Bemutatás
Összetétel
 |
A Törvényszéket tagállamonként két-két bíró alkotja. A bírákat a tagállamok kormányai a jelölt személyeknek a szóban forgó feladatokra való alkalmasságáról szóló vélemény nyújtásával megbízott bizottsággal történő konzultációt követően közös megegyezéssel nevezik ki. Megbízásuk hat évre szól és megújítható. A Törvényszék elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra. A hivatalvezetőt is a bírák nevezik ki hatéves időtartamra. |
A bírák feladatukat pártatlanul és teljesen függetlenül látják el. A Bírósággal ellentétben a Törvényszéken nincsenek állandó főtanácsnokok. Ugyanakkor a bírák maguk közül megválasztják azokat a bírákat, akiknek az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálása céljából főtanácsnoki feladatokat kell ellátniuk. Kivételesen a közvetlen keresetek esetében is megbízható valamely bíró ezzel a feladattal.
A Törvényszék a hozzá beérkezett ügyeket három vagy öt bíróval eljáró tanácsokban eljárva bírálja el, vagy ha az ügyek erre alkalmasak, azok egyesbírónak is átadhatók. Ha az ügy jogi bonyolultsága vagy jelentősége, illetve különleges körülmények indokolják, az ügy a tizenöt bíróból álló nagytanács vagy a kilenc bíróból álló köztes létszámú tanács elé is utalható.
Az öt bíróval eljáró tanácsok elnökét a bírák maguk közül választják meg, hároméves időtartamra. A Törvényszéknek van saját hivatalvezetője, azonban egyéb szükségletei tekintetében az intézmény igazgatási és nyelvi szervezeti egységeit veszi igénybe.
A hatáskörök
A Törvényszék hatáskörébe tartoznak az alábbi ügyek:
- a Bíróság által továbbított azon előzetes döntéshozatal iránti kérelmek, amelyek kizárólag az alábbi hat konkrét ügycsoport közül egynek vagy többnek a területére tartoznak:
- a közös hozzáadottértékadó-rendszer;
- a jövedéki adók;
- a vámkódex;
- az áruknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális besorolása;
- a visszautasított beszállás vagy közlekedési szolgáltatások késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség;
- az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.
- a természetes és jogi személyek által benyújtott keresetek, amelyek az Európai Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak határozatai ellen (amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket), illetve rendeleti jellegű jogi aktusok ellen irányulnak (amelyek közvetlenül érintik őket, és amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket), valamint amelyek tárgya valamelyik intézmény, szerv vagy hivatal mulasztása; ilyen például az a kereset, amelyben egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a Bizottság pénzbírságot szabott ki rá;
- a tagállamok által a Bizottság ellen benyújtott keresetek;
- a tagállamok által a Tanács ellen benyújtott, az állami támogatások, a kereskedelemkorlátozó intézkedések (dömping) területét érintő keresetek, valamint azon intézkedések ellen benyújtott keresetek, amelyeket a Tanács végrehajtási jogkörében eljárva hozott;
- az Európai Unió intézményei, szervei, illetve hivatalai vagy alkalmazottaik által okozott kár megtérítésére irányuló keresetek;
- az Európai Unió által kötött, kifejezetten a Törvényszék hatáskörét kikötő szerződésre vonatkozó jogviták;
- az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) ellen indított, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos keresetek;
- az Európai Unió intézményei és azok személyi állománya közötti, munkaügyi és a szociális biztonsági rendszerre vonatkozó jogviták.
A Törvényszék által hozott határozatok ellen - két hónapon belül és kizárólag jogkérdésekben - a Bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani.
Az ügyek bizonyos kategóriáiban a Bíróság előzetes megengedhetővé nyilvánítási eljárást követően vizsgálja meg a Törvényszék határozataival szembeni fellebbezéseket. Olyan fellebbezésekről van szó, amelyeket a következő területeken nyújtottak be: (i) olyan ügyekben, amelyek már kétszer is vizsgálat tárgyát képezték, először az Unió valamely szervének vagy hivatalának független fellebbezési tanácsa, majd a Törvényszék által, valamint (ii) a Törvényszék azon határozatai ellen, amelyek [az Európai Unió működéséről szóló szerződés 272. cikke értelmében vett] választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés teljesítésére vonatkoznak. Ebben az esetben a fellebbezéshez megengedhetővé nyilvánítás iránti kérelmet kell mellékelni, amely kifejti a fellebbezés által az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából felvetett fontos kérdést vagy kérdéseket.
