Bíróság igazságügyi statisztikái - 2024

 Lásd a Bíróság részletes statisztikáit  

Az elmúlt év főbb statisztikai tendenciáinak rövid áttekintése – Egy „szerfelett” rendkívüli év

Marc-André Gaudissart

A Bíróság hivatalvezető-helyettese

Mint minden évben, most is örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy röviden kommentáljam az elmúlt év igazságügyi statisztikáit, és némi segítséget nyújtsak az Olvasónak az igazságszolgáltatási fórum elé terjesztett vagy az általa befejezett ügyekre vonatkozó adatok olvasásához és értelmezéséhez.

Jóllehet ez nem mindig könnyű feladat, mivel az egyik évről a másikra bekövetkező ingadozások olykor nem túl jelentősek, ezért pedig nem mindig teszik lehetővé a meghatározó fejlemények kiemelését vagy a visszatérő tendenciák felismerését, a 2024. év egyértelműen kivételt képez a szabály alól. Az elmúlt év ugyanis számos tekintetben a szó szoros értelmében véve rendkívüli évnek nevezhető, mind a 2024‑ben a Bíróság elé kerülő ügyek számát, mind az általa befejezett ügyek számát illetően. Mindkettő ugyanis a 2019‑ben elért történelmi csúcsra emlékeztet, és teljes mértékben értelmet ad annak a jogalkotási reformnak, amely 2024. szeptember 1-jén lépett hatályba, és amelynek köszönhetően a Bíróság megosztja előzetes döntéshozatali hatáskörét az Európai Unió Törvényszékével, amely immár kizárólagosan jogosult arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmányának (a továbbiakban: alapokmány) 50b. cikkében megjelölt konkrét ügycsoportokban[1] megválaszolja az Unió tagállamainak bíróságai által előterjesztett kérdéseket.

1.     Az érkezett ügyek

Ami mindenekelőtt a Bíróság elé kerülő ügyeket illeti, azok száma 2024-ben 920 ügyet tett ki. Nem ez a legmagasabb szám a Bíróság történetében – a rekordot öt évvel korábban, 2019-ben sikerült 966 új üggyel felállítani –, viszont e számadat az előző évhez képest így is 12%-os növekedést jelent (2023-ban 821 új ügy volt), és nem tartalmazza azt a huszonegynéhány előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, amelyeket 2024. október 1-je után nyújtottak be a Bíróság Hivatalához, és amelyeket a Bíróság eljárási szabályzatának 93a. cikke szerinti előzetes elemzést követően továbbítottak a Törvényszékre. A fent említett reform hiányában tehát a 2024‑ben a Bíróság elé kerülő ügyek száma még magasabb lett volna.

Nem meglepő módon továbbra is az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek teszik ki a 2024‑ben a Bíróság elé kerülő ügyek túlnyomó többségét, nem kevesebb mint 573 új előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel (szemben a 2023. évi 518 kérelemmel), de ki kell emelnünk azt is, hogy a Bíróság előtti peres ügyeken belül nőtt a fellebbezések aránya, mivel a 2024-ben benyújtott fellebbezések, ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezések és beavatkozás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezések száma 277 volt, vagyis magasabb, mint a 2023-ban nyilvántartásba vett fellebbezések száma (231), de meghaladja még a 2019-ben elért felső határt is (amelyet abban az évben 266 új fellebbezéssel sikerült elérni). Ez a növekedés abból ered, hogy a Törvényszék számos olyan határozatot hozott, amelyek olyan jogvitákban fejezték be az eljárást, amelyek több tucatnyi pénzintézet és az Egységes Szanálási Testület között voltak folyamatban. Miután az Egységes Szanálási Alapba fizetendő előzetes hozzájárulások kiszámítására vonatkozóan e szerv által hozott határozatokat a Törvényszék megsemmisítette, az Egységes Szanálási Testület, az Európai Unió Tanácsa vagy a bankok vitatták ezen igazságszolgáltatási fórum határozatait. Nem kevesebb, mint 76 fellebbezést nyújtottak be a Bírósághoz. Mivel ezen ügyek tárgya lényegében azonos, a felperesek által felhozott jogalapok pedig nagymértékben átfedik egymást, a Bíróság a megfelelő igazságszolgáltatásra törekedve kijelölt néhány „irányadó” ügyet, és az érintett felek egyetértésével úgy határozott, hogy a többi ügy elbírálását az irányadó ügyekben várható határozatok meghozataláig felfüggeszti.

