Törvényszék igazságügyi statisztikái - 2024

Lásd a Törvényszék részletes statisztikáit  

A Törvényszék 2024. évi statisztikái

Vittorio Di Bucci, a Törvényszék hivatalvezetője

1.      A történelmi léptékű változások éve

Az igazságügyi statisztikák minden évben értékes rávilágítást adnak a Törvényszék tevékenységére, továbbá nélkülözhetetlen eszköznek bizonyulnak a jelen megértéséhez és a jövőre való felkészüléshez. A jelen összeállítás alapvetően arra irányul, hogy szemléltesse e statisztikák leginkább szembetűnő jellemzőit, segítséget nyújtson azok olvasatához, és felvázoljon néhány tendenciát. A 2024-es évet illetően ugyanakkor ki kell emelni olyan alapvető változásokat, amelyek a Törvényszék feladatait és az elé kerülő ügyeket érintették.

A 2024-es év fordulópontot jelent a Törvényszék és az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszere történetében, amely rendszer a Törvényszék 1989-es létrehozása óta a legjelentősebb reformon ment keresztül. Október 1-jétől a Törvényszék hat konkrét ügycsoportban hatáskört kapott arra, hogy előzetes döntéshozatali ügyeket bíráljon el. Így beérkeztek hozzá a nemzeti bíróságoktól származó első olyan kérelmek, amelyeket a Bíróság az alapokmány és az eljárási szabályzat új rendelkezései alapján továbbított a Törvényszékre, és amelyek olyan területeket érintettek, mint a héa, a jövedéki adók, a vámjog vagy az utasok jogai. E fejlemények egyenesen a jellegét érintik a Törvényszéknek, amely immár a Bírósággal együtt részt vesz a nemzeti bíróságokkal folytatott párbeszédben, ezáltal pedig hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamokban megfelelően alkalmazzák az uniós jogot.

Ugyanakkor a Törvényszék továbbra is megmarad olyan bíróságnak, amely első fokon folytat felülvizsgálatot az Unió intézményeinek és szerveinek tevékenysége vonatkozásában. E szerep még erősödött is, köszönhetően a reformnak, amely bővítette azokat a területeket, amelyeken a Törvényszék határozatai ellen benyújtott fellebbezések a Bíróság előtti megengedhetővé nyilvánítási mechanizmus alá tartoznak, és azokra az ügyekre korlátozódnak, amelyek az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából fontos kérdéseket vetnek fel. Ami a választottbírósági kikötéseken alapuló jogvitákat vagy az olyan szervek vagy hivatalok független fellebbezési tanácsainak határozatai ellen irányuló kereseteket illeti, mint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége vagy a pénzügyi felügyeleti hatóságok, a legtöbb esetben a Törvényszék lesz a végső fokon eljáró bíróság.

A statisztikákból látható adatokon túlmenően 2024-ben az is jelentős nyomást gyakorolt a Törvényszék és a Hivatal tevékenységére, hogy jelentősen módosult az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és a Törvényszék eljárási szabályzata, átdolgozásra kerültek e szabályzat gyakorlati végrehajtási rendelkezései, kiigazítás történt a struktúrák, a munkamódszerek és az informatikai eszközök tekintetében, valamint képzéseket kellett tartani a személyi állománynak.

Az éves statisztikák szerkezete megváltozott annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az új előzetes döntéshozatali hatásköröket, még ha a 2024 utolsó három hónapjában benyújtott és a Törvényszékre továbbított kérelmek száma nem is volt több, mint 19, amelyek tizenkét különböző tagállamból érkeztek. Érdekes megjegyezni, hogy ezen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek között nyolc olyan van, amelyek hét különböző tagállam legfelsőbb bíróságaitól érkeztek. Ezzel szemben túl korai lenne megbízható következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a Törvényszék hatáskörébe tartozó különböző ügycsoportokban érkezett egyes kérelmeknek mekkora jelentősége van, illetve hogy a Törvényszék miként dolgozza fel az előzetes döntéshozatali ügyeket.

2024-ben továbbá öt bíró is távozott a Törvényszékről, akiket a Bíróság tagjaivá neveztek ki, és két új bíró érkezett. A Törvényszéknek, a Hivatalnak és a szervezeti egységeknek komoly erőfeszítéseket kellett tenniük annak érdekében, hogy időben befejezzenek számos olyan eljárást, amelyekben részt vett az az öt bíró, aki 2024 októberében átkerült a Bíróságra.