Az eljárás
A Törvényszéknek saját eljárási szabályzata van. Főszabály szerint az eljárást egy írásbeli és egy szóbeli szakasz alkotja.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek
A Törvényszékhez továbbított előzetes döntéshozatal iránti kérelmek feldolgozása ugyanolyan módon történik, mint a Bíróságon.
A közvetlen keresetek
A Törvényszék előtt a Hivatalnak címzett, ügyvéd vagy meghatalmazott által benyújtott írásbeli keresetlevéllel lehet eljárást indítani. A kereset főbb pontjait valamennyi hivatalos nyelven közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hivatalvezető kézbesíti a keresetet az ellenérdekű félnek, aki a kézbesítéstől számított meghatározott határidőn belül terjesztheti elő ellenkérelmét. A közvetlen keresetek esetében a felperes főszabály szerint jogosult választ benyújtani, amelyre az alperes viszonválaszt nyújthat be.
A tagállamok, az Európai Unió intézményei, illetve minden olyan személy, aki igazolja, hogy a Törvényszék előtt folyamatban lévő jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik, beavatkozó félként beléphet az eljárásba. A beavatkozó fél beadványt nyújt be, amelyben támogatja vagy ellenzi az egyik fél kereseti kérelmeit; e beadványra a felek később válaszolhatnak. Az eljárás esetleges szóbeli szakaszában nyilvános tárgyalást tartanak. Ennek során az ügyvédek és a bírák kérdéseket tehetnek fel a felek képviselőinek. Az előadó bíró a tárgyalásra készített összegző jelentésben összefoglalja a tényállításokat, valamint a felek, illetve - adott esetben - a beavatkozók által felhozott érveket. Ezt az iratot az eljárás nyelvén elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.
A bírák ezt követően az előadó bíró által készített ítélettervezet alapján hozzák meg határozatukat, majd nyilvános tárgyaláson kihirdetik az ítéletet.
A Törvényszék előtti eljárás ingyenes. Ugyanakkor a nemzeti bíróság előtt eljárásra jogosult ügyvéd költségei, akit a feleknek meg kell bízniuk jogi képviseletük ellátásával, nem a Bíróságot, hanem a feleket terhelik. Azonban bármely olyan személy, aki nem tudja fedezni az eljárás költségeit, költségmentességet kérhet.
Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás
A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztése nem tartozik a Törvényszék előtt indított keresetek joghatásai közé. A Törvényszék azonban elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, vagy más ideiglenes intézkedéseket hozhat. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a Törvényszék elnöke, illetve adott esetben elnökhelyettese határoz indokolt végzéssel.
Ideiglenes intézkedéseket csak akkor lehet hozni, ha a következő három feltétel teljesül:
- a kereset érdemében első látásra nem nélkülöz minden komoly alapot;
- a kérelmező köteles alátámasztani az intézkedések sürgősségét, amelyek nélkül súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne;
- az ideiglenes intézkedéseknek tekintettel kell lenniük a felek érdekei és a közérdek közötti egyensúlyra.
A végzés ideiglenes jellegű, és semmilyen tekintetben nem dönti el előre a Törvényszéknek az alapügyben hozandó határozatát. Ugyanakkor a végzés ellen fellebbezést lehet benyújtani a Bíróság elnökhelyetteséhez.
A gyorsított eljárás
Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy azokban az ügyekben, amelyeket különösen sürgősnek ítél, a Törvényszék gyorsan határozzon a jogvita érdeméről. A gyorsított eljárást a felperes vagy az alperes kérheti. A gyorsított eljárást a Törvényszék hivatalból is elrendelheti.
Az ítélkezési gyakorlat
Környezet és fogyasztók
Az Unió tiltja a fókatermékek kereskedelmét, kivéve ha e termékek az inuit közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származnak, és hozzájárulnak a létfenntartásukhoz. A Törvényszék 2013‑ban megerősítette e tilalom érvényességét. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a tagállamok által a fókatermékek kereskedelmére vonatkozóan elfogadott eltérő szabályokra tekintettel az Unió jogosult volt arra, hogy a piac zavarainak elkerülése céljából és az állatjólét kérdésének figyelembevétele mellett harmonizálja e termékek kereskedelmére vonatkozó szabályokat.
