A Bíróság igazságügyi statisztikái - 2023

Lásd a Bíróság részletes statisztikáit  

Az elmúlt év főbb statisztikai tendenciáinak rövid áttekintése

Marc‑André Gaudissart, a Bíróság hivatalvezető‑helyettese

Ez az áttekintés, amely korábban az intézmény éves jelentésének fő részében szerepelt, most is – mint minden évben – rövid összefoglalást kíván nyújtani azokról a legfontosabb tendenciákról, amelyek az elmúlt év igazságügyi statisztikáinak olvasatából tűnnek ki. Ez az áttekintés a Bírósághoz 2023‑ban érkezett ügyek tárgyát, eredetét és jellegét mutatja be, és az igazságszolgáltatási fórum által ugyanezen év folyamán befejezett ügyekre vonatkozó adatokkal kapcsolatban nyújt némi iránymutatást.

I. Az érkezett ügyek

A 2023‑ban a Bíróság elé kerülő ügyek száma egyetlen egységnyi eltéréssel pontosan megfelel az elmúlt három év átlagának: a 2023‑ban érkezett ügyek száma 821 ügyet tesz ki, ami 15‑tel magasabb a 2022‑ben érkezett ügyek számánál (806 ügy), és 17‑tel alacsonyabb a 2021‑ben érkezett ügyek számánál (838 ügy). A peres ügyek ügytípusok szerinti megoszlása is nagyjából hasonló a korábbi évekhez – az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek és a fellebbezések önmagukban még mindig a Bírósághoz érkezett összes ügy több mint 90%‑át teszik ki (518 új előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel, illetve 231 fellebbezéssel, ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezéssel vagy beavatkozás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezéssel) –, ami azonban különösen felkelti majd az olvasó figyelmét, az nem más, mint a 2023‑ban a Bíróság elé kerülő közvetlen keresetek számának emelkedése.

Amíg ugyanis ez a szám 2021‑ben rekordalacsony volt, amikor mindössze 29 új ügy érkezett, addig 2023‑ban 60 ügyre, azaz több mint a kétszeresére emelkedett. E növekedés magyarázható mind a megsemmisítés iránti keresetek számának emelkedésével (2023‑ban 8 keresetet nyújtottak be, szemben a 2022. évi 2‑vel; egy tagállam [Lengyelország] önmagában 7 keresetet indított az uniós jogalkotó által a környezetvédelem és az energiahatékonyság területén elfogadott jogi aktusok ellen), mind pedig a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetek számának növekedésével, amennyiben a Bizottság 2023‑ban úgy döntött, hogy több párhuzamos jogsértési eljárást is indít, amelyek arra vonatkoznak, hogy bizonyos tagállamok részéről elmaradt az átültetés, illetve nem jelentették be a Szerződésekből eredő kötelezettségeik teljesítése érdekében tett intézkedéseket. Ezen ügyek nem elhanyagolható része itt is a környezetvédelem területére tartozik (a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme, az idegenhonos inváziós fajok felügyeleti rendszerének bevezetése, a megújuló forrásokból előállított energia felhasználásának előmozdítása, a települési szennyvíz kezelése és a hulladékok kezelése…), de számos ilyen ügy kiterjed az olyan hagyományosabb területekre is, mint a személyek és áruk szabad mozgása, a közlekedés, a szerzői jog és a szomszédos jogok a digitális egységes piacon, vagy akár a bejelentők hatékony védelme érdekében bevezetendő intézkedések.[1]

Ami az előzetes döntéshozatalt illeti, az általános geopolitikai kontextusra és az Unió küszöbén lévő számos fegyveres konfliktusgócra tekintettel nem meglepő, hogy 2023‑ban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területén terjesztették a legtöbb kérdést a Bíróság elé (82 előzetes döntéshozatal iránti kérelem), amelyek közül sok a menedékjoggal és a harmadik országok állampolgárait megillető nemzetközi védelem rendszerével kapcsolatos szabályok értelmezésére vonatkozott. Csakúgy, mint 2022‑ben, a tavalyi év során a Bíróság elé terjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmek közül sok az adózás, a fogyasztóvédelem és a közlekedés területét érintette (ebben a sorrendben 53, 52, illetve 40 előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel), míg a Törvényszék határozatai ellen 2023‑ban benyújtott fellebbezések főként a szellemi tulajdon, a verseny, az állami támogatások és a közszolgálat területére vonatkoztak. Annak ellenére ugyanis, hogy új típusú jogviták jelentek meg, e területek még mindig a Törvényszék tevékenységének jelentős részét teszik ki.

