi tulajdon (európai uniós védjegyek és formatervezési minták), verseny, állami támogatások, banki és pénzügyi felügyelet.
A Törvényszék hatáskörébe tartozik az Európai Unió és alkalmazottai közötti közszolgálati jogvitákban történő határozathozatal is.
A Törvényszék határozataival szemben, kizárólag jogkérdésekben, a Bírósághoz lehet fellebbezni. Azokban az ügyekben, amelyekben már kettős vizsgálatot folytattak le (egy független fellebbezési tanács, majd pedig a Törvényszék), a Bíróság a fellebbezést kizárólag akkor nyilvánítja megengedhetővé, ha e fellebbezés az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős kérdést vet fel.
A Törvényszék tevékenysége és változása
Marc van der Woude
A Törvényszék elnöke
A 2003. évben lépett teljeskörűen hatályba a Törvényszék reformja, amely a bírák számának megkétszerezését írta elő (2015/2422 rendelet). A Törvényszék statisztikái ezt tanúsítják. A Törvényszékre 868 ügy érkezett (nem számítva az év végén érkezett 404 azonos ügyet), és 904-et zárt le, csökkentve ezzel a folyamatban lévő ügyek számát. Egyébiránt az eljárások átlagos időtartama kielégítő szinten maradt: átlagosan 18,2 hónap, ami a hatékony ügykezelés mutatója.
Ezzel egyidejűleg a Törvényszék megszilárdította azt a gyakorlatát, hogy több ügyet utal kibővített tanácsok elé. 2023-ban a befejezett ügyek 13,6%-át kibővített tanácsok bírálták el, és nem kevesebb mint 120 ügyet utaltak ilyen tanácsok elé. Egyes kivételesen fontos ügyek esetében a Törvényszék nem habozik azokat a 15 bíróból álló nagytanács elé utalni. A Törvényszék ebben a kiemelt összetételben eljárva hozta meg ítéletét a Venezuela kontra Tanács ügyben, amely az Európai Unió Tanácsa által venezuelai vállalkozásokkal és állampolgárokkal szemben hozott korlátozó intézkedésekről szólt (T-65/18 RENV, lásd az „Az év fontosabb ítéleteinek áttekintése” című fejezetet). A nagytanács elé utalták továbbá négy európai bírói szervezet által a lengyel helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatban kezdeményezett négy ügyet (T-530/22–T-533/22), valamint az Európai Unió által az ukrajnai háború következtében Oroszországgal szemben bevezetett korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos két ügyet (T-635/22 és T-644/22).
E kielégítő eredmények részben a bírósági fórum összetételében mutatkozó állandóságnak köszönhetőek. 2023-ban ugyanis csak két bíró távozott hivatalából, nevezetesen S. Frimodt Nielsen és V. Valancius bírák, akiket S. L. Kalėda és L. Spangsberg Grønfeldt bírák váltottak fel. Szeretnék itt köszönetet mondani nekik azért, hogy hozzájárulnak az Európai Unió megfelelő igazságszolgáltatásához. 2023-ban E. Coulon hivatalvezető 18 év szolgálat után távozott, és szolgálatba lépett utódja, V. Di Bucci. E. Coulon távozása alkalmából az uniós eljárásjogról szóló kollokviumot szerveztek, amelyen méltató beszédek és magas szintű előadások hangzottak el.
2023 folyamán a Törvényszék tovább korszerűsítette működését, különösen a legterjedelmesebb és legösszetettebb ügyek kezelésének javítása érdekében. Ezek az – általában a gazdasági és pénzügyi jog területére tartozó – ügyek proaktív és megfelelő megközelítést igényelnek mind az erőforrások elosztása, mind a munkatervezés szempontjából. E megközelítés, amelyhez a felek képviselői is csatlakoznak, lehetővé teszi az eljárások időtartamának csökkentését és a felek elvárásainak való pontosabb megfelelést.
A Törvényszék ezen túlmenően – annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen a jogalanyok jogos elvárásainak az előzetes döntéshozatali hatáskör bizonyos meghatározott területeken történő részleges átruházása, valamint a fellebbezések megengedhetőségének előzetes vizsgálatára irányuló mechanizmus kiterjesztése tekintetében – a 2023. év során a szervezeti felépítésének és jövőbeli eljárási szabályainak szükséges fejlesztésén munkálkodott.
Új fejlemények az ítélkezési gyakorlatban
Savvas S. Papasavvas
A Törvényszék elnökhelyettese
A Törvényszék ítélkezési gyakorlata folyamatosan fejlődik. A jogalanyok által benyújtott keresetek folytán hozott minden egyes ítélet az ítélkezési gyakorlat egy-egy építőkövévé válik. A 2023-as év sem volt kivétel a szabály alól: a Törvényszék új kérdésekkel foglalkozott a hagyományos területeken, de a gyorsan fejlődő területeken is kijelölte az ítélkezési gyakorlat irányait. A nagytanácsnak is alkalma nyílt arra, hogy a közös kül- és biztonságpolitika egy egyedi kérdését elbírálja.