Inuit Tapiriit Kanatami kontra Bizottság, T‑526/10, 2013. április 25.
Az Unió területén csak engedélyeztetést követően forgalmazhatók a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO‑k). A Bizottság 2010‑ben engedélyezte a géntechnológiával módosított Amflora burgonya forgalomba hozatalát azon szakvélemény kézhezvételét követően, amely szerint e burgonya nem jelent veszélyt sem az emberi egészségre, sem pedig a környezetre. A Törvényszék eljárási hiba miatt megsemmisítette a Bizottság által adott engedélyt, ez utóbbi ugyanis elmulasztotta az illetékes bizottságok elé terjeszteni az engedélytervezetet.
Magyarország kontra Bizottság, T‑240/10, 2013. december 13.
A szolgáltatásnyújtás szabadsága
Az uniós jog értelmében azoknak az eseményeknek, amelyeket valamely tagállam a társadalma számára kiemelten jelentősnek minősít, nemcsak fizetős, hanem ingyenesen hozzáférhető televíziós szolgáltatás révén is közvetíthetőnek kell lenniük. A Törvényszék 2011‑ben megerősítette, hogy valamely tagállam előírhatja a labdarúgó világbajnokság és Európa‑bajnokság valamennyi mérkőzésének ingyenesen hozzáférhető televíziós szolgáltatás révén történő közvetítését. A Törvényszék a nyilvánosság információhoz való jogával és ezen események televíziós közvetítéséhez való széles körű hozzáférés biztosításának szükségességével indokolta határozatát.
FIFA kontra Bizottság, T‑385/07, 2011. február 17.
Az EU intézményi joga
2007‑ben az Európai Unió Személyzeti Felvételi Hivatala (EPSO) az európai intézmények által szerződéses alkalmazottként felvehető pályázók adatbázisának létrehozása céljából pályázati felhívást tett közzé. E felhívást kizárólag németül, angolul és franciául fogalmazták meg. A Törvényszék nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt azzal az indokkal semmisítette meg a felhívást, hogy a három nyelven való közzététele megakadályozott egyes potenciális pályázókat abban, hogy tudomást szerezzenek a felhívásról, és előnyben részesítette a német, az angol és a francia anyanyelvű pályázókat.
Olaszország kontra Bizottság, T‑205/07, 2011. február 3.
Védjegyek – Szellemi és ipari tulajdon
A Törvényszék 2012‑ben kimondta, hogy a VIAGUARA megjelölés a gyógyszerek tekintetében már lajstromozott VIAGRA védjegy miatt nem lajstromozható közösségi védjegyéként az italok tekintetében. A Törvényszék – elismerve azt, hogy az italok és a gyógyszerek különböző áruk – úgy ítélte meg, hogy a VIAGUARA megjelölés tisztességtelenül kihasználná a VIAGRA védjegy jóhírnevét: a fogyasztó ugyanis hajlamos lehet arra, hogy az italokat arra gondolva megvásárolja, hogy a gyógyszer tulajdonságaihoz hasonló tulajdonságokat (mint például a libidó növelése) észlel.
Viaguara kontra OHIM, T‑332/10, 2012. január 25.
A híres rock együttes, a „The Beatles” által alapított társaság, az Apple Corps felszólalt a „BEATLE” szó csökkent mozgásképességű személyeknek szánt, elektromos kerekes készülékek tekintetében való lajstromozása ellen. A Törvényszék e társaságnak adott igazat, mivel úgy ítélte meg, hogy a „BEATLE” szó tisztességtelenül kihasználná az Apple Corps javára lajstromozott (THE) BEATLES védjegyek jóhírnevét és tartós vonzerejét. A csökkent mozgásképességű személyeket ugyanis vonzaná a szabadságnak, a fiatalságnak és a mobilitásnak az Apple Corps védjegyeivel társított igen pozitív képe.
You Q kontra OHIM, T‑369/10, 2012. március 29.