2.      Érkezett ügyek: a csökkenés valószínűleg a körülmények együttállásából ered

Az első szembetűnő tény az, hogy az érkezett ügyek száma enyhén a 800-as szint alá csökkent, és 786 új üggyel az elmúlt tíz év legalacsonyabb értékét mutatja. Igen valószínű, hogy e jelenség nagyrészt a körülmények együttállásából ered, különösen pedig azzal magyarázható, hogy a többi intézmény mérsékeltebb tevékenységet folytatott egy olyan év során, amely az európai választásokkal és a Bizottság tisztújításával volt fémjelezhető.

Bizonyos tendenciáknak azonban más magyarázata is lehet.

Ami a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogvitákat illeti, az érkezett ügyek számának enyhe csökkenését figyelhetjük meg (268 ügy, szemben a 2023. évi 310 üggyel), még annak ellenére is, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) fellebbezési tanácsai több eljárást zártak le, mint az előző évben. A Törvényszék előtti ilyen peres ügyek csökkenő tendenciája azért nyerhetett megerősítést, mert csökkent az EUIPO fellebbezési tanácsai elé terjesztett fellebbezések száma (-6%), továbbá ösztönözték az EUIPO előtti alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazását.

A gazdaság- és monetáris politikával kapcsolatos ügyek száma – amely terület magában foglalja többek között a bankjogot – jelentősen csökkent, különösen az Egységes Szanálási Testület ellen benyújtott keresetek esetében. Ez azzal magyarázható, hogy 2024-től, vagyis a 2016. január 1-jétől számított kezdeti nyolcéves időszak végét követően az Egységes Szanálási Testület megszüntette az Egységes Szanálási Alap hatálya alá tartozó intézmények előzetes hozzájárulásainak beszedését, amelyek a peres ügyek fő forrását jelentették. A 2024-ben benyújtott 14 kereset az Egységes Szanálási Alap 2021. évi előzetes hozzájárulásaira vonatkozó határozat újbóli elfogadására vonatkozik, e kereseteket pedig a 2023. évi hozzájárulásokkal kapcsolatos 48 ügyhöz kell viszonyítani.

A digitális piacok és szolgáltatások szabályozásával kapcsolatos peres eljárásokban a digitális szolgáltatásokról szóló (EU) 2022/2065 rendelettel (angol nyelven: Digital Services Act, DSA) kapcsolatban hat ügy érkezett, melyek az „online óriásplatformként” minősítésre vagy a felügyeleti díj összegére vonatkoznak, a digitális piacokról szóló (EU) 2022/1925 rendelettel (angol nyelven: Digital Markets Act, DMA) kapcsolatban pedig két ügy érkezett, amelyek a „kapuőrként” történő kijelölésről szóló határozatokra vonatkoznak. A jelen szakaszban még nem érkeztek a Törvényszékhez olyan ügyek, amelyeknek az lenne a tárgya, hogy a Bizottság miként érvényesíti az e gazdasági szereplőkkel szemben fennálló, tartalomra vonatkozó követelményeket; az elkövetkező években számos jogvita származhat az ilyen ügyekből.

A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos peres eljárások száma stabilan 63 ügy maradt, pontosan ugyanannyi, mint 2023-ban. A 2023-as évhez hasonlóan az e területre tartozó új ügyek túlnyomó többsége (63-ból 47 ügy) az Európai Unió által az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktussal összefüggésben természetes vagy jogi személyekkel szemben elfogadott korlátozó intézkedések sorozatával kapcsolatos. Számos folyamatban lévő ügyben, amelyek az ilyen korlátozó intézkedésekkel kapcsolatosak, a felperesek az eljárási szabályzat 86. cikke alapján kiigazították a keresetlevelüket annak érdekében, hogy a rájuk vonatkozó intézkedések meghosszabbítását vagy módosítását támadják, ahelyett hogy e határozatokat új keresettel támadták volna meg. E technika azzal az előnnyel jár, hogy az ugyanazon felet érintő több jogi aktus vizsgálatát egyetlen és ugyanazon ügy keretében összpontosítja, megfelelve az egyértelműségre, gyorsaságra és jogbiztonságra irányuló célkitűzéseknek, amelyeket e technikával kapcsolatban a 2016-os bevezetése során tűztek ki. Ugyanakkor különösen az olyan jogi aktusok vonatkozásában, amelyek érvényesége félévenként lejár, e technika nehézkesebbé tette a folyamatban lévő eljárásokat, és megbonyolította azok kezelését, különösen akkor, ha a keresetlevél kiigazítására közvetlenül a tárgyalást megelőzően vagy annak folyamán került sor. E nehézségek leküzdése érdekében a Törvényszék módosította az eljárási szabályzatát azon esetek vonatkozásában, amelyekben a keresetindítási határidő 2024. szeptember 1‑je után veszi kezdetét. Az eljárási szabályzat most már akként rendelkezik, hogy a keresetlevél kiigazítását az eljárás szóbeli szakaszának megindításáról szóló törvényszéki határozat kézbesítését követő rövid időn belül, illetve főszabály szerint még azt megelőzően be kell nyújtani, hogy kézbesítenék azt a határozatot, amelynek értelmében a Törvényszék az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz. Még kétségkívül túl korai lenne mérleget vonni, viszont úgy tűnik, hogy ez az új rendszer jobban összehangolja a felperesek azon érdekét, hogy követeléseiket egy már folyamatban lévő ügy keretében összpontosítsák, annak szükségességével, hogy a Törvényszék kiszámítható módon szervezhesse munkáját, és észszerű időn belül befejezhesse az eljárásokat.