Megalakulásától kezdve a Törvényszék feladatai közé tartozik a versenyszabályok alkalmazásának felülvizsgálata. Ily módon különleges szakértelemmel rendelkezik ezen a területen. Mivel azonban a jogi környezet e területen, akárcsak más területeken is, állandó változásban van, folyamatosan újonnan felmerülő kérdéseket kell megvizsgálnia. Ez különösen igaz a 2023. május 24-én hozott Meta Platforms Ireland kontra Bizottság ítéletre (T-451/20) , amelyben a Törvényszék első alkalommal vizsgálta az 1/2003 rendelet szerinti, keresőkifejezéseken alapuló információkérés jogszerűségét, valamint a különleges személyes adatokat tartalmazó dokumentumok kezeléséhez virtuális adatszobát előíró eljárás jogszerűségét. A Törvényszéknek meg kellett győződnie arról, hogy a Bizottság a vizsgálatát indokoló feltételezett jogsértések ellenőrzéséhez szükséges információkra korlátozta a kérelmét (lásd a „Fókusz” cikket).
Hasonlóképpen, az Európai Unió szerződésen kívüli felelősségére vonatkozó szabályozás – jóllehet klasszikus és jól körülhatárolt terület – érdekes és újszerű kérdéseket vetett fel. A Törvényszékhez ugyanis keresettel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által az International Management Group jogállásáról készített vizsgálati jelentés sajtónak való kiszivárogtatása következtében az utóbbit ért vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése iránt. A felperes a vele több megállapodást is kötő Bizottság és az OLAF magatartásának jogellenességére hivatkozott. Ennek kapcsán a Törvényszék a 2023. június 28-i IMG kontra Bizottság ítéletében (T-752/20) pontosította azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy megállapítható legyen a magánszemélyek számára jogokat biztosító jogszabály kellően súlyos megsértése.
Az ítélkezési gyakorlat gyorsan fejlődő területei között a banki és pénzügyi ügyletekkel kapcsolatos jogviták előkelő helyet foglalnak el. Konkrétabban, a Törvényszéknek egyre több olyan keresetet kell elbírálnia, amelyek az Egységes Szanálási Mechanizmus 2014-es bevezetéséből erednek. Ez a mechanizmus banki válságkezelési keretrendszert biztosít egyes tagállamok jelentős bankjainak szanálására. Különösen az Egységes Szanálási Testületre támaszkodik, amelynek feladata azon bankok szanálásának előkészítése és végrehajtása, amelyek fizetésképtelensége valószínűsíthető vagy bizonyított. Közelebbről, a Törvényszék több, 2023. november 22-én hozott ítéletében első ízben döntött az Egységes Szanálási Testület által a bankszanálás következtében érintett részvényesek és hitelezők esetleges kártalanítása vonatkozásában hozott határozat megsemmisítése iránti kérelemről (T-302/20., T-303/20. és T-307/20. sz. Del Valle Ruíz és társai egyesített ügyek; T-304/20. sz. Molina Fernández kontra ESZT ügy, T-330/20. sz. ACMO és társai kontra ESZT ügy és T-340/20. sz. Galván Fernández-Guillén kontra ESZT ügy).
Végül az elmúlt év ítélkezési gyakorlatának jelentős fejleményei között feltétlenül meg kell említeni a 2023. szeptember 13-i Venezuela kontra Tanács ügyben hozott ítéletet (T-65/18 RENV, lásd az „Az év fontosabb ítéleteinek áttekintése” című fejezetet). A nagytanácsban eljáró Törvényszék egy harmadik állammal, jelen esetben Venezuelával szemben – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tekintetében ezen országban folyamatosan romló helyzetre tekintettel – hozott korlátozó intézkedések jogszerűségéről határozott. Ebben az összefüggésben a Törvényszéknek az említett harmadik állam meghallgatáshoz való jogának és az általa hivatkozott állítólagos nemzetközijog-sértések érzékeny kérdéseit kellett megvizsgálnia.
A Törvényszék tagjai
A Törvényszék tagállamonként két bíróból áll.
A bírákat olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek a felsőbb bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges alkalmassági feltételeknek. A bírákat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, a jelölt személyek alkalmasságáról szóló vélemény nyújtásával megbízott bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki. Megbízásuk hat évre szól, és megújítható. A bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra az elnököt és az alelnököt. A bírák hatéves időtartamra hivatalvezetőt neveznek ki.