2010‑ben Monaco oltalomban kívánta részesíttetni a „MONACO” nemzetközi védjegyet az EU‑ban, amelyet többek között a szórakoztatással, sporttal és szállásadással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében megtagadtak. A Törvényszék helyben hagyta e határozatot: a MONACO kifejezés – többek között a hercegi család közismertsége, a Formula 1‑es nagydíj és a cirkuszfesztivál szervezése okán – egy földrajzi területet idéz fel, és pusztán az érintett szolgáltatások földrajzi származását vagy rendeltetését írja le. Ezért védjegyként nem részesíthető oltalomban az EU‑ban.
MEM kontra OMIH (MONACO), T‑197/13, 2015. január 15.
Verseny
2004‑ben a Bizottság 497 millió euró összegű bírságot szabott ki a Microsoftra, mivel úgy ítélte meg, hogy e társaság visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy éveken keresztül megtagadta olyan információknak a versenytársai számára való hozzáférhetővé tételét, amelyek lehetővé tették volna a Windows‑zal alternatív és kompatibilis megoldások kifejlesztését és forgalmazását. A Törvényszék 2007‑ben hozott ítéletében helyben hagyta e bírságot. A Bizottság 2008‑ban 899 millió euró összegű bírságot szabott ki a Microsoftra, mivel az nem hajtotta végre a 2004. évi határozatot, valamint az előírt határidőben és észszerű díjazás ellenében nem tette versenytársai számára hozzáférhetővé az érintett információkat. A Törvényszék megerősítette a Bizottság elemzését, azonban a bírság összegét 860 millió euróra szállította le, mivel figyelembe vette azt, hogy a Bizottság átmenetileg engedélyezte a Microsoft számára bizonyos gyakorlatok folytatását.
Microsoft kontra Bizottság, T‑201/04, 2007. szeptember 17., és T‑167/08, 2012. június 27.
A Bizottság 2009‑ben egyenként 553 millió euró összegű bírságot szabott ki az E.ON német és a GDF Suez francia társaságra. Azt rótta fel nekik, hogy olyan kartellmegállapodást kötöttek, amelyben megtiltották egymásnak a vezetéken keresztül Oroszországból Németországba és Franciaországba szállított gáz egymás nemzeti piacain való eladását. A Törvényszék megerősítette a Bizottság elemzését, azonban mindkét bírság összegét 320 millió euróra szállította le, mivel figyelembe vette a Bizottság által a kartell időtartamának megállapítása tekintetében elkövetett hibát (amely egy évvel rövidebb ideig állt fenn, mint ahogyan azt a Bizottság állította).
E.ON Energie AG kontra Bizottság, T‑360/09, és GDF Suez kontra Bizottság, T‑370/09, 2012. június 29.
A közös jogkezelő szervezetek többek között kezelik a zeneművekkel kapcsolatos szerzői jogokat. Ezen túlmenően azon kereskedelmi felhasználók részére, akik azt kérik, díjazás ellenében a művek felhasználására vonatkozó jogokat biztosítanak. A Bizottság 2008‑ban megállapította, hogy 24 ilyen szervezet korlátozta a versenyt azáltal, hogy kizárólag a nemzeti területükre szűkítették bizonyos zeneművek felhasználására adott engedélyeket. A Törvényszék bizonyítékok hiányában elvetette a Bizottság elemzését, annál is inkább, hogy az engedélyek területi korlátozását indokolhatta a zeneművek engedély nélküli felhasználása elleni hatékony küzdelem szükségessége.
CISAC kontra Bizottság, T‑442/08, 2013. április 12.
A Bizottság 2011‑ben úgy ítélte meg, hogy a Microsoft által a Skype feletti irányítás megszerzésére irányuló tervezett összefonódás összeegyeztethető az uniós joggal. A Skype két versenytársa a tervezett összefonódás által kiváltott versenyellenes hatásokra hivatkozva a Törvényszékhez fordult. A Törvényszék azonban helyben hagyta a Bizottság határozatát. Úgy ítélte meg, hogy az összefonódás sem a széles nyilvánosságnak szánt internetes kommunikáció, sem a vállalati internetes kommunikáció piacán nem korlátozza a versenyt.
Cisco Systems és Messagenet kontra Bizottság, T‑79/12, 2013. december 11.