Az előzetes döntéshozatali ügyekkel és a fellebbezésekkel ellentétben a közvetlen keresetek száma 2024‑ben valamelyest visszaesett az előző évhez képest (53 új ügy, szemben a 2023. évi 60‑nal), de említést kell tennünk többek között az első olyan kereset benyújtásáról, amely a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 8. cikkének első bekezdésén alapul, és amelyet a Francia Köztársaság nemzetgyűlése nevében ezen állam kormánya továbbított,[2] valamint két kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetről, amelyet a Bizottság indított az Egyesült Királyság ellen, ezen államnak az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 87. cikkének (1) bekezdése alapján. E keresetek, amelyeket 2024. december 20-án, vagyis épp csak néhány nappal a kilépésről szóló megállapodás fent hivatkozott cikkében előírt négyéves időszak lejárta előtt nyújtottak be, egyrészt annak megállapítására irányulnak, hogy az Egyesült Királyság nem teljesítette az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. és 49. cikkéből, valamint az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[3] több cikkéből eredő kötelezettségeit,[4] másrészt pedig annak megállapítására, hogy ezen állam nem teljesítette a Szerződések több rendelkezéséből, az Európai Unió Alapjogi Chartájából, valamint az általános jogelvekből eredő kötelezettségeit azáltal, hogy nem vonta le a Bíróság Achmea ügyben hozott ítéletének[5] valamennyi következményét, és nem szüntette meg az Egyesült Királyság és az Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási szerződéseket.[6]

Néhány olyan kérelmen kívül, amelyek költségmentességre vagy a költségek megállapítására irányultak, végül említést kell tennünk arról, hogy a Bizottság 2024. szeptember 13-án vélemény iránti kérelmet terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű (kizárólagos vagy megosztott) az Unió azon hatásköre, hogy megkösse az egyrészről az Ománi Szultánság, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodást. E kérelem, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (11) bekezdése alapján terjesztettek elő, igen élénk érdeklődést váltott ki, amennyiben egy kivételével valamennyi uniós tagállam, valamint az Európai Parlament és a Tanács is írásbeli észrevételeket nyújtott be a Bizottság által feltett kérdéssel kapcsolatban.

Ha közelebbről vizsgáljuk az elmúlt év során a Bíróság elé kerülő ügyek tárgyát, megállapíthatjuk, hogy az összességében megfelel annak, amit a korábbi évek során tapasztalhattunk. A korábbiakhoz hasonlóan 2024-ben is számos versenyjogi vagy állami támogatási, fogyasztó- és környezetvédelmi, vagy akár szociálpolitikai és közlekedési tárgyú ügy érkezett a Bíróságra, ami viszont kétségtelenül a leginkább felkelti majd az Olvasó figyelmét, az nem más, mint a gazdaság‑ és monetáris politikai tárgyú ügyek, továbbá az ukrajnai háborúval összefüggésben elfogadott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ügyek magas száma, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos ügyek száma. E területen 2024-ben nem kevesebb, mint 123 ügyet – köztük 117 előzetes döntéshozatal iránti kérelmet – terjesztettek a Bíróság elé, ami 40 üggyel több, mint az előző évben. Közülük számos ügy Olaszországból érkezett.