A bírák a feladataik ellátása során teljesen pártatlanul és függetlenül járnak el.
M. van der Woude
S. Papasavvas
D. Spielmann
A. Marcoulli
F. Schalin
R. da Silva Passos
J. Svenningsen
M. J. Costeira
K. Kowalik-Bańczyk
A. Kornezov
L. Truchot
O. Porchia
M. Jaeger
H. Kanninen
J. Schwarcz
M. Kancheva
E. Buttigieg
V. Tomljenović
S. Gervasoni
L. Madise
N. Półtorak
I. Reine
P. Nihoul
U. Öberg
C. Mac Eochaidh
G. De Baere
R. Frendo
T. R. Pynnä
J. C. Laitenberger
R. Mastroianni
J. Martín y Pérez de Nanclares
G. Hesse
M. Sampol Pucurull
M. Stancu
P. Škvařilová-Pelzl
I. Nõmm
G. Steinfatt
R. Norkus
T. Perišin
D. Petrlík
M. Brkan
P. Zilgalvis
Kecsmár K.
I. Gâlea
I. Dimitrakopoulos
D. Kukovec
S. Kingston
Tóth T.
B. Ricziová
E. Tichy-Fisslberger
William Valasidis
S. Verschuur
S. L. Kalėda
L. Spangsberg Grønfeld
V. Di Bucci
2023. szeptember 27-től érvényes protokolláris sorrend
C | Az ítélkezési gyakorlat 2023-ban
- Fókusz A személyes adatok védelme és a versenyjog közötti kapcsolat
- Fókusz A FIFA és az UEFA szabályozási jogköre és az uniós jog
- Fókusz A személyes adatok védelme és a vállalkozások közötti verseny megsértése elleni küzdelem
- Fókusz Az európai vállalkozások védelme az Egyesült Államok extraterritoriális szankcióival szemben
- Az év jelentős ítéletei
Fókusz
A személyes adatok védelme és a versenyjog közötti kapcsolat
2023. július 4-i Meta Platforms és társai ítélet (C-252/21)
A német szövetségi versenyhatóság megtiltotta a Meta csoporthoz tartozó vállalkozások számára, hogy a Facebook közösségi hálózat németországi felhasználók általi használatát az „off Facebook” adataiknak a hozzájárulásuk nélkül történő kezelésétől tegyék függővé. Megállapította, hogy a szóban forgó adatok kezelése nem felelt meg az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR), és ezért a Meta csoport visszaélt erőfölényével.
A Bíróság, amelyhez egy német bíróság fordult a Meta csoport által e tilalommal szemben kezdeményezett jogvita keretében, kimondta, hogy egy tagállam versenyhatósága jogosult arra, hogy az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata keretében megállapítsa a GDPR megsértését. Az e rendelet által létrehozott különös felügyeleti hatóságokkal azonban lojálisan együtt kell működnie. Ha a vizsgált magatartás már tárgyát képezte e hatóságok vagy a Bíróság határozatának, a versenyhatóságot kötik a GDPR-ral kapcsolatos értékeléseik.
A Bíróság döntött arról a kérdésről is, hogy az úgynevezett „különleges” adatok kezelése, amely a GDPR alapján főszabály szerint tiltott, kivételesen megengedhető-e olyan esetekben, amikor az érintett ezeket az adatokat kifejezetten nyilvánosságra hozta. A Bíróság kimondta, hogy önmagában az a tény, hogy a felhasználó olyan weboldalakat vagy alkalmazásokat nyit meg, amelyek olyan különleges adatokra utalhatnak, mint a faji vagy etnikai származás, politikai vélemény, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság, nem jelenti azt, hogy adatait a GDPR értelmében kifejezetten nyilvánosságra hozza. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felhasználó adatokat visz be, vagy ha beépített kiválasztási gombokra kattint, kivéve ha előzetesen kifejezetten kinyilvánította azon döntését, hogy ezen adatokat korlátlan számú személy számára nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
Az a tény, hogy a hálózat üzemeltetője erőfölényben van, nem zárja ki, hogy a felhasználó érvényesen és szabadon hozzájárulhasson adatainak kezeléséhez. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen erőfölényes helyzet érintheti a felhasználók választási szabadságát, fontos tényezőnek minősül annak meghatározása szempontjából, hogy a hozzájárulást ténylegesen érvényesen adták-e meg. A Bíróság hozzátette, hogy a hozzájárulás meglétének bizonyítása az üzemeltető feladata.
Általános adatvédelmi rendelet
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) egységesíti a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogot, és egységes szabályozási keretbe foglalja.