Állami támogatások
Ausztriában a villamosenergia‑fogyasztók viselik az állam részéről a zöld villamos energia előállításának ösztönzésével kapcsolatban felmerült költségeket. Az osztrák állam 2008‑ban azt tervezte, hogy megállapítja a nagy villamosenergia‑fogyasztó vállalkozások részéről felmerült ilyen költségek figyelembevételének felső határát. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy e felső határ megállapítása az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. A Törvényszék neki adott igazat, és megállapította, hogy e felső határ megállapítása a valamely adójellegű járulék alóli mentesség egyik formájának minősül, amely bizonyos vállalkozásokat – mások hátrányára – előnyben részesít anélkül, hogy ezen eltérő bánásmód a kitűzött célra tekintettel igazolt lenne. Ezen túlmenően e támogatás nem volt összeegyeztethető a környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatással.
Ausztria kontra Bizottság, T‑251/11, 2014. december 11.
Az ING holland banki és biztosítási szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi intézmény. A pénzügyi válsággal összefüggésben Hollandia tőkejuttatás formájában állami támogatást nyújtott számára, amelynek visszatérítési feltételeit az idők során módosították. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen új feltételek további 2 milliárd euró állami támogatást eredményeztek. A Törvényszék megítélése szerint azonban az állami támogatás fennállása nem állapítható meg, mivel a Bizottság nem vizsgálta meg, hogy a holland állammal azonos helyzetben lévő magánbefektetőtől megtagadták volna‑e a visszatérítési feltételek ilyen módosítását, tehát az ilyen további előnyt.
Hollandia kontra Bizottság, T‑29/10, T‑33/10, 2012. március 2.
A súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő olasz légitársaság, az Alitalia, 2008‑ban 300 millió euró kölcsönt kapott az olasz államtól, amely ugyanakkor úgy döntött, hogy eladja a társaságban fennálló részesedését. A Bizottság jogellenesnek minősítette az Alitaliának nyújtott kölcsönt (mivel egy azonos helyzetben lévő magánbefektető nem kapta volna meg azt), azonban engedélyezte az eszközök értékesítését, mégpedig azzal a feltétellel, hogy arra piaci áron kerül sor. A Ryanair, mivel úgy ítélte meg, hogy az Alitalia az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesült, a Törvényszékhez fordult, amely minden ponton helyben hagyta a Bizottság elemzését.
Ryanair kontra Bizottság, T‑123/09, 2012. március 28.
Mezőgazdaság
2011‑ben a Bizottság kötelezővé tette azon citrusfélék címkézését, amelyeket szüretelést követően tartósítószerrel vagy más vegyi anyagokkal kezeltek. Spanyolország azzal az indokkal kérte e kötelezettség megsemmisítését a Törvényszéktől, hogy az csak a citrusfélék termelőit érinti, a szüretelést követően kezelt más gyümölcsök termelőit viszont nem, és így hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A Törvényszék mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy e más gyümölcsökkel (banán, görögdinnye, sárgadinnye) szemben a citrusfélék héját felhasználják a konyhában, és így a címkézési kötelezettség hátrányos megkülönböztetés nélkül biztosítja a fogyasztók védelmének egységes és magas szintjét.
Spanyolország kontra Bizottság, T‑481/11, 2014. november 13.
Közegészség
Az Orphacol olyan ritka, ámde súlyos májbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszer, amelyek az újszülötteknél halált okozhatnak. 2009‑ben a CTRS francia laboratórium e gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezését kérte a Bizottságtól, amelyet ez utóbbi azzal az indokkal tagadott meg, hogy a CTRS nem nyújtotta be a klinikai vizsgálati eredményeket. A Törvényszék megsemmisítette ezt a határozatot, ugyanis megítélése szerint a CTRS az alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően nem volt köteles az ilyen eredményeket benyújtani, mivel e gyógyszer hatóanyagai több mint tíz éve jól megalapozott gyógyászati alkalmazással rendelkeznek az Unióban.
Laboratoires CTRS kontra Bizottság, T‑301/12, 2013. július 4.
Az EU külkapcsolatai
A korlátozó intézkedések vagy „szankciók” a közös külpolitika alapvető eszközének minősülnek, amelyek arra irányulnak, hogy az Unió valamely országot politikájának vagy magatartásának megváltoztatására késztessen. Megjelenhetnek fegyverembargó, pénzeszközök befagyasztása, az Unió területére való belépési vagy azon való átutazási tilalom, valamint behozatali és kiviteli tilalom stb. formájában. Irányulhatnak kormányokra, társaságokra, természetes személyekre, valamint csoportokra vagy szervezetekre (így például terrorista csoportokra).