A Törvényszék előtti jogviták hagyományos ügycsoportjai keretében a közszolgálati ügyek száma stabil marad (78 ügy, szemben a 2023. évi 82 üggyel). Az állami támogatások területén az ügyek száma a 2023. évi tíz ügyről 2024‑ben 23-ra emelkedik, viszont jóval a történelmi szintek alatt marad. Végül a versenyjogi ügyek száma a 2022. és 2023. évhez hasonlóan nagyon alacsony, amennyiben 2024-ben tíz új ügy érkezett.

3.      Az igazságszolgáltatási fórum tevékenységét tükröző számadatok

Az év folyamán befejezett 922 üggyel a Törvényszék még az előző évnél is jobban teljesített, az elmúlt évek átlagához képest pedig feltűnően jobban. A folyamatban maradt ügyek állományát is sikerült jelentősen csökkentenie: a befejezett ügyek száma 136-tal meghaladja az új ügyek számát, a folyamatban maradt ügyek száma pedig 1302 (ha a 2023-ban érkezett 404, lényegében azonos ügyből álló csoportot egyetlen ügynek számítjuk, mivel a bruttó szám 1705 ügyet tesz ki). Ez a legalacsonyabb szám 2015 óta. Ez az előrelépés részben azzal magyarázható, hogy sikerült befejezni bizonyos nagy ügycsoportokat.

A következőket kell kiemelni:

• Az ügyek 20,2%-át kibővített, öt bíróval eljáró ítélkező testületek bírálták el, ami messze a legmagasabb százalékos arány a Törvényszék történetében. Ez az utóbbi években egyre inkább terjedő azon tendenciának az eredménye, hogy az olyan ügyeket, amelyek fontos, újszerű vagy az ítélkezési gyakorlat fejlődését várhatóan előmozdító kérdéseket vetnek fel, kibővített ítélkező testületek elé utalják, amit a bírák számának növekedése tett lehetővé. A kibővített ítélkező testületek az esetek túlnyomó többségében ítéleteket hoznak (2024‑ben 163‑at), de nincs kizárva végzések meghozatala sem (2024-ben 23‑at, 2023-ban tízet).
• Az ügyek 75,4%-át három bíróval eljáró ítélkező testületek fejezték be, szemben a 2023. évi 79%-kal, éppen azért, mert az ügyeket gyakrabban utalták kibővített ítélkező testület elé.
• Kilenc ügyet fejezett be a Törvényszék nagytanácsban eljárva (2023-ban és 2022-ben csak egyet-egyet, 2021-ben és 2020-ban pedig egyet sem), ami szintén a nagyobb létszámú ítélkező testületek irányába mutató tendenciát jelzi; az Európai Unió Bírósága alapokmányának reformját követően a Törvényszék immár kilenc bíróból álló köztes létszámú tanácsban is eljárhat, ezt az ítélkező testületet azonban még nem vették igénybe.
• Négy ügyben egyesbíró döntött (2023-ban kilenc ilyen ügy volt), ami megerősíti az ilyen bírónak történő átadás nagyon kivételes jellegét.
• Az ideiglenes intézkedés iránt benyújtott kérelmek száma stabilan magas szinten áll (2024-ben 42, míg 2023-ban 41), csakúgy, mint a befejezett ideiglenes intézkedés iránti eljárások száma (2024-ben 42, míg 2023-ban 40).
• A 2024‑ben befejezett ügyek 62%‑át ítélettel, 38%‑ukat pedig végzéssel bírálták el (2023‑ban ezek az arányok 59%‑ot, illetőleg 41%‑ot tettek ki). Az ítélettel befejezett ügyek 64,5%‑ában tartottak tárgyalást (2023‑ban azok 66%‑ában).
• A Törvényszék 2024 decemberében befejezte az első előzetes döntéshozatali eljárását azzal, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek a nemzeti bíróság általi visszavonását követően az ügy törléséről szóló végzést hozott.