A GDPR minden szervezetre – függetlenül attól, hogy állami vagy magánszervezet – kötelezettségeket ró, amennyiben az Unió területén személyes adatokat gyűjt. Azok a szervezetek, amelyek nem tesznek eleget a GDPR-ban foglalt kötelezettségeknek, különböző típusú szankciókkal sújthatók.
A digitális korban az Unió a GDPR révén számos jogot biztosít az egyének számára, például a tájékoztatáshoz, az elfeledtetéshez, a hozzáféréshez vagy az összegyűjtött személyes adatok törléséhez való jogot, amelyek mind hozzájárulnak a magánéletük védelmének megerősítéséhez. E szabályok a világon a legszigorúbbaknak számítanak az adatvédelem tekintetében.
Az „off Facebook” adatok
A Meta Platforms Ireland kezeli a Facebook online közösségi hálózatot az Unióban. A Facebooknál történő regisztrációval a felhasználók elfogadják az e társaság által meghatározott általános szerződési feltételeket, amelyek adatkezelési és cookie-szabályzatot is magukban foglalnak. E szabályzatok értelmében a Meta Platforms Ireland adatokat gyűjt a felhasználók közösségi hálózaton belüli és azon kívüli tevékenységével kapcsolatban, és összekapcsolja azokat az érintett felhasználók Facebook-fiókjaival. Ezek az adatok, amelyeket „off Facebook” adatoknak is neveznek, különösen harmadik felek weboldalainak és alkalmazásainak megtekintésére, valamint a Meta csoporthoz tartozó egyéb online szolgáltatások (többek között az Instagram és a WhatsApp) használatára vonatkoznak. Ezen adatok gyűjtése lehetővé teszi a Facebook felhasználóknak szóló reklámüzenetek személyre szabását.
Fókusz
A FIFA és az UEFA szabályozási jogköre és az uniós jog
2023. december 21-i European Superleague Company ítélet (C-333/21)
A FIFA és az UEFA az európai hivatásos labdarúgást felügyelő nemzetközi labdarúgó-szövetségek. Olyan szabályokat fogadtak el, amelyek feljogosítják őket az európai klubok közötti labdarúgóversenyek engedélyezésére és a különböző kapcsolódó médiajogok hasznosítására. Az UEFA olyan, európai klubok közötti versenyeket is szervez, mint például a Bajnokok Ligája.
Tizenkét európai labdarúgóklub új labdarúgóverseny-projektet kívánt létrehozni: a Szuperligát. Ez a projekt valószínűleg hatással lehet az UEFA klubversenyeinek lebonyolítására és a kapcsolódó médiajogok hasznosítására. A FIFA és az UEFA ellenezte a projektet, és szankciókkal fenyegette meg azokat a klubokat és játékosokat, amelyek a részvétel mellett döntenek.
A projektért felelős vállalat, a European Superleague Company megtámadta a FIFA és az UEFA szabályait egy madridi bíróságon, amely azt a kérdést intézte a Bírósághoz, hogy azok összeegyeztethetők-e az uniós joggal, amely tiltja a szabad verseny és a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását.
A Bíróság a Bosman ügyben kialakított ítélkezési gyakorlatával összhangban hangsúlyozta, hogy a sportversenyek szervezése és a kapcsolódó médiajogok hasznosítása az uniós jog hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.
A Bíróság kimondta, hogy a FIFA és az UEFA azokat a szabályozási, ellenőrzési és szankcionálási jogköröket, amelyekkel a potenciálisan versengő labdarúgóversenyek – mint például a Szuperliga projekt – szervezése tekintetében rendelkezik, az uniós versenyjog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága megsértésének terhe mellett, átlátható, objektív, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és arányos módon köteles gyakorolni.
A Bíróság továbbá úgy ítélte meg, hogy a FIFA és az UEFA médiajogok hasznosítására vonatkozó szabályai sérthetik az uniós versenyjogot, amennyiben nem a labdarúgás különböző szereplőinek javát szolgálják például azáltal, hogy biztosítják a keletkező bevételek szolidáris módon történő újraelosztását. A Bíróság megállapította, hogy e szabályok hátrányosan érinthetik az európai labdarúgóklubokat, a médiapiacokon működő vállalkozásokat, valamint a fogyasztókat és a televíziónézőket, mivel megakadályozzák őket abban, hogy új, potenciálisan innovatív vagy érdekes versenyeket tekintsenek meg.