Ami a Bírósághoz 2023‑ban érkezett előzetes döntéshozatal iránti kérelmek földrajzi eredetét illeti, ki kell emelni, hogy az elmúlt év folyamán kivétel nélkül valamennyi tagállam bírósága fordult a Bírósághoz, ami a Szerződések által létrehozott „bíró a bíróval” párbeszéd erőteljességét bizonyítja. A korábbi évekhez hasonlóan a német bíróságok továbbra is a „földrajzi rangsor” élén állnak (a 2023‑ban a Bírósághoz benyújtott 94 előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel), ezúttal viszont nem az olasz bíróságok, hanem a bolgár és a lengyel bíróságok követik őket, amelyek közül az előbbiek 51, az utóbbiak pedig 48 alkalommal fordultak a Bírósághoz az elmúlt év során. Lengyelország esetében az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek száma 2023‑ban a legmagasabb azóta, hogy ezen állam 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, míg a bolgár bíróságok által 2023‑ban kezdeményezett utalások száma megközelíti az e bíróságoktól érkező kérelmek 2021‑es rekordszámát (58 kérelem).

Hasonló megállapítás tehető a Romániából érkező előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintetében is. A 2023‑ban a Bíróság elé terjesztett nem kevesebb mint 40 előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel ugyanis a román bíróságok olyan magas számú utalást kezdeményeztek, amely szintén emlékeztet a 2019‑ben elért csúcsértékre, amikor 49 előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtottak be a Bírósághoz. A román bíróságok által 2023‑ban előterjesztett kérdések olyan szerteágazó területeket érintenek, mint az optikai szálakból álló kábelek tarifális besorolása, az élelmiszer‑biztonság, a fogyasztóknak a külföldi pénznemben kötött hitelszerződések tisztességtelen feltételeivel szembeni védelme, a hozzáadottérték‑adó levonásához való jog, a biztosítás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban felmerült orvosi költségek megtérítése, vagy akár az alapvető jogok védelmére vonatkozó nemzeti normák és az uniós jog elsőbbsége, egységessége és hatékonysága elvének tiszteletben tartása közötti érzékeny viszony.

A sürgős elbírálást igénylő jogvitákat illetően meg kell jegyezni, hogy csakúgy, mint 2022‑ben, a gyorsított eljárás vagy a sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelmek száma lényegesen alacsonyabb volt, mint 2021‑ben. Amíg az említett év folyamán az összes ügytípust együttvéve nem kevesebb mint 90 ilyen kérelmet nyújtottak be, addig 2023‑ban 41 olyan kérelmet terjesztettek elő, amely az eljárás gyorsítására irányult. A Bíróság egyetlen ügy esetében sem rendelte el a gyorsított eljárást, míg sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás megindítására 2023‑ban két alkalommal került sor, az egyik esetben a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22‑i 2003/86/EK tanácsi irányelv (HL 2003. L 251., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.) 5. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozó ügyben, együtt értelmezve e rendelkezést az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. és 24. cikkével,[2] a másik esetben pedig az EUMSZ 325. cikk (1) bekezdésének értelmezésére, továbbá az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, Brüsszelben, 1995. július 26‑án aláírt egyezmény 2. cikke (1) bekezdésének és az uniós jog elsőbbsége elvének értelmezésére vonatkozó ügyben.[3]

Ezzel szemben a fellebbezések területén épp fordított helyzetnek lehetünk tanúi. Míg 2021‑ben 9 ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni, illetve beavatkozás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés érkezett a Bírósághoz, addig 2023‑ban 18, vagyis kétszer annyi ilyen jellegű fellebbezést terjesztettek elé.