Az olyan terrorista szervezeteken kívül, mint az al‑Kaida, hozzávetőleg harminc országgal szemben fogadott el szankciókat az Unió Tanácsa, így többek között Afganisztánnal, Fehéroroszországgal, Elefántcsontparttal, Egyiptommal, Iránnal, Líbiával, Oroszországgal, Szíriával, Tunéziával, Ukrajnával és Zimbabwével szemben.
Eyad Makhlouf (Bashar Al Assad unokatestvére) pénzeszközeit a Tanács azzal az indokkal fagyasztotta be, hogy Rami Makhlouf (az egyik legtekintélyesebb szíriai üzletember) testvére és a hírszerző szolgálatnak a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásban közreműködő tisztje. A Törvényszék helyben hagyta a pénzeszközök befagyasztását, mivel úgy ítélte meg, hogy E. Makhlouf nem szolgáltatott azt cáfoló bizonyítékot, hogy támogatást nyújtott a szíriai rezsimnek. Továbbá E. Makhlouf védelemhez való jogát sem sértették meg, mivel lehetősége volt a hatékony védekezésre a Tanáccsal szemben.
Makhlouf kontra Tanács, T‑383/11, 2013. szeptember 13.
2010‑ben befagyasztották a Fulmen iráni társaság és annak igazgatója pénzeszközeit, mivel a Tanács szerint részt vett egy, az iráni nukleáris programot szolgáló titkos létesítmény elektromos berendezéseinek beszerelésében. A Törvényszék azonban megsemmisítette a pénzeszközök befagyasztását: megítélése szerint a Tanács egyszerű, alá nem támasztott állításokra hivatkozott, és nem bizonyította a Fulmen és annak igazgatója közreműködését az érintett létesítménynél. A Törvényszék kimondta, hogy a Tanácsnak bizonyítania kellett volna ezt.
Fulmen és Fereydoun Mahmoudian kontra Tanács, T‑439/10 és T‑440/10, 2012. március 21.
Gazdaságpolitika
A „központi szerződő felek” olyan pénzügyi szervezetek, amelyek a felek hitelkockázatának kezelése révén biztosítják bizonyos ügyletek kiegyenlítését. 2011‑ben az EKB az eurót használó központi szerződő felek számára előírta, hogy az euróövezet valamely országának területén legyenek letelepedve. Az Egyesült Királyság, amely nem része az euróövezetnek, kérte e kötelezettség eltörlését, mivel az hátrányos a brit központi szerződő felekre nézve. A Törvényszék neki adott igazat, és megállapította, hogy az EKB‑nek nincs hatásköre a letelepedés helyére vonatkozó ilyen kötelezettséget előírni.
Egyesült Királyság kontra EKB, T‑496/11, 2015. március 4.
Dokumentumokhoz való hozzáférés
2009‑ben Sophie in ’t Veld, holland európai parlamenti képviselő hozzáférést kért a Tanácstól jogi szolgálatának az Unió és az USA között a jövőbeli SWIFT‑megállapodás (amely a terrorizmus elleni küzdelem céljából engedélyezi az amerikai hatóságok számára az európai banki adatokhoz való hozzáférést) tárgyában folytatandó tárgyalások megkezdéséről szóló véleményéhez. A Tanács megtagadta a teljes körű hozzáférést e véleményhez. A Törvényszék részben megsemmisítette e megtagadást (nevezetesen minden olyan részében, amely nem érintette a megállapodás sajátos tartalmát és a tárgyalási irányvonalakat): megítélése szerint a Tanács – annak vizsgálata során, hogy az érintett részek hozzáférhetővé tétele igazolható‑e nyomós közérdekkel – nem bizonyította a jogi vélemények védelmét érintő sérelem kockázatának fennállását konkrét bizonyítékokkal, és azt sem vette figyelembe, hogy a szóban forgó vélemény a személyes adatok védelmének sajátos területére vonatkozott.
In ’t Veld kontra Tanács, T‑529/09, 2012. május 4.