A „Bosman” ítélkezési gyakorlat
A Bíróság 1995. december 15-i, történeti jelentőségű Bosman ítéletében (C-415/93) megállapította, hogy a sport általában véve az uniós jog hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül. A Bíróság azt is megállapította, hogy a munkavállalók szabad mozgásával ellentétes:
- sportegyesületek által elfogadott olyan állampolgársági szabályok alkalmazása, amelyek szerint a labdarúgóklubok csak korlátozott számban állíthatnak pályára egy másik tagállam állampolgárságával rendelkező hivatásos játékosokat, és
- az e sportegyesületek által meghatározott olyan átigazolási szabályok alkalmazása, amelyek szerint a valamely tagállam állampolgárságával rendelkező hivatásos labdarúgó-játékost a klubjával kötött szerződésének lejártával csak akkor foglalkoztathat egy másik tagállamban lévő klub, ha ez utóbbi az eredeti klub részére költségtérítést fizet.
A Bíróság és a sport
A Bosman ítélet óta a Bíróságnak többször is alkalma nyílt arról határozni, hogy az uniós gazdasági jogra tekintettel milyen feltételek mellett lehet sportot űzni:
- a Bosman ítéletben említett, a tagállamok állampolgárságával rendelkező sportolókra vonatkozó állampolgársági kikötések olyan állam sportolóira sem alkalmazhatók, amellyel az Unió társulási vagy partnerségi megállapodást kötött (2003. május 8-i Deutscher Handballbund ítélet [C-438/00] és 2005. április 12-i Simutenkov ítélet [C-265/03]);
- a Nemzetközi Olimpiai Bizottság doppingellenes szabályozása az uniós versenyjog hatálya alá tartozik, de nem ellentétes azzal, mivel szükséges a sportversenyek szabályos lefolytatásához (2006. július 18-i Meca-Medina és Majcen kontra Bizottság ítélet [C-519/04 P]);
- a labdarúgóklubok az általuk képzett fiatal játékosok után arányos képzési költségtérítést követelhetnek, ha ezek a játékosok egy másik tagállam klubjával kívánják aláírni első hivatásos szerződésüket (2010. március 16-i Olympique Lyonnais ítélet [C-325/08]).
Fókusz
A személyes adatok védelme és a vállalkozások közötti verseny megsértése elleni küzdelem
2023. május 24-i Meta Platforms Ireland kontra Bizottság ítélet (T-451/20)
A Bizottság vizsgálati jogköre
Az Európai Unió versenyszabályai tiltják a vállalkozások közötti olyan megállapodásokat, a vállalkozások társulásai által hozott olyan döntéseket, és az olyan összehangolt magatartásokat, amelyek hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre, és ezáltal megakadályozhatják, korlátozhatják, illetve torzíthatják a versenyt a belső piacon (az EU működéséről szóló szerződés [EUMSZ] 101. cikke). E szabályok azt is megtiltják, hogy a valamely piacon erőfölénnyel rendelkező vállalkozások visszaéljenek e helyzetükkel, például tisztességtelen árak kikötésével, illetve a termelésnek vagy a műszaki fejlesztésnek a fogyasztók kárára történő korlátozásával (EUMSZ 102. cikk).
Az 1/2003/EU rendelet döntő jelentőséggel bír a versenyszabályok végrehajtásában. E rendelet széles körű vizsgálati jogkört biztosít az Európai Bizottság számára. A Bizottság különösen ellenőrzéseket végezhet, és kérdéseket tehet fel minden olyan személynek, akinek hasznos információ lehet a birtokában.
2020-ban a Bizottság a Facebook csoport által a személyes adatok felhasználása és a közösségi platformjának kezelése során tanúsított állítólagos versenyellenes magatartásra vonatkozó vizsgálat részeként felszólította a Meta Platforms Irelandet, hogy bocsássa a Bizottság rendelkezésére a három vezetője által készített vagy kapott, egy vagy több konkrét kifejezést tartalmazó valamennyi dokumentumot.
Ezek közé tartoztak többek között a „big question” (nagy kérdés), a „for free” (ingyenes), a „not good for us” (nem jó nekünk) és a „shut* down” (lezár) kifejezések.
Ezen információk közlésének elmaradása esetére a Bizottság a Meta számára napi 8 millió euró összegű lehetséges kényszerítő bírságot írt elő.
A Meta az Európai Unió Törvényszéke előtt vitatta az Európai Bizottság információkérésének jogszerűségét. A Meta véleménye szerint e keresőkifejezések nyilvánvalóan túl homályosak és általánosak, és jelentős mértékű „önkényes információgyűjtést” jelentenek.
Ezzel egyidejűleg a Meta ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottság keresetének a Törvényszék által az ügy érdemében hozott ítélet meghozataláig történő felfüggesztése érdekében.
