Az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetések

Az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma az európai integráció sarokköve: minden uniós polgár, aki jogszerűen lakik vagy tartózkodik valamely, állampolgárságától eltérő tagállamban, az uniós jog hatálya alá tartozó valamennyi helyzetben hivatkozhat e tilalomra. Az ilyen hátrányos megkülönböztetés lehet közvetlen, abban az értelemben, hogy az eltérő bánásmód közvetlenül az állampolgársághoz kapcsolódik, vagy közvetett, amennyiben a bánásmód például a lakóhely szerinti országtól függ. Számos alkalommal fordultak a Bírósághoz ebben a kérdésben.

1989-ben a Bíróság megállapította, hogy egy brit turistának, akit a párizsi metróban ismeretlen személyek megtámadtak, és súlyosan megsérült, ugyanolyan joga van a francia állam általi kártérítéshez, mint egy francia állampolgárnak. Az ilyen turistának ugyanis igénybe kell tudnia venni a szolgáltatásokat az országán kívül, ennélfogva hivatkozhat az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmára (1989. február 2-i Cowan ítélet, 186/87).

Az 1995-ös, híres Bosman ítéletben a Bíróság egyebek mellett úgy ítélte meg, hogy az állampolgárságon alapuló hátrányos  megkülönböztetés tilalmával ellentétes a sportegyesületek által megállapított azon szabályok alkalmazása, amelyek szerint az általuk szervezett versenymérkőzések során a labdarúgóklubok csak korlátozott számban indíthatnak olyan hivatásos játékosokat, akik más tagállam állampolgárai (1995. december 15-i Bosman ítélet, C-415/93).

1998-ban a Bíróság elvként fektette le, hogy minden tagállami állampolgár hivatkozhat az uniós polgárságára annak érdekében, hogy megvédje magát az állampolgársága miatt egy másik tagállam által történő hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Így a Bíróság megállapította, hogy egy Németországban jogszerűen tartózkodó spanyol anya hivatkozhat az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmára, ha azzal az indokkal tagadják meg tőle a német gyermeknevelési támogatás nyújtását, hogy nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, míg a német állampolgároktól nem követelnek meg ilyen dokumentumot (1998. május 12-i Martinez Sala ítélet, C-85/96).

2004-ben a Bíróság kimondta, hogy valamely tagállam hátrányosan megkülönbözteti más tagállamok érettségizett diákjait, ha nem teszi lehetővé számukra a felsőoktatásba való bejutást ugyanolyan feltételek mellett, mint a saját érettségizett diákjai számára (2004. július 1-jei Bizottság kontra Belgium ítélet, C-65/03).