E tekintetben egy másik tanulságos tényező a Bírósághoz 2024-ben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek földrajzi eredetének elemzése. Amíg ugyanis 2023-ban az olasz bíróságoktól érkező kérelmek száma jelentősen visszaesett, addig 2024-ben szó szerint robbanásszerűen megugrott a számuk: az olasz bíróságok 2024-ben közel száz előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtottak be a Bírósághoz (98-at, szemben a 2023. évi 43-mal), ami az ezen államból érkező kérelmek tekintetében 1952 óta a legmagasabb szám. A német bíróságoktól érkező kérelmek száma ezzel szemben ellentétes irányban alakult, hiszen 66 kérelemmel az ezen állam bíróságaitól érkező kérelmek száma az elmúlt tizenöt évben tapasztalt legalacsonyabb – 2023-ban még 94 kérelem volt, három évvel korábban (2020‑ban) pedig 140 –, míg a lengyel bíróságoktól érkező kérelmek száma stabil maradt, amennyiben e bíróságok 2024-ben 47 kérelmet terjesztettek a Bíróság elé (szemben az előző évi 48-cal). Ezeket sorrendben az osztrák, a bolgár és a belga bíróságok követik 39, 38, illetve 36 előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel. E kontextusban egyébként érdekes megjegyezni, hogy a belga bíróságok által benyújtott 36 kérelem közül nem kevesebb, mint öt ezen állam alkotmánybíróságától származik. Az általa feltett kérdések olyan szerteágazó területeket érintenek, mint a személyes adatok és a magánélet védelme az elektronikus hírközlési ágazatban, a szerzői és szomszédos jogok bizonyos vetületeinek harmonizációja az információs társadalomban, vagy akár az Európai Unió Tanácsa által annak érdekében tett intézkedések érvényessége, hogy egy felettébb bizonytalan geopolitikai környezetben megküzdjön a magas energiaárakkal.

Végül a sürgős elbírálást igénylő jogvitákat illetően ki kell emelni, hogy emelkedett a gyorsított eljárás vagy a sürgősségi eljárás alkalmazása iránti kérelmek száma. Amíg az ilyen kérelmek száma az előző két évben jelentősen visszaesett (2022-ben 52 kérelemmel, 2023-ban pedig 43 kérelemmel), addig 2024-ben ismét emelkedni kezdett, az összes ügytípust együttvéve több mint 75 kérelemmel. A sürgősségi eljárást az év során hat alkalommal rendelték el, csakúgy, mint a gyorsított eljárást, amelyet szintén hat ügyben folytattak le, amelyek tárgyát a következők képezték: azon rendelkezések értelmezése, amelyek a személyek egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia‑közösség, másrészről pedig Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében, büntetőeljárás lefolytatása céljából történő átadásának rendszerére vonatkoznak;[7] a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeire vonatkozó rendelkezések értelmezése,[8] valamint a „biztonságos származási ország" fogalmának értelmezése, ahogyan az a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2013. L 180., 60. o.; helyesbítés: HL 2016. L 198., 50. o.) többek között a 36., 37. és 38. cikkében, valamint I. mellékletében szerepel.[9]

2.     A befejezett ügyek

Ha az elmúlt év a Bíróság elé kerülő ügyek számát illetően számos tekintetben a 2019-es évre emlékeztet, akkor a Bíróság által befejezett ügyek száma vonatkozásában még inkább helytálló e megállapítás. A Bíróság 2024‑ben 863 ügyet fejezett be, ami szinte megegyezik az öt évvel korábbi rekordszámú befejezett üggyel (865 ügy). Ez az eredmény, amely 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest – amelynek során 783 ügyet fejeztek be – a Bíróság által annak érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket tükrözi, hogy megküzdjön az egyre növekvő munkateherrel egy olyan környezetben, amelyre ráadásul az is rányomta bélyegét, hogy egy tag 2024 februárjában távozott, négy hónappal később pedig egy másik, hivatalban lévő tag elhunyt. A jelen sorok írásának idején e két tag helyére még nem érkeztek új tagok, így a 27 bíróból álló Bíróság mindössze 25 bíróval kénytelen működni.

Az igazságszolgáltatási fórum által befejezett ügyek legjelentősebb hányadát – nem meglepő módon – az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek és a fellebbezések teszik ki, amelyek hűen tükrözik a Bíróság elé kerülő ügyeken belül általuk képviselt arányt. Ha közelebbről vizsgáljuk, hogy elmúlt év során milyen módon kerültek befejezésre az ügyek, azt emelhetjük ki, hogy a Bíróság több ügyet fejezett be ítélettel. Így 2024-ben 595 ügyet bíráltak el ilyen módon, míg egy évvel korábban ez a szám 535 volt. Ezzel szemben a végzéssel elbírált ügyek száma enyhén csökkent, mind az előzetes döntéshozatali ügyeket, mind a fellebbezéseket illetően. A végzéssel elbírált fellebbezések tehát a 2024-ben befejezett összes fellebbezésnek csupán 40%-át tették ki, míg egy évvel korábban ez az arány még több mint 50%, 2022-ben pedig 60% volt. Ez a tényező elkerülhetetlenül hatással van az eljárások átlagos időtartamára.