A Törvényszék elnöke 2020. október 29-én döntött az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről. Elrendelte az Európai Bizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését addig, amíg nem vezetik be az olyan kért dokumentumok benyújtására vonatkozó különös eljárást, amelyek nem kapcsolódnak a Meta üzleti tevékenységeihez, és amelyek ezenkívül különleges személyes adatokat tartalmaznak („védett dokumentumok”). E végzés végrehajtása keretében a Bizottság virtuálisadatszoba-eljárást hozott létre e védett dokumentumok számára. Ezen eljárás értelmében a dokumentumokat csak azután lehetett a vizsgálati aktához csatolni, hogy a vizsgálatot végző csoport korlátozott számú tagja és a Meta ügyvédei e virtuális szobában megvizsgálták azokat.
A Törvényszék 2023. május 24-én hozott döntést az ügy érdemében. A Meta keresetét teljes egészében elutasította.
Ítéletében a Törvényszék emlékeztetett az Európai Bizottság széles körű vizsgálati jogkörére, amelynek keretében ellenőrzi, hogy a vállalkozások tiszteletben tartják-e a versenyszabályokat. Ebben az összefüggésben hasznosnak bizonyulhat a konkrét keresőszavak használata.
META
A Meta egy multinacionális technológiai vállalat, amelynek székhelye az Egyesült Államokban található. Az Instagram és a WhatsApp mellett egyik kiemelt terméke a Facebook közösségi hálózat, amely lehetővé teszi a regisztrált felhasználók számára, hogy profilokat hozzanak létre, fényképeket és videókat töltsenek fel, üzeneteket küldjenek, és kapcsolatot teremtsenek más személyekkel. A Meta a Facebook Marketplace néven online hirdetési szolgáltatást is kínál, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy árukat vásároljanak és adjanak el.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem célja az intézmények valamely jogi aktusa végrehajtásának a kereset elbírálásáig és a jogerős ítélet meghozataláig történő azonnali felfüggesztése. Ahhoz, hogy a Törvényszék elnöke ezt az ideiglenes intézkedést elrendelhesse, a kereset nem tűnhet első látásra teljesen megalapozatlannak. A kérelmezőnek azt is bizonyítania kell, hogy a végrehajtás felfüggesztése nélkül súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne. Végül a határozatnak mérlegelnie kell a kérelmező érdekeit a többi fél érdekeivel és a közérdekkel szemben.
A Meta azon érvelésére válaszul, miszerint a keresőszavak használatával történő vizsgálat az érintett munkavállalók magánéletébe való beavatkozásnak minősül, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a közérdekű célok, nevezetesen az uniós Szerződésekben előírt versenyjogi rendszer fenntartására alkalmas intézkedésről van szó.
A Törvényszék e tekintetben kiemelte a korábban hozott kísérő intézkedéseket. A védett dokumentumokat ugyanis külön elektronikus adathordozón kellett elküldeni a Bizottságnak, és egy virtuális adatszobában kellett elhelyezni. E szoba csak a vizsgálatot végző csoport korlátozott számú tagja számára volt hozzáférhető. Az aktához csatolható dokumentumok kiválasztását a Meta ügyvédeinek jelenlétében kellett elvégezni. A dokumentumok minősítésével kapcsolatos tartós nézeteltérés esetén választottbírósági eljáráshoz folyamodtak.
T-452/20. sz. ügy
Ugyanezen a napon a Bizottság a Facebook Marketplace platformmal kapcsolatos egyes gyakorlatokat érintő párhuzamos vizsgálata részeként úgy döntött, hogy információkérést intéz a Meta Platforms Irelandhez. A Meta Platforms Ireland által e határozat ellen benyújtott megsemmisítés iránti keresetet a Törvényszék a T-452/20. sz. ügyben ugyanezen a napon hozott ítéletében elutasította.
A Meta fellebbezéseket nyújtott be a Bírósághoz a Törvényszék T-451/20. és T-452/20. sz. ítélete ellen (C-497/23. P. és C-496/23. P. sz. folyamatban lévő ügyek).
Fókusz
Az európai vállalkozások védelme az Egyesült Államok extraterritoriális szankcióival szemben
2023. július 12-i IFIC Holding kontra Bizottság ítélet (T-8/21)
A harmadik országok által elfogadott jogszabályok extraterritoriális hatálya
A jogszabály extraterritorialitása azt jelenti, hogy a jogszabály hatálya túlterjed az azt elfogadó állam határain. Az Európai Unió zárolási jogszabálya (2271/96/EK tanácsi rendelet) védi az uniós gazdasági szereplőket a harmadik országok jogszabályainak extraterritoriális alkalmazásával szemben. Az Európai Unió 1996-ban fogadta el ezt a jogszabályt, azon európai vállalkozások védelme céljából, amelyek Kubával, Iránnal vagy Líbiával folytatott kereskedelmi tevékenysége az Egyesült Államok célkeresztjébe került.