A tárgyalások száma 2024-ben 232-re csökkent (2023-ban a Törvényszék 286 tárgyalást, 2022-ben pedig 241 tárgyalást tartott), 300 tárgyalt üggyel (2023-ban 419, 2022-ben pedig 303 ilyen ügy volt).

Az év során két esetben került sor videokonferencia útján tartott tárgyalásra, az első alkalommal azóta, hogy 2023. április 1‑jén hatályba léptek az e tárgyalási mód alkalmazására vonatkozó új szabályok.

Az eljárások átlagos időtartama nagyon enyhén emelkedett. Ez az időtartam 2024‑ben 18,5 hónap volt az ítélettel vagy végzéssel befejezett ügyek esetében, szemben a 2023. évi 18,2 hónappal, illetve 22,1 hónap akkor, ha csak az ítélettel befejezett ügyeket vesszük figyelembe (szemben a 2023. évi 21 hónappal). E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi kategórián belül az eljárások átlagos időtartama a következőképpen ingadozik: átlagosan 42,6 hónap a versenyjogi ügyek esetében, illetve 37,2 hónap az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyek esetében és 13,5 hónap a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos ügyek esetében. Az eljárások időtartamának növekedéséhez hozzájárult az, hogy a Törvényszék befejezett több olyan összetett ügyet vagy ügycsoportot, amelyek már régóta folyamatban voltak, különösen az állami támogatások, a versenyjog és a bankjog területén. Ez a jelenség várhatóan mérséklődni fog, így az eljárások átlagos időtartamának várhatóan csökkennie kell az elkövetkező évek során, mivel a Törvényszék befejezte vagy épp most fejezi be az elmúlt időszakból örökölt ügyek utolsó nagy csoportjait.

A Törvényszék előtt a 2024. december 31‑i állapot szerint folyamatban maradt 1705 ügy (bruttó szám, amely magában foglalja a 2023‑ban benyújtott 404, egymással megegyező keresetet is) 32%‑a intézményi joggal kapcsolatos (e területre tartozik az említett 404 ügy), közel 10%‑a a gazdaság‑ és monetáris politikával, 7%‑a állami támogatásokkal, 5%‑a pedig korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos. Azon területeket illetően, amelyek a Törvényszéken belül szakosodás tárgyát képezik, a folyamatban maradt ügyek 19%‑át a szellemi tulajdon, 6,5%‑át pedig a közszolgálat teszi ki, amely százalékos arányok az előző évhez képest állandók maradtak. Ami az ítélkező testületeket illeti, megjegyezhetjük, hogy fokozott mértékben járt el a nagytanács, amennyiben 2024 végén két ügy maradt folyamatban ezen ítélkező testület előtt: az egyik a dokumentumokhoz való hozzáféréssel, a másik pedig a környezetvédelmi joggal esetlegesen ellentétes rendelkezéseket tartalmazó nem jogalkotási aktusok felülvizsgálatával kapcsolatos.