Mivel a Bíróság a tavalyi évben számos fellebbezést – különösen a verseny és az állami támogatások területén – olyan teljes körű eljárás keretében bírált el, amelynek során mind tárgyalás tartására, mind pedig főtanácsnoki indítvány ismertetésére sor került, ezen ügyek elbírálásának átlagos időtartama a 2023. évi 13,9 hónapról 2024-ben 18,4 hónapra emelkedett.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek és a közvetlen keresetek elbírálásának átlagos időtartama tekintetében szintén növekedés figyelhető meg, de kisebb mértékben, mint a fellebbezések esetében. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálásának átlagos időtartama ugyanis a 2023. évi 16,8 hónapról 2024‑ben 17,2 hónapra nőtt, míg a közvetlen keresetek elbírálásának átlagos időtartama ugyanebben az időszakban 20,8 hónapról 21,5 hónapra emelkedett, ami az észszerű kereteken belül marad, figyelembe véve, hogy a Bíróság befejezett számos olyan ügyet, amelyek már több éve folyamatban voltak, különösen pedig azokat a kereseteket, amelyeket 2020 októberében indított több tagállam az uniós jogalkotó által elfogadott azon szabályok ellen, amelyek a közúti fuvarozási ágazatban a székhelyre és a kabotázsra, a maximális vezetési időkre és a járművezetők kiküldetésére vonatkoztak. A Bíróság által 2024. október 4-én hozott ítélet egyszerre bírál el tizenöt keresetet, és önmagában közel 1500 pontot tartalmaz.[10]

E tényezők együttes hatásaként logikusan emelkedik a Bíróság előtti eljárások átlagos időtartama, amely az összes ügytípust együttvéve 2024-ben 17,7 hónap lett, szemben az egy évvel korábbi 16,1 hónappal. Ami ezzel szemben a sürgősségi eljárás alá tartozó ügyeket illeti, amelyek mindig fokozott figyelmet igényelnek, tekintettel az általuk érintett érzékeny területekre, meg kell jegyezni, hogy az elbírálásuk átlagos időtartama a 2023. évi 4,3 hónapról 2024-ben 3,3 hónapra csökkent, ami nagyon közel van az eljárás 2008. márciusi bevezetésekor megcélzott időtartamhoz.[11]

A meghozott határozatok ítélkező testületek szerinti megoszlását illetően különösen azt érdemes megjegyezni, hogy erőteljesen nőtt a Bíróság nagytanácsa által hozott határozatok száma. Ezen ítélkező testület ugyanis 2024-ben 75 ügyet fejezett be, míg egy évvel korábban csupán 36 ügyet. Ez a szám – mint láttuk – azzal magyarázható, hogy elbírálásra került egy olyan ügycsoport, amely a fuvarozás területére vonatkozó európai szabályozással kapcsolatos tizenöt összefüggő ügyből állt, viszont azzal is, hogy 2024 októberében sor került a Bíróság bírói karának részleges megújítására. Mivel 2024 októberében számos bíró hivatali ideje lejárt, a határozatképességi problémák elkerülése érdekében szükséges volt, hogy még a távozásuk előtt el legyenek bírálva azok az ügyek, amelyekben részt vettek. Márpedig ezen ügyek közül sokat a nagytanács elé utaltak.

Jóllehet a Bíróság által 2024-ben befejezett ügyeken belül továbbra is túlsúlyban van a három bíróval eljáró tanácsok által elbírált ügyek aránya, amennyiben az ítélettel vagy ügydöntő végzéssel befejezett ügyek nem kevesebb mint 46%-át teszi ki, az öt bíróval eljáró tanácsok által befejezett ügyek aránya mindazonáltal tovább nőtt, jelenleg pedig közel 42%-ot tesz ki. Az ezen ítélkező testületek által 2024-ben befejezett ügyek teljes száma a három bíróval eljáró tanácsok esetében – ideértve a fellebbezések megengedhetőségéről határozó tanácsot is – 359 ügy, az öt bíróval eljáró tanácsok esetében pedig 324 ügy volt. Egy évvel korábban ez a szám 381 ügyet (három bíróval eljáró tanácsok), illetve 298 ügyet (öt bíróval eljáró tanácsok) tett ki.