2018-ban, az Egyesült Államoknak az iráni nukleáris programról szóló megállapodásból való kilépésére válaszul, az Európai Unió aktualizálta a zárolási jogszabályát annak érdekében, hogy az tartalmazza az újra bevezetett amerikai extraterritoriális szankciókat. Ezen intézkedés hátterét az képezi, hogy az Európai Unió támogatja az iráni nukleáris programról szóló megállapodás folyamatos és teljes körű végrehajtását, többek között az Európai Unió és Irán közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok támogatása révén.
2018-ban az Amerikai Egyesült Államok kilépett az iráni nukleáris program ellenőrzésére és az Iránnal szembeni gazdasági szankciók megszüntetésére irányuló, iráni nukleáris programról szóló megállapodásból. E kilépés következményeként az Egyesült Államok ismét szankciókat szabott ki Iránnal, valamint egy listán szereplő meghatározott személyekkel szemben, akiknek a vagyonát zárolták. Ezenkívül ismét tilos volt a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása az amerikai hatóságok által összeállított listán szereplő személyekkel vagy szervezetekkel. E tilalom az Egyesült Államokon kívül letelepedett vállalkozásokra is vonatkozott, az európai vállalkozásokat is beleértve.
A szankciók ezen újbóli bevezetésére válaszul az Európai Unió aktualizálta az úgynevezett „zárolási” jogszabályát a vállalkozásai érdekeinek védelme érdekében. Annak érdekében, hogy az európai vállalkozásokat megvédjék az amerikai szankciók extraterritoriális alkalmazásának hatásaitól, megtiltották számukra, hogy e szankcióknak eleget tegyenek, kivéve ha erre az Európai Bizottság felhatalmazást ad. Megjegyzendő, hogy ilyen felhatalmazás akkor adható, ha a külföldi szankciók be nem tartása súlyosan sértené az érintett vállalkozás vagy az Unió érdekeit.
Az IFIC Holding AG német társaság, amelynek részvényei közvetve az iráni állam tulajdonában vannak, és amelyet 2018-ban vettek fel a listára. E felvételt követően a Clearstream Banking AG, az egyetlen olyan bank, amely Németországban értékpapírok letéti őrzésére engedéllyel rendelkezik, megszakította azon különböző német társaságoktól származó osztalékainak az IFIC részére történő kifizetését, amelyekben részesedéssel rendelkezik, és azokat egy külön számlára zárolta.
A Clearstream továbbá felhatalmazást kért a Bizottságtól arra, hogy az IFIC értékpapírjaival vagy pénzeszközeivel kapcsolatban az amerikai szankcióknak eleget tegyen. A Bizottság e felhatalmazást eredetileg 2020 áprilisában 12 hónapra megadta, majd azt 2021-ben és 2022-ben megújította. Az IFIC e határozatokat megsemmisítés iránti keresettel támadta meg a Törvényszék előtt.
A Törvényszék elutasította az IFIC keresetét, és ezzel felhatalmazta a Clearstream Banking AG-t arra, hogy eleget tegyen az Iránnal szemben bevezetett amerikai szankcióknak. A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság ugyan köteles volt figyelembe venni a felhatalmazást kérelmező vállalkozás (Clearstream) érdekeit, de nem volt köteles figyelembe venni a listán szereplő vállalkozás (IFIC) érdekeit, illetve nem volt köteles más, számára kevésbé kényszerítő alternatívák fennállását vizsgálni. A Törvényszék azt is megállapította, hogy az Európai Unió által – egy harmadik ország által alkalmazott extraterritoriális szankciókkal összefüggésben – követett célok indokolják az IFIC meghallgatáshoz való jogának a Bizottság felhatalmazásának elfogadását megelőző döntéshozatali eljárás során történő korlátozását.
A megsemmisítés iránti kereset
A megsemmisítés iránti kereset az uniós intézmények uniós joggal ellentétes jogi aktusainak megsemmisítésére irányul. Bizonyos feltételek mellett a tagállamok, az európai intézmények és a magánszemélyek indíthatnak megsemmisítés iránti keresetet a Bíróság és a Törvényszék előtt. Ha a kereset megalapozott, az uniós bíróság megsemmisíti a jogi aktust. Az érintett intézménynek a jogi aktus megsemmisítése miatt esetleg kialakult joghézagot orvosolnia kell.
Bank Melli Iran ügy (C-124/20)
E másik ügyben a BMI, egy iráni állami bank a német bíróságok előtt hivatkozott a zárolási jogszabályra az amerikai szankciók németországi alkalmazásának vitatása céljából. Az Európai Unió zárolási jogszabályával összefüggő ügyben első ízben eljáró Bíróság úgy határozott, hogy az Egyesült Államok által Iránnal szemben bevezetett szankcióknak való megfelelés uniós jogban előírt tilalmára lehet a nemzeti bíróságok előtti polgári eljárásokban hivatkozni.