4.      A 2024. év kiemelt adatai és a kilátások

A Törvényszék 2024-ben jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy végleges formába öntse és végrehajtsa az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszerének azon reformját, amely a Bíróság által 2022 novemberében benyújtott, az Európai Unió Bírósága alapokmányának reformjára irányuló kérelemmel vette kezdetét. Az alapokmány módosításáról szóló rendeletet 2024. április 11-én fogadták el, és 2024. szeptember 1-jén lépett hatályba. A Törvényszék 2024. július 10-én, a Bírósággal egyetértésben és a Tanács jóváhagyását követően az eljárási szabályzatát érintő olyan alapvető módosításokat fogadott el, amelyek szintén 2024. szeptember 1-jén léptek hatályba, és amelyek különösen azt hivatottak lehetővé tenni, hogy a Törvényszék 2024 októberétől gyakorolhassa új előzetes döntéshozatali hatáskörét. Az eljárási szabályzat gyakorlati végrehajtási rendelkezései átdolgozásra kerültek, míg más jogforrások tekintetében – amelyek különösen az e-Curia használatára vonatkoznak – módosítások történtek. A Törvényszék létrehozott egy olyan tanácsot, amelyet az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálására jelöltek ki, és amelynek a Törvényszék bírói karának 2025 szeptemberére tervezett részleges megújításáig kell fennmaradnia, amikor is két olyan tanács lép majd a helyébe, amelyek előzetes döntéshozatali hatáskörrel rendelkeznek. A Törvényszék megválasztott három bírót, akiknek az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálása során főtanácsnoki feladatokat kell ellátniuk; közülük ketten e feladatra lettek kijelölve, egy pedig akadályoztatás esetén helyettesíti őket. Módosította továbbá a nagytanács összetételére vonatkozó szabályokat, és megállapította annak szabályait, hogy milyen legyen az alapokmány módosításával létrehozott, kilenc bíróval eljáró köztes létszámú tanács összetétele.

A Törvényszék folytatta a proaktív ügykezelésre irányuló politikáját, és sikeresen végrehajtotta azokat az új intézkedéseket, amelyeket 2023‑ban fogadott el annak érdekében, hogy már a nyilvántartásba vételüktől kezdve kezelni tudja a nagyon nagy ügyeket és a nagy ügycsoportokat. Ezeket az ügyeket sajátos szempontok alapján osztják ki a tanácsoknak és az előadó bíráknak, továbbá az eljárás előrehaladtával felülvizsgálandó indikatív ütemterv vonatkozik rájuk, ezenkívül jelentősebb erőforrásokat mozgósíthatnak az érdekükben, valamint az ítéletek átolvasásával foglalkozó egység és a fordítószolgálatok általi feldolgozás során is elsőbbséget élvezhetnek. Döntés született arról, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásokban részt vevő bírákat soha nem jelölik ki nagyon nagy ügyek vagy ügycsoportok előadó bírájává, mivel ez összeegyeztethetetlen lenne az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek gyors feldolgozásának prioritásával, összhangban a reform során a jogalkotónak adott biztosítékokkal.

A Törvényszék és Hivatala tovább munkálkodott az igazságszolgáltatás érdekében teljesített közszolgálat korszerűsítése érdekében, amely hozzájárul az európai igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságához. A 2024. évet annak szentelték, hogy kifejlesszék a Törvényszékhez továbbított előzetes döntéshozatal iránti kérelmek feldolgozásához szükséges informatikai eszközöket, de erőfeszítéseket tettek annak érdekében is, hogy végleges formába öntsék egy integrált ügykezelési rendszer (SIGA) létrehozatalának első lépéseit, továbbá előkészítsék az ezt követő szakaszokat. Naprakésszé tették a nyilvánosságnak szánt összes tájékoztató dokumentumot, az ismertetőket pedig az új rendelkezések hatálybalépésére készülve időben közzétették. A fizikai és digitális hozzáférhetőséggel kapcsolatos intézkedések szintén napirenden szerepelnek az igazságszolgáltatási fórum és Hivatala által folytatott eszmecserék során.

5.      A Törvényszék Hivatalának munkája: alkalmazkodás a reformhoz és az eljárási ügyvitel

Az új ügyek számának csökkenése jótékony hatással volt a Hivatalra, valamelyest csökkentve a bírósági eljárások ügyvitelének napi szintű munkájával járó nyomást. Mindez lehetővé tette, hogy erőforrásokat és időt lehessen fordítani az uniós igazságszolgáltatási rendszer reformja folytán szükségessé váló kiigazításokra, különösen pedig az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek feldolgozásának előkészítésére.

A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy a tevékenység továbbra is feszített tempóban zajlik:

• 53 863 bejegyzés történt a nyilvántartásba;
• 9 693 eljárási irat érkezett a Hivatalba;
• az e‑Curia alkalmazáson keresztül benyújtott oldalak száma az év folyamán elérte a 822 290 oldalt.

A Hivatal 346 tanácsülésen (2023‑ban 334), a felek meghallgatása céljából tartott 232 tárgyaláson és határozathirdetés céljából tartott 37 tárgyaláson nyújtott segítséget az igazságszolgáltatási fórum bíráinak.

További információ

A Törvényszék 2023. évi tevékenységére vonatkozó kommentált statisztikák 

A korábbi évek igazságügyi statisztikái szintén megtekinthetők a Curia honlapon, a „Történet" rovatban.