Végül jelezni kell, hogy 2024-ben a Bíróság a legünnepélyesebb ítélkező testületében (a teljes ülésben) eljárva is hozott egy határozatot, vagyis a második „Quadrature du Net" ügyben a 2024. április 30‑i ítéletet. A Bíróságnak – amely ismét a francia Conseil d'État (államtanács) kérelme alapján járt el – számos további jelentős pontosítást kellett adnia azzal kapcsolatban, hogy miként kell értelmezni a 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12‑i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv), figyelemmel az Alapjogi Chartára is.[12]

3.     A folyamatban maradt ügyek

Jóllehet, mint láttuk, a Bíróság által 2024-ben befejezett ügyek száma kiemelkedően magas volt, mégis alatta marad annak, ahány ügy ugyanebben az évben a Bíróságra érkezett, ami azzal a logikus következménnyel jár, hogy emelkedett az igazságszolgáltatási fórum előtt folyamatban maradt ügyek száma, amely a 2024. december 31-i állapot szerint 1 206 ügyet tett ki. A Bíróság történetében valaha mért legmagasabb számról van szó. E szám kétségkívül arról tanúskodik, hogy az uniós polgárok és a tagállami bíróságok mennyire megbíznak a Bíróságban az uniós jog értelmezésével kapcsolatos azon kérdések megoldását illetően, amelyekkel szembesülnek, ugyanakkor rávilágít a 2024 szeptemberében hatályba lépett jogalkotási reform jelentőségére is, amennyiben e reform arra irányul, hogy újra egyensúlyba hozza a Bíróság és a Törvényszék munkaterhét azáltal, hogy a Bíróság előzetes döntéshozatali hatáskörét részben átruházza a Törvényszékre.

A jelen szakaszban még nyilvánvalóan korai lenne mérleget vonni e reformmal kapcsolatban, viszont gondosan figyelemmel fogjuk kísérni a Bíróság elé kerülő ügyek számának alakulását – különösen a hatáskör-átruházás által érintett konkrét ügycsoportokban – annak felmérése érdekében, hogy milyen hatással jár e reform mind az érintett ügyeknek a Törvényszék általi feldolgozása, mind pedig a Bíróság munkaterhe és az ügyek elbírálásának időtartama tekintetében, amely az alapokmány módosítása iránti kérelem alapjául szolgáló egyik tényezőt képezte.

*****

[1] Emlékeztetőül, a következő hat ügycsoportról van szó: 1) a közös hozzáadottértékadó-rendszer, 2) a jövedéki adók, 3) a vámkódex, 4) az áruknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális besorolása, 5) visszautasított beszállás vagy közlekedési szolgáltatások késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség, valamint 6) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.

[2] A C-553/24. sz., Assemblée nationale kontra Európai Parlament és Tanács ügy. E kereset a menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L, 2024. május 22.) megsemmisítésére irányul.

[3] HL L 158., 2004. április 30., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.

[4] A C‑892/24. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügy.

[5] 2018. március 6‑i Achmea ítélet, C‑284/16 (EU:C:2018:158).

[6] A C‑894/24. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügy.

[7] C-202/24. sz. Alchaster ügy (2024. július 29‑i ítélet, EU:C:2024:649) és C‑743/24. sz. Alchaster II. ügy.

[8] C‑244/24. és C‑290/24. sz. Kaduna egyesített ügyek (2024. december 19‑i ítélet, EU:C:2024:1038).

[9] C‑758/24. és C‑759/24. sz., Alace és Canpelli egyesített ügyek.

[10] C-541/20–C-555/20. sz., Litvánia és társai kontra Parlament és Tanács (Mobilitási csomag) egyesített ügyek, EU:C:2024:818.

[11] Lásd e tekintetben a Tanács 2007. december 20–i nyilatkozatát, amelyet a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról szóló határozatának elfogadásával összefüggésben tett, és amely szerint „a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárást három hónapon belül le kell zárni” (HL L 24., 2008. január 29., 44. o.).

[12] C-470/21. sz., Quadrature du Net és társai (Személyes adatok és a hamisítás elleni küzdelem) ügy, EU:C:2024:370.

További információ

A korábbi évek igazságügyi statisztikái szintén megtekinthetők a Curia honlapon, a „Történet" rovatban.