II. A befejezett ügyek

A Bíróság által 2023‑ban befejezett ügyek száma az érkezett ügyekhez hasonlóan megfelel az elmúlt három év átlagának. Az elmúlt év folyamán, 2023‑ban ugyanis a Bíróság 783 ügyet fejezett be, míg 2021‑ben 771‑et, 2022‑ben pedig 808‑at. Az igazságszolgáltatási fórum által 2023‑ban befejezett ügyek legjelentősebb hányadát – nem meglepő módon – az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek és a fellebbezések teszik ki, amelyek hűen tükrözik a Bíróság elé kerülő ügyeken belül általuk képviselt arányt.

Ha közelebbről megvizsgáljuk, hogy a Bíróság az elmúlt évben milyen módon fejezte be az ügyeket, akkor azt láthatjuk, hogy ez is nagyon hasonló ahhoz, ahogyan az ügyek 2022‑ben kerültek befejezésre. Amíg ugyanis a Bíróság az említett évben 466 ítéletet és 265 végzést hozott, addig 2023‑ban az ítéletek és végzések száma 469, illetve 253 volt, vagyis majdhogynem megegyezett az előző év számadatával. E megállapítás vonatkozik az eljárást befejező ügydöntő végzésekre is, kivéve a törlést elrendelő, az okafogyottságot megállapító vagy a Törvényszékhez történő visszautalást elrendelő végzéseket. Az ilyen végzések száma 2022‑ben 167, 2023‑ban pedig 163 volt, az ügytípusok szerinti megoszlásuk azonban némileg eltérő.

Amíg 2022‑ben az előzetes döntéshozatali ügyek 12,7%‑át fejezték be olyan végzéssel, amelyet akár az eljárási szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése, akár e szabályzat 99. cikke, sőt akár e két rendelkezés együttes alkalmazása alapján hoztak, addig a tavalyi évben ez az arány 14,6%‑ra emelkedett. Ami ezzel szemben a fellebbezéseket illeti, az eljárási szabályzat 181. vagy 182. cikke alapján hozott végzéssel befejezett ügyek százalékos aránya csökken, hiszen az a 2022. évi 56,8%‑ról 2023‑ban 45,9%‑ra változott. Ez az eltérés azzal magyarázható, hogy 2023‑ban nagyobb számú fellebbezés elbírálása fejeződött be ítélethozatal útján, mivel több összetett ügyben is szükségessé vált tárgyalás tartása és/vagy a főtanácsnok indítványának ismertetése.

Jóllehet az elmúlt év során a fellebbezések alapján jelentősebb számú ítéletet hoztak, mint 2022‑ben, ez mégsem jelenti azt, hogy nőne azon esetek száma, amikor hatályon kívül helyezik a Törvényszék határozatait. Az utóbbi évek során ugyanis nagy fokú állandóságot figyelhetünk meg abból a szempontból, hogy milyen értelemben kerülnek lezárásra a fellebbezések, bármi is legyen az ügy befejezésének módja. A 2023‑ban lezárt 201 fellebbezés közül 37 vezetett a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezéséhez, és csak 10 esetben került az ügy visszautalásra a Törvényszék elé. A számok itt is meglehetősen hasonlóak az előző évi adatokhoz, mivel 2022‑ben 39 alkalommal helyezték hatályon kívül a Törvényszék határozatait (az összesen 196 befejezett fellebbezésből), továbbá a Bíróság csupán 9 esetben utalta vissza az ügyet a Törvényszékhez.