Az év jelentős ítéletei
Fogyasztók
Az európai fogyasztóvédelmi politika célja a fogyasztók egészségének, biztonságának, valamint gazdasági és jogi érdekeinek védelme, függetlenül attól, hogy az Európai Unión belül hol élnek, utaznak vagy vásárolnak.
A Bíróság: az uniós fogyasztók jogainak biztosítása
Környezetvédelem
Az Európai Unió elkötelezett a környezet minőségének megőrzése és javítása, valamint az emberi egészség védelme mellett. A környezetvédelmi politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, valamint a „szennyező fizet” elvén alapul.
A Bíróság és a környezet
Személyes adatok
Az Európai Unió szilárd és koherens szabályozással rendelkezik a személyes adatok védelmére vonatkozóan. Az ilyen adatok kezelésének és megőrzésének meg kell felelnie a szabályozásban meghatározott jogszerűségi feltételeknek, különösen a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia, és nem sértheti aránytalanul a magánélethez való jogot.
A Bíróság a digitális világban
Egyenlő bánásmód és munkajog
Az Európai Unió több mint 240 millió munkavállalót számlál. Számos polgár élvezi tehát közvetlenül az európai munkajog rendelkezéseiből származó előnyöket, amely a munkafeltételekre és a foglalkoztatásra vonatkozó minimumszabályokat állapít meg, és ily módon kiegészíti a tagállamok által folytatott politikákat.
A Bíróság: az egyenlő bánásmód és a kisebbségi jogok garantálása
A Bíróság a munkahelyen – a munkavállalók jogainak védelme
Európai polgárság
Bárki, aki valamely uniós tagállam állampolgárságával rendelkezik, automatikusan az Európai Unió polgára is. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az európai uniós polgárokat az európai Szerződések által biztosított konkrét jogok illetik meg.
Migráció
Az Európai Unió számos szabályt fogadott el a hatékony, humanitárius és biztonságos európai migrációs politika kialakítása érdekében. A közös európai menekültügyi rendszer minimumszabályokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy miként kell bánni a menedékkérőkkel, és miként kell kezelni a menedékjog iránti kérelmeiket.
Jogállamiság
Az Európai Unió Alapjogi Chartája az Európai Unióról szóló szerződéshez hasonlóan kifejezetten hivatkozik a jogállamiságra mint az uniós tagállamok közös értékeinek egyikére. A bíróságok függetlensége és pártatlansága a jogállamiság alapvető eleme.
A jogállamiság Unión belüli védelme
Szellemi tulajdon
A szellemi (szerzői jog) és ipari tulajdon (védjegyjog és formatervezési minták oltalma) védelme érdekében az Európai Unió által elfogadott szabályozás a kreativitást és az innovációt elősegítő környezet kialakítását támogatva fokozza a vállalkozások versenyképességét.
Szellemi tulajdon az Európai Unió Törvényszékén
Korlátozó intézkedések és külpolitika
A korlátozó intézkedések vagy „szankciók” az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapvető eszközei az értékeinek, alapvető érdekeinek és biztonságának védelme érdekében. A szankciók célja, hogy az érintett jogalanyok vagy személyek politikájának vagy magatartásának megváltoztatását érjék el.
Kereskedelempolitika
A kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Unió kereskedelmi kérdésekben jogszabályokat alkot és nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat köt. Az Unió azáltal megvalósuló összehangolt fellépése, hogy a nemzetközi színtéren egységes álláspontot képvisel, erős pozíciót biztosít az Unió számára a nemzetközi kereskedelem területén.
Tax rulings
A közvetlen adók főszabály szerint a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor ezen adóknak tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió alapvető szabályait, így az állami támogatások tilalmát. Ezért az Unió biztosítja a tagállamok azon feltételes adómegállapítási határozatainak (tax rulings) jogszerűségét, amelyek a vállalkozásoknak különleges adójogi bánásmódot biztosítottak.
Versenyjog
Az Európai Unió biztosítja a szabad versenyt védő szabályok tiszteletben tartását. Tilos minden olyan magatartás, amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, és e magatartások bírsággal szankcionálhatók.
Dokumentumokhoz való hozzáférés
A közélet átláthatósága az Unió egyik kulcsfontosságú elve. Az Unión belül főszabály szerint bármely polgár vagy jogi személy hozzáférhet az intézmények dokumentumaihoz. Bizonyos esetekben azonban, amennyiben indokolt, e hozzáférés megtagadható.
A Kutatási és Dokumentációs Igazgatóság az általa készített összefoglalások gyűjteménye alapján kínálja jogászok számára a „Legfontosabb ítéletek válogatása” és a Bíróság és a Törvényszék „Havi esetjogi értesítő”-je című kiadványokat.