Csakúgy, mint 2022‑ben, 2023‑ban is azok az ügyek teszik ki a Bíróság által befejezett ügyek több mint felét, amelyeket három bíróval eljáró tanács fejezett be, ideértve a fellebbezések megengedhetőségéről határozó tanácsot is (elvonatkoztatva a törlést elrendelő, az okafogyottságot megállapító vagy az ügyet a Törvényszékhez visszautaló végzésektől). Meg kell azonban jegyezni, hogy az öt bíróval eljáró tanácsok által befejezett ügyek aránya az elmúlt év során nőtt – ezek az ítélkező testületek 2023‑ban 298 ügyet fejeztek be, szemben az előző évi 270‑nel –, míg a nagytanács által befejezett ügyek aránya a felére csökkent, amennyiben az ezen ítélkező testület által 2022‑ben befejezett 80 ügyről 2023‑ban mindössze 36 ügyre esett vissza. E változás annak következménye, hogy a Bíróság a nagytanács közreműködését igénylő ügyek tekintetében szelektívebb megközelítést alkalmaz, különösen a Bíróság elé kerülő ügyek száma és összetettsége folytán, de azzal is magyarázható, hogy bizonyos területeken olyan megszilárdult ítélkezési gyakorlat áll fenn, amely a korábbiakhoz képest könnyebbé teszi az ügyek kisebb létszámú, öt bíróval eljáró ítélkező testület elé utalását.

Ami az eljárások időtartamát illeti, meg kell jegyezni, hogy az összesített átlagos feldolgozási idő valamennyi ügytípust együttvéve némileg alacsonyabb, mint az előző évben: 2023‑ban 16,1 hónap, szemben a 2022. évi 16,4 hónappal. E csökkenés elsősorban a közvetlen keresetek átlagos feldolgozási ideje csökkenésének (a 2022. évi 23,5 hónapról 2023‑ban 20,8 hónapra), kisebb mértékben pedig az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek átlagos feldolgozási ideje csökkenésének (17,3 hónapról 16,8 hónapra) tudható be. Az ügyek elbírálásának átlagos időtartama mindazonáltal továbbra is a Bírósághoz benyújtott ügyek összetettségétől és befejezésük módjától függ, ami magyarázatot ad arra, hogy a Bíróság mekkora jelentőséget tulajdonít annak a kérelemnek, amelyet 2022. november 30‑án terjesztett az uniós jogalkotó elé annak érdekében, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások tekintetében a Bíróság által gyakorolt hatáskör egy részét ruházzák át a Törvényszékre, továbbá terjesszék ki a fellebbezések előzetes megengedhetővé nyilvánítására vonatkozó mechanizmus tárgyi hatályát.

III. A folyamatban maradt ügyek

A 2023. december 31‑i állapot szerint 1149 ügy maradt folyamatban a Bíróság előtt, vagyis mintegy negyvennel több, mint az előző évben. Mivel ezen ügyek túlnyomó részét előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (760 ügy) és fellebbezések (289 ügy) teszik ki, az imént említett reform végrehajtása elkerülhetetlenül kihatással lesz e statisztikákra, mivel e reform hatálybalépése azt fogja eredményezni, hogy a bizonyos területekre tartozó új előzetes döntéshozatal iránti kérelmek átkerülnek a Törvényszékre.

[1] Így 2023‑ban a Bizottság kereseteket indított 6 tagállam ellen, amiért azok nem fogadták el, illetve nem jelentették be azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23‑i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.). Lásd a következő ügyeket: C‑147/23, C‑149/23, C‑150/23, C‑152/23, C‑154/23 és C‑155/23 (a keresetek e sorrendben a következő tagállamok ellen irányulnak: Lengyel Köztársaság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség, Cseh Köztársaság, Észt Köztársaság és Magyarország).

[2] Lásd a C‑1/23. PPU. sz., Afrin ügyben 2023. április 18‑án hozott ítéletet (EU:C:2023:296).

[3] Lásd a C‑107/23. PPU. sz., Lin ügyben 2023. július 24‑én hozott ítéletet (EU:C:2023:606).

További információ

A korábbi évek igazságügyi statisztikái szintén megtekinthetők a Curia honlapon, a „Történet" rovatban.